Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHKE) főtitkára, aki első kézből értesül a devizahitelesek helyzetéről, úgy véli, az időzített adósságbomba akár már ez év tavaszán „robbanhat". A PSZÁF adatai és a BHKE becslése szerint 2011-ben 300 ezer családot, közel egymillió embert fenyeget a csőd, ami évtizedekre ható pusztítást végezhet a magyar középosztály soraiban.

hvg.hu: Mennyire akut a devizahitelesek helyzete?

Lénárd Mariann: Sajnos ősz óta nemhogy javult, inkább romlott a devizában eladósodott magyar családok helyzete.

Lénárd Mariann
©

Napról napra nő azoknak a száma, akik bajba kerültek: sokan jelentkeznek nálunk, akik még fizették ugyan a hiteleiket, de már előre jelzik, hogy a következő hónapban már képtelenek lesznek rá. Több helyen vannak az országban irodáink, és a jelentéseik szerint a fizetésképtelen adósok száma az utóbbi negyedévben a négyszeresére nőtt.

hvg.hu: Az ősszel még sokaknak úgy tűnt, a kormány adósságkezelő programja megmentheti a kilátástalan helyzetbe került családokat.

L.M.: Hatályba léptnek azok a jogszabályi változások, amelyek a Fidesz lakáshiteleseket segítő, nyolcpontos csomagját tartalmazták. Emiatt egy ideig csodaváró hangulat uralkodott az adósok körében, azt hitték, lehetőség nyílik rá, hogy tartozásaikat állami segítséggel rendezzék. Mostanra belátták, hogy nincs miben reménykedniük, szembe kell nézniük az árfolyamveszteségekkel. Azaz ha felvettek mondjuk tízmillió forintot, akkor tizenhárom milliót kell visszafizetniük, még akkor is, ha időközben elveszítették az állásukat, és jelentősen csökkent a család jövedelme. Az Eszközkezelő Alap, amelyet a kormány még ősszel ígért meg, még mindig nem jött létre. De ha meg is alakul, aligha tudja megvásárolni valamennyi fizetésképtelen adós elzálogosított házát, lakását.

hvg.hu: Lát-e összefüggést a bankokat sújtó különadó és a devizahitelesek sorsa között?

L.M.: A kormány lehetőségei korlátozottak, nem sokat tehet azokért, akik nem tudnak törleszteni. Ugyanakkor a bankok a rájuk rótt különadó miatt, mely egyébként Európában máshol is előfordul, nem tudnak könnyítést adni az ügyfeleiknek, s továbbra is igényt tartanak a valuták árfolyamváltozásából származó nyereségre is. A BHKE javasolja, iktassák törvénybe, hogy a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán kell elszámolni az adósságokat a forintban történő visszafizetéskor. De a kormány nyolc pontjában az egyes bankok által megállapított középárfolyamról esik szó, mely az adósok számára követhetetlen, és kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket.

hvg.hu: Az a hír járja, hogy április tizenötödikén megszűnik  az eddigi árverési és kilakoltatási moratórium. A bankok – pontosabban velük szerződött a faktoráló cégek – hozzákezdenek az árverésekhez, és a kiköltöztetésekhez, birtokba veszik az kifizetetlen adósságokkal terhelt ingatlanokat. Milyen hatással lesz ez az ingatlanpiacra?

L.M.: Az ingatlanpiacon már most is katasztrofális a helyzet. Leálltak az építkezések, alig van forgalom. Ha ezek után rázúdul a piacra a féláron elárverezett ingatlanok tömege, az lenyomja az árakat, és a szó szoros értelmében megbénítja a gazdaságot. Ezért azt hiszem, az állam meg fogja hosszabbítani a moratóriumot, mert nincs más lehetősége. Ennyi ember egyszerre nem kerülhet utcára. De azért sem célszerű elkótyavetyélni az ingatlanokat, mert ily módon a bank sem tud hozzájutni a kihelyezett pénzéhez, és a befolyó összegből az ügyfelek sem tudják rendezni a tartozásukat. A bankoknak mindenképpen csökkenteniük kellene a kölcsönök kamatait, hozzá kell járulniuk az ügyfeleik mentéséhez. Ezáltal a most fizetésképtelen adósok nyolcvan százaléka újra elkezdené törleszteni a részleteit, ami hosszabb távon a bankok érdekeit szolgálná.

hvg.hu: Sok devizában eladósodott ember annyira reménytelennek tartja a tartozása törlesztését, hogy nyom nélkül eltűnik, külföldre megy dolgozni, új életet kezd.

