szerző:
Novák Attila

A most regnáló izraeli kormánynak nincsenek hosszabb távú elképzelései, mondhatni víziói az ország jövőjéről, ugyanakkor rövidlátó módon tesz engedményeket választói csoportjainak, így a jeruzsálemi szegény és kétségtelenül lakásínségben szenvedő ortodoxoknak. Ennek jegyében hagyták jóvá 1600 jeruzsálemi lakás felépítését az 1996-ban épült Ramat Slomó ortodox negyedben.

Az izraeli miniszterelnök az építkezés bejelentését éppen akkorra időzítette, amikor Joe Biden amerikai alelnök – egyébként Izrael régi barátja – az országba érkezett. Benjamin Netanjahu kormányfő  ezzel a lépéssel kivívta a Fehér Ház tiltakozását. Obama már korábban fenntartásainak adott hangot mindenféle telepbővítési projekttel szemben, hiszen a negyed az 1967-es határokon túl, azaz a Zöld Vonal „mögött” helyezkedik el. Tudvalevő, hogy a palesztinok minden, jövendőbeli államuk területét csökkentő lépéssel szembeszállnak.

Épülő házak Kelet-Jeruzsálem ortodox negyedében
©

Az Obama-kabinet igyekszik kimozdítani az izraeli-palesztin tárgyalásokat a holtpontról, hogy elérhető közelségbe juttassa a kétállami megoldást, azaz a palesztin állam de facto létrehozását. Hiszen az állam ugyan már létezik papíron (több mint száz ország ismeri el), de mégsem mutat életjeleket.

A rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott amerikai alelnök Ramallahban, a Palesztin Nemzeti Hatósággal folytatott tárgyalásai során ítélte el a negyedbővítést. Jelezte, hogy az megsértette azt a tízhónapos telepítési moratóriumot, melyet az izraeli kormány önként vállalt magára. Tény, hogy Izrael Jeruzsálem vonatkozásában azt nem tartja érvényesnek, ezért be sem tartja. David Petraeus tábornok, az amerikai hadsereg egyik magas rangú vezetője, Izrael  makacskodását tette felelőssé azért, mert nincs előrehaladás az izraeli-palesztin tárgyalásokon, és a zsidó államot komoly tehertételnek nevezte a jelenlegi amerikai diplomácia számára.

Az amerikaiak Izraelhez való viszonyát korántsem kizárólag az érdekek, még csak nem is a mindenhatónak gondolt „izraeli lobbi” tevékenysége, hanem erős ideológiai-történeti azonosulás motiválja, közte az alapítóatyák értékvilága, az Amerikában elterjedt protestáns Biblia-magyarázó hagyományok zsidóságképe, az Európából történt, vallási alapú elüldözés történeti hagyománya. Úgy tűnik, hogy az Obama-kabinet újragondolja ezt a viszonyt, már csak azért is, mert  Obama „Új Kezdés” néven meghirdetett külpolitikája jegyében közeledni kíván a fejlődő világ, így az arab államok felé.

Ha az izraeli-palesztin purparlét a szembenálló felek nézőpontjából tekintjük, elmondható, hogy hiányzik a kompromisszumképesség,  szembenézés azzal, hogy csak kölcsönös engedmények nyomán lehet at együttélés feltételeit megteremteni. Izraeli oldalról a az oslói folyamat kudarca és különösen a második intifáda (2000) terrormerényletei óta nem bíznak az arab fél ígéreteiben. A jelenleg kormányzó furcsa koalíció (Likud, Munkapárt, az ultraortodox szefard Sasz, a radikális jobboldali Jiszrael Beitenu, élén a moldáviai eredetü pártalapítóval, Avigdor Liebermannal) a Munkapárt kivételével rendkívül szkeptikus a békét illetően, és igyekszik a lehető legjobb pozíciót biztosítani a békekötéshez vezető majdani végjátékban. A probléma ezzel nemcsak az, hogy növeli a feszültséget az arab világgal, hanem az is, hogy még jobban elszigeteli az eleve izolációra kényszerült zsidó államot – immár a nyugati világtól is.

