szerző:
Répási Krisztián

Szinte nem múlik el hónap szurkolói rendbontás nélkül. Az állami szervek és a futballklubok vezetősége mindeddig tehetetlen volt. Kérdés, hogy a készülő törvény, amely szigorú büntetéseket helyez kilátásba, több párhuzamos intézkedés híján valóban útját fogja-e állni a futballhuliganizmusnak? A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának cikke.

Jövő tavasszal kerül a Parlament elé a futballhuliganizmust elsősorban Btk.-szigorítással és stadionfelújítási programmal felszámolni kívánó törvénycsomag. Szomorú apropóját az elmúlt hónapok botrányba fulladó mérkőzései adják. A törvénycsomag kormánypárti és ellenzéki megítélése egyelőre nem a szokásos antagonisztikus szembenállást tükrözi, ugyanakkor kétséges, hogy a törvénycsomag beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

A labdarúgáshoz köthető bűncselekmények nem új keletűek. Nagy-Britannia több mint 100 éve küzd a jelenséggel, de más nyugat-európai országok is évtizedek óta próbálnak gátat vetni a szurkolói erőszaknak, ami a rendszerváltás után a kontinens keleti felében is felütötte a fejét. A futballhuliganizmus Magyarországon a kezdeti időkben sokkolta a társadalmat, a kormányok pedig nem igazán tudtak mit kezdeni a jelenséggel. A gyakran ultráknak is nevezett randalírozó drukkerek szétverése, az elfogott huligánokra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetések, a klubokat sújtó pénzbüntetések és a zárt kapus mérkőzések nem érték el céljukat.

Ivan Bogdanov szerb futballhuligán
©

Európai megoldások

A szurkolói vandalizmus időnként halálos áldozatokat követelt. Nagy-Britannia a 80-as években a Heysel-stadionban, valamint a bradfordi és a hillsborough-i meccseken történt katasztrófák után elsőként készített átfogó terveket a rendbontás visszaszorítására és a biztonság megerősítésére, majd a brit példát követte számos nyugat-európai ország.

A hatóságok börtönbüntetéssel, a meccsektől való eltiltással próbálják megfékezni a futballhuligánokat: Franciaországban 3 évre is lecsukhatják azt, aki késsel, vagy pirotechnikai eszközzel lép be a stadionba, míg Nagy-Britanniában 3-10 évre is kizárhatják a stadionokból a rendbontókat. Eltilthatják a notórius ultrákat , hogy megtekintsék a a külföldön játszott mérkőzéseket, de előfordul, hogy még a mérkőzés megkezdése előtt őrizetbe veszik a fanatikus szurkolót.

Számos országban a problémás szurkolókkal kapcsolatos információkat adatbázisban tárolják. A stadionokon belüli arcfelismerő és az utcai térfigyelő kamerák szervesen kapcsolódnak az adatbázishoz, működésük kiegészítik egymást. A fanatikus drukkerekről információkat gyűjtenek, ha úgy tetszik „hírszerző tevékenységet” folytatnak. Ha kell, civil ruhás nyomozók vegyülnek el a szurkolók közt, hogy kiszűrjék a rendbontókat és figyelmeztessék a biztonságiakat. Jelen vannak a huligánok köreiben a beépített, a rendőrségnek rendszeresen jelentő besúgó hálózatok is. Németországban a rendőrségen belül egy klublátogató osztálynak hívott részleget állítottak fel, amelynek feladata, hogy „felderítő tevékenységet” folytasson a kluboknál, elemezze a drukkerek viselkedését, azonosítsa a legelszántabb és legdurvább embereket.

Németországban és Hollandiában a hatóságok megpróbálnak valamiféle együttműködést kialakítani a drukkerek, a futballklubok és a rendőrség között. Már az általános iskolákban programokat indítottak, hogy megakadályozzák a huliganizmus újratermelődését a fiatal drukkerek körében. Nagy-Britanniában a rendőrség „szégyenfalként” megjelenteti az újságokban a magukról megfeledkezett szurkolók arcképét.

Rablóból lesz a legjobb pandúr, ezt vallják Hollandiában is, ahol a börtönviselt szurkolóknak a klubok munkalehetőséget adnak: vagyis a meccsek alatt  az egykori huligánok figyelnek a balhés szurkolókra és tekintélyüket latba vetve megakadályozzák a vandalizmust. Hasonló kísérletre Magyarországon is sor került: a Ferencváros egykori vezérszurkolója, Karsai „Hipós” Ferenc miután szakított huligán múltjával, az FTC biztonsági szolgálatának vezetője lett. A biztonsági személyzetnek egyébként kiemelt szerepe lehet a huliganizmus megfékezésében, a brit stadionokban most már jórészt a rendőrök helyett a biztonságiak szerelik le a hőzöngőket. Spanyolországban a kluboknak saját erőforrásból kell megoldaniuk az elvakult szurkolók jelentette problémákat, mert extra pénzükbe kerül, ha túl sok egyenruhást kell kivezényelnie a rendőrségnek.  