L.M.: A kilátástalan helyzetbe került devizahitelesek nemcsak külföldön igyekeznek eltűnni a bankok elől, de sokan itthon is úgy helyezkednek el, hogy ne legyen hivatalos jövedelmük, azaz ne legyen miből letiltani a tartozásuk részleteit. Ez azért szomorú, mert ezzel a feketegazdaság „kifehérítését” célzó eddigi erőfeszítéseink kárba vesznek. Mégsem lehet elítélni az embereket, ha úgy gondolkodnak: „inkább legyen kenyér a családom asztalán, mint hogy a végrehajtó lefoglalja a jövedelmemet”. Helyzetük azért kilátástalan, mert az árfolyamok változása miatt jóval nagyobb összeget kellene visszafizetniük, mint amennyit felvettek, ugyanakkor a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanjuk értéke a töredékére csökkent. Sajnos, a kormány által szeptemberben elfogadott nyolc pont közé nem került be az, hogy az adósok, ha az ingatlanjukat elárverezik, utána „tiszta lappal” induljanak, azaz a bank elégedjen meg azzal az összeggel, amit a kölcsön fedezetéül lekötött házért vagy lakásért kap.

hvg.hu: Ezek szerint nem ért egyet a devizahitelesek megmentését célzó, nemrég elfogadott nyolcpontos kormányprogrammal?

L. M.: Jó ez a program, de nem gondolták teljesen át. Tudni kell róla, hogy inkább a fizető ügyfeleket segíti, a már fizetőképtelenek semmit sem várhatnak tőle. Az ingyenes előtörlesztés, a futamidő automatikus meghosszabbítása stb. könnyítést jelent a törlesztő adósoknak. De közülük is csak azoknak, akik lakásvásárlásra vettek fel devizahitelt. Csakhogy ingatlant például autóhitel miatt is el lehet veszíteni, amennyiben a bíróság ezt megítéli. De a bajba jutott adósok helyzetét, azokét, akiknek már fizetési elmaradásuk van, a nyolcpontos program nem befolyásolja. A végrehajtási és a kilakoltatási moratórium csak látszatmegoldás, hiszen a bankok követelései, illetve a kamatok ezalatt is tovább nőnek, és amikor végül fizetni kell, az eredeti tartozás sokszorosát kérik majd  az adósoktól a bankok.

hvg.hu: Ha lett volna elegendő, megfizethető bérű bérlakás, kevesebben vágtak volna bele hitelből finanszírozott ingatlanvásárlásba. De ilyen most sincs, holott megoldást jelenthetne azoknak, akik elveszítik a házaikat.

L.M.: Kétségtelen, a szociális bérlakások hiánya erősen gátolja mobilitást, és ez napjainkban is égető probléma. De az is igaz, hogy az 1989-90-es rendszerváltás előtt évtizedeken át az emberek legértékesebb vagyontárgya a lakás vagy a ház volt, melyben laktak. Sokan ma is ezért ragaszkodnak görcsösen a tulajdonukhoz. Mi eredetileg azt javasoltuk, hogy az elárverezett ingatlanokból legyenek szociális bérlakások, melyekben a volt tulajdonosok lakhatnak, bérleti díj fejében. Sajnos, ezen a téren még nem sikerült előrelépni. Pedig ha a fizetésképtelen adósok tömegesen kerülnek utcára, és a családoknak nem lesz hol lakniuk, annak évtizedekre kiható katasztrofális következményei lehetnek t az egész magyar társadalomra nézve. 

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

hvg.hu: Pontosan hány adós van Magyarországon, aki devizakölcsön vett fel, és fizetésképtelenné vált, illetve várható, hogy azzá válik? És milyen társadalmi csoportokból kerülnek ki ezek az emberek?

