Hatósági közlés szerint a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg néven futó szélsőjobbos terrorszervezet tagjait vették őrizetbe az ünnep előtt. Állítólag újabb terrorakciót sikerült így megelőzni. Amennyiben ez igaz, úgy örvendetes, hogy rendőrségünknek – kétévi botrányos eredménytelenség után – sikerült valamit produkálnia. Mindazonáltal nagy találati valószínűséggel megjósolható: csak kérdéseink (és kétségeink) számát fogja gyarapítani a hirtelen jött antiterrorista siker. Ugyanis a rendszerváltást követően divatba jött belföldi „puha terrorizmus” közhatalmi üldözése eddig a Magyarok Nyilainál is csupán fehér foltokat és fekete lyukakat produkált. 

Végigböngészve az ultrajobbos földalatti brigád „referencialistáját”, bizonyos dolgok óhatatlanul szemet szúrnak. Az összes – lőfegyverrel vagy gyújtóbombával elkövetett – merényletet politikusok (illetve egyéb közszereplők) ingatlana, gépjárműve „sérelmére”, nem pedig a célpont életét kioltandó hajtották végre. Mintha gondosan ügyeltek volna rá: csupán holt tárgyakban essék kár. Egyetlen kivétel Csintalan Sándor összeverése. De cél ott sem áldozatuk megölése volt. Hanem egyfajta brutális megleckéztetés. Ha kivégzésre utaztak volna, Csintalan aligha ússza meg ennyivel.   

Ugyanígy feltűnő, hogy áldozataik többsége aligha sorolható a kormányzati csúcsvezetésbe. Dér Zsuzsanna, Sándor István, Kálmán András, Herbály Imre, Czinege Imre és Ecsődi László nem tartozik az országosan közismert, pártjukon belül fajsúlyos szocialista mandátumbirtokosok sorába. Igaz: Kóka, Hiller és Szilvásy címére is mentek lövedékek vagy gyújtóbombák. De ott sem valamelyik személy likvidálása, hanem a politikusi tulajdon leamortizálása volt a cél. 

Fentiekből levonható következtetés, hogy a "magyarok nyilainak" célba juttatói igencsak óvatos bűnözők. Bűncselekmények elkövetésére hajlandó vérjobbosoknak evidens, hogy lenne számukra ínycsiklandóbb célszemély is. Például a jobbszéli gyűlölettoplistát vezető Gyurcsány Ferenc. Ám vannak annyira elővigyázatosak, hogy tudják: a Kormányőrség profijai által védett személyt (és annak ugyancsak szigorúan őrzött lakóingatlanát) fegyveresen megközelíteni garancia a biztos lebukásra. Ugyanakkor egy „talpas” képviselő házát (vagy üresen álló miniszteri nyaralót) gyújtópalackkal megpörkölni, falán golyónyomot hagyni jóval kisebb rizikóval jár. 

Nyomozati feladat lesz annak tisztázása, vajon az összes cselekményt egyazon körbe sorolható személyek követték-e el. Hisz könnyen meglehet: az itthoni „terroróvodánk” növendékei eltanulták a rég „felsőbb osztályba lépett” iszlám fundamentalizmus módszerét. A globális terrort művelő al-Kaida esetén lényegében sejthető: az al-Kaida csupán márkavédjegy a vallási jelszavakra hivatkozó terror piacán. Így számos olyan csoport használja, melyeknek nincs egységes vezetősége. Mi több, egymás létezéséről is csak a híradóból tudnak. A posztmodern terror felépítését nem a piramiselvű hierarchia jellemzi. Inkább horizontális, decentralizálódott sejthalmazként írható le. Pont azért nehéz nyomukra bukkanni, mivel nincs valamennyiért felelős központi agy. Helyette független, önállóan is életképes organizmusok vannak.  

Az internet, a digitális világhálózatok demokratizálták a korábban „tervgazdasági” alapon működő, szponzor- és donorállamok, zárt terrorklubok által irányított politikai alvilágot is. A zsebkomputerként is használható rádiótelefon, a drót nélküli laptop, az ingyenes közösségi portálok terrorgenerációjának nincs szüksége (és igénye) központi parancsnoklásra. Önállóan cselekedhetnek, névtelen levél-és üzenetküldő programokon át úgy tudják receptjeiket, tapasztalataikat, javaslataikat kicserélni, hogy nem kell felfedni magukat. Olyan ez, mint a hidra. A lecsapott fej helyére rögvest új nő. Ha tényleg a letartóztatottak voltak a Magyarok Nyilai alapító tagsága, valószínűleg heteken-hónapokon belül lesznek utódaik. Akik – lecsapván a jól csengő névre – folytatják elődeik ténykedését. 

Megjósolhatatlan, ez a fajta puha terror honnantól kezd bekeményedni. Tatárszentgyörgy és Nagycsécs példája bizonyítja: vannak, akik gond nélkül túllépik a határt, amit a Magyarok Nyilai csak belülről kerülget. Lehetnek majd politikai szociopaták, akiknek nem hézag gyilkolni. Fenti terrorszervezet (ellentétben a Közel-Kelettel) nem tömeges háttérbázisa, fegyver- és lőszerbősége, nagyüzemi bombatermelése okán veszélyes. Hanem azért, mert rátapintott demokráciánk gyenge pontjára. Rátapintott, s egyelőre nem beleszúrt.  

Vajon hogy lehetne megelőzni gyilkosságokra is kapható terroristák akcióit? Csakis titkosszolgálati aprómunkával. Gondosan tanulmányozva a politikai erőszakra hajlamos szubkultúrákat. Perspektivikus céllal jó előre beépülve közéjük, csírájában elfojtva, magzatkorban felbomlasztva a szervezeti hátteret. Folyamatos adatszerzéssel horogra juttatva a hőbörgésnél és utcai zavargásnál többre vágyó lehetséges politikai bűnözőket. 

Demokráciánk „zsengeségének” köszönhetően nálunk még nem alakulhatott ki az a terrorkultusz, amely tudatosan kihasználja politikai szabadpiac és jogállam nyitottságát, azzal visszaél, és félelmetes bűnszervezeti-műszaki hátországgal rendelkezik. Jó lenne, ha nem ebben zárkóznánk fel legelőször a Lajtán túli civilizációhoz. 

Papp László Tamás