Szurkolók tüntetnek Moszkvában
©

Mindez azonban csak részleges sikert hozott.  Nagy-Britanniában a szurkolók megfigyelése sokszor csak a szervezett ultrákra fókuszál, holott a legtöbb rendbontás „spontán” módon történik. A szurkolói csoportokkal fenntartott kapcsolat sem hozza meg gyakran a kívánt eredményt, a szervezettebb ultrák ugyanis elhatárolják magukat az átlag drukkerektől, külön kasztot képezve az adott focicsapat szurkolótáborán belül. Róluk lepattannak a jó viszony kialakítására tett erőfeszítések. Sok klubban a  a fanatikus drukkerek nyomás alatt tartják a vezetőséget, amely  inkább biztosít nekik ingyenjegyet, vagy az idegenbeli meccsekhez utazási támogatást, csak ne verjék szét a stadiont.

Az 1980-as évek közepe óta a stadionokban általában rend van, ám az erőszak kiszorult az utcákra, és az összecsapások a stadionok környékére, a vasútállomásokra, a belvárosokra tevődött át. Az európai  kontinens keleti felén, különösen Oroszországban és Lengyelországban gyakorivá vált a stadionon kívüli szurkolók közötti „mérkőzés”, lengyelül ustawka. (Nagy-Britanniában és Hollandiában már 10-15 évvel ezelőtt léteztek hazai ultrák közötti, előzetesen megbeszélt bunyók.)  Az ellenfelek puszta kézzel esnek egymásnak, és már volt ezeknek a párviadaloknak halálos áldozata is Lengyelországban. Nemrég a debreceni Nagyerdőben, az FTC és a Debrecen különítménye ütközött meg.

Magyar erőfeszítések

Hazánkban egyelőre a stadionokban zajló vandalizmus okozza a legnagyobb problémát. A kormány a külföldi példák tanulmányozása után a rossz állapotban lévő stadionok felújításában, valamint a letöltendő börtönbüntetéseket és a meccsektől való eltiltást is tartalmazó, szigorúbb törvényekben látja a megoldást. Ezzel a szocialisták is nagyrészt egyetértenek, bár szerintük a már meglévő jogszabályok megfelelő alkalmazása is eredményeket hozna.  

Ferencváros - Újpest meccsen
©

Döntés született, hogy 2011 nyaráig minden klubnak be kell vezetnie a külföldi példák alapján létrehozott szurkolói kártyát. Lényege, hogy a kártyán rajta lennének a tulajdonos személyi adatai, vagyis minden szurkoló regisztrálva lenne az adott klubnál. Így, ha rendbontás történik, könnyebb lenne a nyomozás a felelősök után.

A Fradinál 2010 elején bocsátották ki a drukkerek körében vegyes visszhangot kiváltó kártyát, ám a huligánok vandalizmusának ez nem vetett véget. Ugyanis önmagában a kártya nem csodaszer. Hiába regisztrálják a szurkolókat, ha nem létezik olyan adatbázis, ahol tárolhatják az információkat, vagy nincs működő arcfelismerő kamerarendszer. Európa más országaiban párhuzamosan szigorították a büntető törvénykönyvet, végeztek stadionrekonstrukciót, hoztak létre adatbázist, vették fel a kapcsolatot a kevésbé militáns drukkerekkel, indítottak útjára általános iskolai bűnmegelőző programokat és bocsátottak ki szurkolói kártyát. Bár a Magyarországon készülő törvény részletei még nem ismertek, elgondolkoztató, hogy még nem esett szó arról, hogy a retorzión kívül a kormány milyen eszközökkel kívánja megszólítani a fiatalokat, eltántorítva őket a huliganizmustól.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Sport

Csányi: „az ultrák csinálják a jó hangulatot a stadionokban”

Minél inkább a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több szurkolót riasztunk el a mérkőzésektől és megjelennek biztonsági kockázatok is - mondta David Bohannan, az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának képviselője a futballhuliganizmusról szóló nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten. A rendezvény megnyitóján felszólalt Csányi Sándor MLSZ-elnök is, aki szerint olyan törzsszurkolókra van szükség, akik akkor is buzdítják a csapatot, amikor a többiek már feladták.

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is

Komolyzene könnyedén

Komolyzene könnyedén

Állami kitüntetést kapott a látás-visszaállító terápiát kidolgozó Roska Botond

Állami kitüntetést kapott a látás-visszaállító terápiát kidolgozó Roska Botond

Zöld rendszám és 7 üléses kedvezmény egyszerre: íme a Mercedes EQV

Zöld rendszám és 7 üléses kedvezmény egyszerre: íme a Mercedes EQV

Windows 10-et használ? Azonnal frissítsen, mert nagy lehet a baj

Windows 10-et használ? Azonnal frissítsen, mert nagy lehet a baj

Amerikai drónt lőttek le Jemenben

Amerikai drónt lőttek le Jemenben