L.M.: Csaknem százezer ember vált fizetésképtelenné az utóbbi években, és ugyanennyi tartozik több havi törlesztéssel a bankoknak. A PSZÁF tavaly novemberi statisztikája szerint 100 ezer felmondott hitel van Magyarországon, 105 ezret pedig késve törlesztenek, és a bankok valószínűleg előbb-utóbb ezeket is felmondják. El lehet képzelni azt, hogy aki kilencven napja nem fizet, a százhuszadik napon visszamenőleg rendezi a tarozását? Tíz devizahitelből nyolcnak a visszafizetésével gondok vannak. 2011-ben elérheti a 300 ezret is a felmondott, vagy késve törlesztett hitelek száma. A válság érinti a magyar középosztály különböző csoportjait, az átlagon felüli jövedelműeket is.

Háromfős családokat számolva közel egymillió ember, azaz a magyar lakosság tíz százaléka van, vagy lesz nemsokára bajban. Statisztikáink szerint minden megyét érint a krízis, érdekes módon azokat kevésbé, ahol már hat-nyolc évvel ezelőtt is magas volt a munkanélküliség. Ott az emberek valamivel óvatosabbak voltak, de csak azért, mivel munkanélküliként nem voltak hitelképesek. Nem véletlen, hogy Budapesten és Pest megyében kiemelkedően magas a visszafizetéssel elmaradók, és a csődbe ment adósok száma, mert itt élt legtovább a töretlen gazdasági növekedés illúziója.

Vannak olyan új építésű lakóparkok, ahol a lakások tulajdonosai nem jöttek el személyesen, hanem megbízottat küldtek, hogy találjunk megoldást a problémájukra. Itt többségében fiatalokról van szó, akik kezdőtőke nélkül vágtak bele az ingatlanvásárlásba, illetve a gyerekért kapott szociálpolitikai támogatás volt a „kezdőtőkéjük”. Lakásaikra képtelenség vevőt találni, nemsokára tömegével lehet féláron megvásárolni őket. Már látjuk, hogy az árverezőházak miféle leveleket küldözgetnek a csődbe ment adósoknak: felszólítják őket, hogy az ingóságaikat kipakolva, tisztasági festés után, üresen adják át lakásaikat.

hvg.hu: Hallani arról, hogy a kétes hátterű követeléskezelők a bankok megbízásából máris rendkívül alacsony áron árulják az ingatlanokat.

L.M.: A BHKE már 2004, megalakulása óta szorgalmazza, hogy az „árverési hiénákat” tartsák távol az ingatlanpiactól. Ezért a most hatályos végrehajtási törvényt sürgősen át kellene alakítani. Régi törvényről van szó, melyet ugyan többször módosítottak, de az alapjait még az ötvenes évek végén fektették le. Napjainkban ez a törvény használhatatlan, lehetőséget teremt a nyerészkedésre. Elfogadhatatlannak tartjuk például, hogy az árveréseken először a végrehajtók munkadíja térül meg, utána jönnek a járulékok és a kamatok, és a bank csak ezek után jut hozzá a pénzéhez. A bírósági végrehajtók érdeke, hogy minél jobban elhúzzák az eljárásokat, hiszen annál nagyobb a munkadíjuk.

Utána kellene nézni a követeléskezelő cégek működésének is: sok közöttük a külföldön bejegyzett, kétes hátterű off-shore faktoráló cég, melyekkel a bankoknak nem is lenne szabad szerződniük. Felfogásunk szerint a PSZÁF-nak ezt a területet sokkal jobban kellene ellenőriznie, és az adatvédelmi biztosnak is bőven lenne dolga. Amíg fizeti a részleteket, az ügyfél adatait a pénzintézet titkosan kezeli, de ha a hitelét felmondják, adatai az árverési hiénák kezébe kerülnek, viszontláthatja magát, illetve ingatlanát az interneten keringő listákon.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Maximális élmény: teszten az első elektromos Mini

Maximális élmény: teszten az első elektromos Mini

Mégsem kamerázzák be az iskolákat

Mégsem kamerázzák be az iskolákat

Erre költi a Babaváró hitelét a magyar

Erre költi a Babaváró hitelét a magyar