A fideszes Kontrát Károly kedden kiadott közleményében már szót emelt a betiltás mellett. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a párt jogi munkacsoportjának vezetője a hvg.hu-nak elmondta: ő már az április 18-i budai nemzetiszocialista fölvonulást követően parlamenti vizsgálóbizottság fölállítását kezdeményezte, ugyanis szerinte a gyülekezési törvény alapján a tüntetést a rendőrségnek föl kellett volna oszlatnia.

Az ellenzéki politikus a 2.§ 3. bekezdésére és a 14. § 1. bekezdésére hivatkozott. Előbbi szerint „a gyülekezési jog gyakorlása […] nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”, míg az utóbbi azt mondja ki: „ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § 3. bekezdésében foglaltakba ütközik […], a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Répássy úgy fogalmazott: „ez egy halott paragrafus, nem szokták alkalmazni”. Arra a kérdésre, hogy mi valósította meg mások jogainak és szabadságának sérelmét, azt mondta: a Soá tagadása az elhunytak kegyeleti jogát és a túlélőknek az emberi méltósághoz való jogát egyaránt sérti, márpedig a szóban forgó náci fölvonuláson a Soát tagadó beszédek is elhangoztak.

Rudolf Hess emlékmenet 2007 augusztusában, Dániában. Nálunk nem lesz

A fideszes honatya szerint előzetesen nem lehetett volna föllépni a most szombati demonstrációval szemben. Azt mondta: a titkosszolgálatnak „képben kell lennie” a náci fölvonulást, illetve résztvevőit illetően és abban a pillanatban, hogy törvénysértés történik – például az említett 2. § 3. bekezdése sérül – a rendőrségnek föl kellett volna oszlatnia a nemzetiszocialisták fölvonulását. Arra a kérdésre, hogy ez nem gumiparagrafus-e, Répássy úgy felelt: „De az. Jó, hogy van ez a gumiparagrafus, csak alkalmazni kell. A jogállam fogócskázik azokkal, akik ki akarják használni a jogállam réseit.”

Bárándy Gergely szocialista képviselő szerint is a  gyülekezési törvény hiányos, ezért módosításra szorul. „A rendőrség hivatkozhat például a párizsi békeszerződésre vagy a New York-i egyezményre.” Bárándy örömét fejezte ki, amiért a köztársasági elnök megszólalt az ügyben.

Kuncze Gábor liberális képviselő szerint „megengedhetetlen lett volna, hogy Magyarország egy Európában elfogadhatatlan rendezvénynek adjon helyszínt. Ne rendezzenek Rudolf Hess-emlékversenyt Magyarországon”. Hozzátette: ilyen kérdésekben többször szavazott a frakció többségének liberális álláspontjával szemben. Szerinte fontos a szólás- és a gyülekezés szabadsága, „de az emberi méltóságnak ugyanolyan fontosságot tulajdonítok, és amikor a kettő ütközik egymással, akkor én az emberi méltóságot helyezem előtérbe. Át kellene gondolnunk törvényeinket: a szólás- és a gyülekezési szabadság veszélyeztetése nélkül olyan törvényekre van szükség, amelyek nem engednek teret az egyre erősödő gyűlöletnek Magyarországon” – fogalmazott a szabadelvű politikus.

Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető email-ben ezt írta: „Az 1947-es párizsi békeszerződésben arra kötelezték Magyarországot, hogy tiltsa be a náci szervezeteket és ne engedélyezze a nyílt náci propagandát. […] A békeszerződés a magyar jogrend részévé vált. Nem gondolom, hogy a NATO- és EU-tagállam Magyarországnak ezen változtatnia kellene. Teljesen egyetértek azzal, hogy a szenny semmilyen módon ne kapjon teret a közéletben. Május 27-én tizenegy frakciótársammal közösen benyújtottunk egy javaslatot a Büntető Törvénykönyv módosítására a holokauszt tagadása ellen. Mivel ugyanennek a neonáci jelenségnek egy másik közéleti megnyilvánulásáról van szó, kiemelt ügyként javaslom kezelni. Azzal a kéréssel fordulok még a parlamenti szezon megkezdése előtt a Házelnök Asszonyhoz és a frakcióvezetőkhöz, hogy a házszabálytól való eltéréssel, a lehető legsürgősebben szavazzunk a törvényjavaslatunkról […], így akár az őszi ülésszak elején törvény lehet belőle, ráadásul feles és nem kétharmados törvényről van szó.”

A demokratikus ellenzék egykori résztvevője, Kőszeg Ferenc szerint szemben áll egymással a gyülekezés messzemenően védendő alkotmányos joga és a nemzetközi szerződéseknek – így a párizsi békeszerződésnek – a náci szerveződésekre vonatkozó tilalma. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) egykori elnöke egyetért Sólyom László köztársasági elnök keddi nyilatkozatával. Ő is azt vallja, hogy bár a szólás- és a gyülekezési szabadság tartalmi okokból történő korlátozása helytelen és veszélyes az alkotmányos jogállamra – a Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekre való tekintettel meg kellett előzni a tüntetés megtartását. A volt képviselő is úgy látja: a gyülekezési törvény módosításra szorul, „mert 1989-ben nagyon sok mindent nem lehetett előre látni és tudni”. Véleménye szerint nem volna helyénvaló, „hogy a rendőrség döntse el, hogy mi mellett szabad tüntetni és mi mellett nem”, de a gyülekezési jogról szóló törvényt és Magyarország nemzetközi kötelezettségeit összhangba kell hozni egymással.

Az MHB álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. A hatályos magyar jogszabályok csak két esetben teszik lehetővé egy gyülekezés megtartásának előzetes megtiltását: ha a rendezvény bíróságok vagy népképviseleti szervek működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló információk szerint egyik feltétel sem látszik megvalósulni.

Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni. Így a hatályos szabályoknak megfelelő megoldás az lett volna, ha a rendőrség a demonstrációt annak megkezdése után haladéktalanul feloszlatja, és erre előzetesen figyelmezteti a bejelentőket.

Az, hogy a gyülekezési törvény még mindig nem teszi lehetővé azoknak a rendezvényeknek a megtiltását, amelyekről előre lehet tudni, hogy nem a békés gyülekezési jog gyakorlását fogják megvalósítani, a magyar politika és jogalkotás szégyene. A jogszabályok hiányosságainak korrigálására ugyanakkor jogalkalmazó szervnek, mint amilyen a rendőrség és a bíróság is, nincs hatásköre - vallja az MHB.

Szegő Péter