szerző:
Deutsch Antal

Ha a nyugdíjpolitika a kormány által jelzett irányba megy, 2018-2020 után nem lesz nagy öröm nyugdíjasnak lenni, de adófizetőnek sem. A hosszútávon gyengélkedő első pillérre komoly pótlólagos terhek hárulnak majd, a magánpénztári lehetőségek megfogyatkoznak. A rebesgetett elsőpillérbeli magánszámlák mutatósak, de nem hoznak további eszközöket a rendszerbe.


Már a nyolcvanas években nyilvánvaló volt, hogy a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer elfogadható szinten történő fenntartása nem egyeztethető össze Magyarország hosszúlejáratú demográfiai fejlődésével. Ebből a felismerésből indult ki az 1996-os nyugdíjreform, amely megalapozta a kétpilléres kötelező nyugdíjrendszert. A kötelező, tőkefedezeti magánpénztári tagság fokozatos bevezetésének célja a gyengélkedő kirovó-felosztó rendszer részleges tehermentesítése volt. 

Megjött a nyugdíj

Az első javaslatokban az szerepelt, hogy a magánpénztárba a tagok 10%-os járulékot fizessenek be. Medgyessy Péter, akkori pénzügyminiszter, ezt 8% -ra mérsékelte, (ő tudja, miért) majd a járulék 1998-tól kezdődően lépcsőzetes 6-7-8 % lett. Ezek a számok azért fontosak, mert minél nagyobb az százalék, annál nagyobb a kirovó-felosztó rendszer jövőbeni tehermentesítése. Ugyanakkor, miután a magánpénztárba történő befizetés csökkenti a befolyó járulék összegét, amely kiesést az államkasszának pótolnia kell, ennyivel növelik a mindenkori költségvetés körül bábáskodók gondjait. 

A magyar nyugdíjrendszer három pillére

Első pillér: Az első pillér az állami nyugdíjakat foglalja magába, ami "felosztó-kirovó" alapon működik, (az adott évben befizetett járulékokból fedezik az adott évben esedékes nyugdíjkifizetéseket).  A munkaadói és a munkavállalói járulékokat egyaránt az állami nyugdíjkasszába kell befizetni.

 

Második pillér: Minden pályakezdő munkavállalónak valamely magán-nyugdíjpénztár tagjává kellett válnia. A nem pályakezdők önkéntesen választhatták a második pillért.  A pénztárak a tagok egyéni számláin vezetik a nyugdíjcélú befizetéseiket, amelyet a nyugdíjkor elérésekor vehetnek igénybe. (Ez a "tőkefedezeti" elv.) A pénztárak tagjaik befizetéseit befektetik. A pénztártagok majdani nyugdíjuk 75 százalékát az első pillérből kapják, a további 25 százalékát pedig (ami kedvező hozamok esetén ennél nagyobb is lehet) pénztáruktól.

 

Harmadik pillér: Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják a magyar nyugdíjrendszer harmadik pillérét. Az önkéntes pénztárak is befektetik tagjaik befizetéseit. A harmadik pillérbe a munkáltató és a munkavállaló (a pénztár tagja) is befizethet, az utóbbi befizetései után adókedvezményt érvényesíthet. 

Így a kétpilléres rendszer 1998 elején életbe lépett. A még ugyanabban az évben megválasztott első Fidesz kormánynak a nyugdíjreform nyilvánvalóan nem volt szívügye, amit azzal fejezett ki, hogy a hozzájárulásokat hivatali időszakának tartalmára 6%-nál befagyasztotta. Pénzügyminisztériumi pletykák még azt is tudni vélték, hogy a Fidesz, amennyiben megnyeri a 2002-es választásokat, a magánpénztárakat teljesen meg fogja szüntetni. A dolgok másként alakultak, és a 2002-es választások után hivatalba lépett kormány 8%-ra emelte a magánpénztárakba történő hozzájárulást. Azok a korai évekre tervezett, de elmulasztott befizetések egyszerűen elvesztek a magánpénztárrendszer számára.   

Mar az 1996-os reform ide jen tudtuk, hogy valamikor a XXI. század első negyedében újabb reformlépésre lesz szükség, hogy a teljes rendszer fenntartható maradjon. A Magyar Nemzeti Bank két kutatója, Orbán Gábor es Palotai Dániel 2006-ban arról értekezett hogy az akkori járulékok szinten tartása mellett milyen lépésekkel lehet elérni a megmaradt kirovó-felosztó pillér fenntartását. Szerintük a szolgáltatások visszafogásával; indexálás-csökkentéssel és a nyugdíjkorhatár emelésével. Ez viszont azt sugallja, hogy a nyugdíjasok szerény életszínvonala a magán- és az önkéntes pénztárakban rejlő lehetőségek fokozott kihasználásával tartható csak fenn. 

A 2010-ben bejelentett es sejtetett kormánypolitika viszont az ellenkező irányba indul. Hogyan tudják majd az első pillért elfogadható szinten életben tartani? A gyermekvállalás sokszor kipróbált népszerűsítése, bármennyire szeretnek is róla beszélni a politikusok, ritkán hatékony, és mindenképpen elkésett. A 2011-ben születendő gyermekek nem fognak 2020-ban, vagy akár 2030-ban kellő mértékű többletnyugdíj-járulékot fizetni. Marad az egészséges, vállalkozó szellemű, fiatal aktívkorúak nagyszámú bevándorlása, idősebb hozzátartozóik nélkül. (E lehetőség realitásának felmérését az olvasóra bízom). 

És ha mindez nem működik, ott a remény, hogy az ország már a közeljövőben felvirágzik, és a bőség szaruja mindent megold. Vagy mégsem?  

 A szerző a montreali McGill Egyetem Emeritus közgazdászprofesszora

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hont: A Nagy Facebook-rinya

Hont: A Nagy Facebook-rinya

Videóra vették Ibizán, ahogy az osztrák alkancellár felkínálja egy orosz nőnek, hogy vesztegesse meg

Videóra vették Ibizán, ahogy az osztrák alkancellár felkínálja egy orosz nőnek, hogy vesztegesse meg

Újabb kísérlet Merkel eltávolítására

Újabb kísérlet Merkel eltávolítására

Pont azzal az üzletemberrel tárgyalt Orbán, akit Strache ajánlott a médiabirodalom felépítéséhez

Pont azzal az üzletemberrel tárgyalt Orbán, akit Strache ajánlott a médiabirodalom felépítéséhez

És akkor Mészáros nem tudott őszintén örülni a remek magyar GDP-adatnak

És akkor Mészáros nem tudott őszintén örülni a remek magyar GDP-adatnak

Frans Timmermans: Orbán nem volt elég férfi vitázni velem

Frans Timmermans: Orbán nem volt elég férfi vitázni velem