szerző:
Hollósi Nándor
Tetszett a cikk?

Éveket pocsékoltunk el a meddő radarvitával, s ez felveti a kérdést: van-e ma Magyarországon olyan közvéleményt formáló politikus, aki valódi felelősséget érez az ország és polgárai biztonságáért? És ennek hangot is mer adni, nem úgy általában nyilatkozva, hanem konkrétan, kiállva a délre néző radar mielőbbi üzembeállítása mellett ?- kérdezi Hollósi Nándor, nyugalmazott vezérkarifőnök-helyettes.

Magyarország légterének ellenőrzése, illetve a légtér alatti területek védelme szükségessé teszi a határainkon túli légterekben zajló eseményeket is figyelemmel kísérő, előrejelzésre is alkalmas, nagy hatótávolságú radarok alkalmazását. Az ehhez szükséges három nagy hatótávolságú radarból kettő már működik: északra „néz” a bánkúti, keletre „néz” a békéscsabai radar. A déli, balkáni irányt jelenleg nem ellenőrzi az előző kettőhöz hasonló, nagy teljesítményű berendezés. Ez a harmadik magyar radar több éve legyártva áll a Marconi cég raktárában, sorsára várva.

Hollósi Nándor

Ezeknek a sokak által félrevezetően, nemes egyszerűséggel csak „NATO-radaroknak” nevezett, valójában magyar tulajdonú radaroknak a gyártását és részben a telepítés költségét a NATO költségvetése fedezte. Kétségtelen, a nemzeti rendszer működése során valósidejű információt szolgáltat a szövetség integrált légvédelmi rendszere számára is. Ez így természetes, hiszen a szövetségi rendszer az egyes nemzeti légtérellenőrző rendszerek összekapcsolását, információcseréjét jelenti.

Tény, hogy az elmúlt évtizedekben a határainkon túli légteret is összefüggően figyelő, három nagy távolságra „látó” radar lett volna az a védelmi célú beruházás, amely legjobban szolgálta volna a nemzeti érdekeket. Magyarország fontos védelmi kérdésekben nem lehet kiszolgáltatott, sebezhető ország, politikusai felelőtlen magatartása miatt. A Balkán fölé is „belátó” radar hiányában nincs összefüggő, nagy távolságú radarinformáció és ez a helyzet potenciálisan veszélyt jelent a nemzetre nézve.

A kilencvenes évek közepén hasonlóan fontos védelmi kérdésekről beszélgetve mondta nekünk egy francia tábornok: „Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről.” A gondoskodás azt jelenti, áldozatot kell hozni, többek között vállalni kell, el kell viselni a védelmi eszközök telepítésével, fenntartásával együtt járó esetleges környezeti kellemetlenségeket.

A magyar radarvita fő kérdése tehát nagyon egyszerű: úgy gondolja-e a nemzet és közvéleményt formáló politikusai, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei? Az állampolgári válasz egyszerű: igen, vannak! Fontossági sorrendben: szeretteink és saját életünk, nemzettársaink élete, falvaink, városaink, kultúránk, az országunk mindenfajta infrastruktúrája, az élhető környezet.

Fenyegeti-e ezt bárki, bármi? Legyen a történelem a segítségünkre a válaszadásban. Talál-e valaki olyan európai vagy hazai biztonságpolitikai elemzést az 1987-89 évekből, amely figyelmeztetett volna egy olyan kiterjedt fegyveres konfliktus veszélyére a délszláv térségben, amely ebben a régióban végül több halálos áldozatot követelt, mint a II. világháború? Nem fog találni ilyet senki. Emlékszik-e arra valaki, hogy 1991 őszén egy este nagy hatóerejű, brit gyártmányú kazettás bombákat dobtak Barcsra? A bombák csak 300 méterrel kerülték el a város középiskolai kollégiumát. Megtörtént, pedig nem is álltunk hadban Jugoszláviával. A határ túlsó oldalán, egy elsötétített szerbiai repülőtéren néhány katona úgy gondolhatta, hogy nemzetük számára előnyösen fordíthatna a háború menetén, ha Magyarországot is sikerül bevonni a konfliktusba. Ennek a „hazafias cselekedetnek” a sikere csupán egy hajszálon múlott.