A Netanjahu-kormány és az izraeli jobboldal jelentős része igyekszik felkészülni a jövőre, amikor a hagyományosan Izrael-barát Egyesült Államok már nem játszik akkora szerepet a világpolitikában, ráadásul az amerikai politika kötődése a zsidó államhoz várhatóan lazább lesz. A cél, hogy egy majdani békekötést megelőzően Izrael minél jobb pozícióban tudjon tárgyalni, lehessen majd miből engedni. Kész helyzet elé akarják állítani a tárgyalópartnereket azzal, hogy bővítik a Zöld Vonalon túli, azaz az 1967-es határokon túl településeket, és ezzel összefüggően növelik az ottani zsidó lakosság számát. A vallásos cionisták irreális álma (mármint hogy a bibliai Izrael Földje, így Ciszjordánia is megteljen zsidó lakosokkal) szertefoszlott, az arabokkal folytatott demográfia versenyfutásban a zsidók lemaradtak, nem maradt más hátra, mint hogy kompromisszumokra alapozzák politikájukat.

A palesztin oldal békevágya hasonlóképpen rendkívül ambivalens. Nemcsak a Hamászról van szó, hanem a Palesztin Nemzeti Hatóságról is, amely az áldozat szerepében tetszeleg, és Izraelt teszi felelőssé, például a palesztín hatóság költségvetésének elszámolásáért is, amelyre erősen rávetül a korrupció árnyéka. A palesztínok harcukat nemcsak fegyverrel vívják, hanem a népességarány megváltoztatásának céljával folytatják a demográfiai háborút: jelenleg még Jeruzsálem városi lakosságának több mint 60%-a zsidó, ezen akarnak változtatni.

Az izraeli jobboldal ragaszkodik az „egy és oszthatatlan Jeruzsálemhez”, mint „a zsidó nép örök fővárosához”, nem számol csökönyösségének következményeivel. Sajnálatos módon ebben a szomorú és egyben rendkívül cinikus kiszorítósdi játékban sem az izraeli polgárok normalitásra való törekvése, sem a palesztinok törekvése jogos sérelmeik orvoslására  nem számít.

Novák Attila

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Az izraeliek fele ellenzi a kelet-jeruzsálemi telepépítések befagyasztását

Az izraeliek 51 százaléka ellenzi a kelet-jeruzsálemi telepépítések befagyasztását, míg 46 százalék hajlandó lenne elfogadni az építkezések leállítását, amit az Egyesült Államok is követel - derült ki a Jediót Ahronót című izraeli napilap pénteki számában megjelent felmérés eredményeiből.

MTI Világ

Biden: az Egyesült Államok Izrael mellett áll

Az Egyesült Államok Izrael mellett áll, ha a zsidó állam biztonságáról van szó - jelentette ki Joe Biden amerikai alelnök kedden Jeruzsálemben, miután megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

MTI Világ

Össztűz alá került Izrael kelet-jeruzsálemi telepépítési terve

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter felháborodását fejezte ki szerdán az újabb kelet-jeruzsálemi telepépítési terv előző napi bejelentése miatt. A tervet szerdán Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elítélte, Washington pedig még kedden elítélően nyilatkozott a telepépítésről.

MTI Világ

Ki juthat lakáshoz Kelet-Jeruzsálemben?

Több száz palesztin fiatal csapott össze kedden az izraeli rendőrséggel annak a konfliktusnak a részeként, amely az izraeli belügyminisztérium múlt héten bejelentett újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervei körül bontakozott ki. Cvi Hauzer, a kabinet titkára védelmébe vette az Egyesült Államok és mások által bírált lépést, kijelentve, hogy "Jeruzsálem nagyváros, amelynek növekednie kell". A Slate című amerikai konzervatív online magazin utánajárt, hogyan jönnek létre valójában az új izraeli telepek, és kik költöznek oda.

Banán után sült krumplit ragasztottak szigszalaggal falra

Banán után sült krumplit ragasztottak szigszalaggal falra

Kevés az esély, hogy túlélőt találjanak az új-zélandi vulkánszigeten

Kevés az esély, hogy túlélőt találjanak az új-zélandi vulkánszigeten

(Re)konstruált múlt

(Re)konstruált múlt

Még mindig sok a tévhit az e-autózás körül – videó

Még mindig sok a tévhit az e-autózás körül – videó

Viharos szelet hoz a kedd

Viharos szelet hoz a kedd

Egyre nagyobb a kétkezi munka megbecsültsége Magyarországon

Egyre nagyobb a kétkezi munka megbecsültsége Magyarországon