Akkor, azon az októberi estén nagyon jó lett volna ott délen, egy messze „látó”, magasan elhelyezett „őrszem”, hogy a készültségi szolgálatból riasztott vadászrepülőink időben és ne késve érkezzenek a támadó repülőgép fogadására. 

Magyar abszurd (Oldaltörés)

Ez volt akkor, de mi van ma? Ma béke honol országunk határainál. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a világban nyíltan vagy rejtetten sok szervezet, szervezkedés, csoport működik különböző politikai és etnikai alapú meggyőződések, vallási ideológiák alapján, az egész világot behálózó kapcsolati rendszerekkel. Céljuk egyes térségek, országok, ország-csoportok belső rendjének, külpolitikájának megváltoztatása. Mára Európában is mozgolódnak azok, akik a már lezárt etnikai, nemzeti kérdéseket akarják újra felnyitni. 

Tapasztalhattuk, hogy az Európai Unió és a NATO milyen nagy késésekkel, nagy tehetetlenséggel képes reagálni a felderítési hibák miatt előre nem sejtett, de mégis fellobbanó „tüzekre”. Itt ismét csak a délszláv válságra, mint példára érdemes emlékezni. Csak óvatosan jelzem, hogy a nagy ütemben bővített NATO és az Európai Unió is tele van immár a tagok közötti, különböző természetű belső feszültségekkel.

A radar telepítés nyolc éves története egy tipikus magyar abszurd. Sólyom László (mellesleg a Magyar Honvédség főparancsnoka) bakancsos-hátizsákos szerepvállalása a zengői bazsarózsák sérthetetlenségének érdekében - amelyhez zöldszervezetek hisztérikussá fokozott fellépése adta a körítést – megakadályozta, hogy a radar a védelem szempontjából a legjobb, legmesszebbre „látó” helyre kerüljön. A tubesi telepítés kérdésében pedig nemrég hangzott el Szili Katalin cinikus nyilatkozata az egyik napilapban: „Nem az én dolgom megmondani, hogy hol legyen a lokátor... annak idején még az Orbán-kormány vállalta, hogy Magyarországon elhelyezzenek egy ilyen radart. Ez nem a szocialista kormány vállalása.”

Lehet, hogy ma legtöbben azt gondolják, hogy a Magyar Köztársaságot semmilyen külső veszély sem fenyegeti az idők végezetéig. Ez azonban csak feltételezés – ezért egyet biztosan nem szabad megtenni: megfosztani az országot, állampolgárokat az őket jogosan megillető védelemtől. Tudnunk kell, ha továbbra sem lesz déli radarunk, akkor a kecskeméti vadászrepülő ezredünk és a győri légvédelmi rakétaegységünk egyébként meglévő képességei is leértékelődnek.

Közvéleményformáló, döntéshozó politikusaink hallgatásukkal, a szavazat maximalizálásra törekvő magatartásukkal és az utóbbival összefüggésben hamis állítások terjesztésével olyan felelősséget vállalnak magukra, amelynek súlyát nem érzik, és amiért később helyt kell állniuk. Rossz szolgálatot tesznek a hazának.

A szerző nyugalmazott vezérkarifőnök-helyettes, jelenleg a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi egyetem oktatója.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megváltozott a YouTube egyik funkciója, ezernyi új videót fedezhet fel vele

Megváltozott a YouTube egyik funkciója, ezernyi új videót fedezhet fel vele

Két nap alatt csaknem egymillió embert oltottak be az Egyesült Királyságban

Két nap alatt csaknem egymillió embert oltottak be az Egyesült Királyságban

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét