Pintér Zsolt Farkaslyuk alpolgármestere elmondta, hogy a probléma nem új keletű: 1999-től rendszeresen irtják a települést körülvevő erdőket, folyik az illegális fakitermelés. A hatósági intézkedések ellenére nem csökkent a falopások száma. A tarthatatlan helyzetet az erdőtulajdonosok nem nézték jó szemmel és erdőikből a fát saját maguk kezdték kitermelni, hogy legalább csökkentsék veszteségeiket.  

Stiller Ákos

Ózd közigazgatási területéhez tartozóan közel 1200 hektár állami tulajdonban lévő erdő található a térségben – világosít fel Grédics Szilárd erdészetvezető. 1994-2003 között e terület ötvenhárom százalékát érintette lopás, a fakészlet tizenkét százaléka tűnt el, mintegy húszezer köbméternyi fa. Összehasonlításul: az idén a farkaslyuki területről háromszáz köbméter fát terveznek kitermelni.  

Grédics Szilárd korábban Ózd helyi tévéjében elmondta, hogy a folyamatos illegális fakitermelés következtében Farkaslyuk környékén kiirtották az erdőket, és az önkormányzat, korábbi ígéreteivel ellentétben nem tudta megóvni a területet a fatolvajoktól. Ezt nem értettük, s amikor személyesen találkoztunk a főerdésszel, meg is kérdeztük: az Egererdő Zrt. tulajdonában lévő területet miért a farkaslyuki önkormányzatnak kellene megvédenie? Az erdészetvezető ezúttal árnyaltabban fogalmazott: mint mondta, az erdő megóvása természetesen a tulajdonos, a kezelő feladata, az önkormányzat csak „segítő szándékú felajánlást tett” de a közös erőfeszítés sem hozta meg a remélt sikert.

Pintér Zsolt alpolgármester arról tájékoztatott bennünket, hogy a tarthatatlan helyzetről levélben tájékoztatta az ózdi rendőrkapitányságot és a belügyminisztériumot. Segítséget kért és javaslatot tett, hogy a helyszíni bírság mellett foglalják le a tolvajok eszközeit, ezzel ugyanis visszaszoríthatják az illegális fakitermelést. Választ egyedül az ózdi rendőrkapitányságtól kaptak, a minisztériumtól a mai napig nem érkezett semmiféle reagálás. A település helyettes vezetője szerint ennél többet nem tudtak tenni a környezetük és a fák megvédése érdekében. Pozitív fejleménynek tartja azonban, hogy a jelenlegi törvények értelmében borsos árat kell fizetnie annak, akit falopáson érnek és szerinte ennek köszönhető, hogy az utóbbi hónapokban kevesebb az ilyen jellegű bűncselekmény. Pintér szerint az erdő megvédése a tulajdonos feladata lenne.

Stiller Ákos

A feszültséget néhány napja az okozta, hogy a Farkaslyuk fölé magasodó egyik hegyoldalban - a helyiek Cinakó tetőnek hívják – a még megmaradt erdők egyikében, az Egererdő ismét hozzákezdett a fakitermeléshez. Az erdőrész kivágása miatt a hegy tetején futó szerpentin alatt a hegyoldal máris megsüllyedt, eddig a fák tartották a földet. Félő, hogy a nedves időjárás miatt nagyobb probléma is adódhat, veszélybe kerülhet Farkaslyuk ivóvízellátása, az Egererdő kezelésében lévő területen található ugyanis a települést ellátó víztározó. Sérülhetnek a magasabban fekvő lakóházak, továbbá ha bekövetkezik a földcsuszamlás, akár a főutat is elzárhatja, ami lehetetlenné tenné a közlekedést Ózd és Szilvásvárad között.

Pintér Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Egererdő vezetése megígérte az önkormányzatnak: nem nyúlnak hozzá a Cinakó alatti erdőterülethez, igaz, erről hivatalos dokumentum nem készült. Az önkormányzat az erdőgazdaság vezetői felé többször jelezte súlyos fenntartásait, ám megoldás eddig nem született. Gábor Dezső polgármester az önkormányzati választásokat megelőzően többször kérte az erdőgazdaságot, hogy a választásokig ne vágjanak ki egyetlen fát se, a polgármester pedig ezek után ígéretet tett, nem lesz fakitermelés. 

Stiller Ákos

Miután a többszörös ígéretek ellenére a fakivágás megtörtént, a farkaslyukiak január 19-én délután demonstrációt szerveztek a további erdőirtás leállítását követelték. Többen megfogalmazták: a közelmúltban bekövetkezett katasztrófák – árvíz, vörös iszap, belvíz – elkerülhetők lettek volna, illetve minimalizálni lehetett volna a károkat, ha az egymásra mutogatás helyett időben szembenéznek a fenyegető veszéllyel. 

A településen tett látogatásunk során felkerestük a falu körüli erdőt, s ami a szemünk elé tárult, az elborzasztó és tragikus volt. A tarra vágott, vagy megcsonkított erdőben alig találkoztunk facsemetével, helyette viszont annál több volt a gaz és a bozót, amit az erdőgazdaságnak kötelessége lett volna irtani. Grédics Szilárd ezzel kapcsolatban elmondta, a Farkaslyukot körülvevő erdőterület csak fele részben az Egererdő tulajdona, másik fele magánkézben van. Ez utóbbihoz nekik semmi közük, a tulajdonostól kell számon kérni, miért nem gondoskodnak erdeik rendben tartásáról. 

A hazai erdők legnagyobb problémája a rendszerváltás utáni időkre tehető, amikor is a kárpótlási rendszer bevezetésével nagyon sokan szakértelem nélkül jutottak erdőterületekhez, amit Grédics az erdészet Trianonjának nevez. A sikeres erdőgazdálkodás egyik alapvető feltétele ezen kívül a kellő birtokméret, mely ki tudja egyenlíteni a környezeti, gazdasági ingadozásokat. 

Stiller Ákos

Nem kevésébe riasztó kép fogadott bennünket, amikor a falu ifjúsági táborának közelébe értünk. Az egykor csodálatos erdővel körülvett terület fölött, az ún. nagytisztás alatt,  ismét  barbár módon tarra vágott, csupasz erdőterülettel találkoztunk. Kísérőnk elmondta, az Egererdő tavaly decemberben irtott ezen a területen, nem sokkal ezután a hegyoldal több helyen megcsúszott, beszakadt és félő, hogy előbb-utóbb elmossa az ifjúsági tábort. A sárban és iszapban térdig gázolva felmerészkedtünk a beszakadt hegyoldal nehezen, de még járható részeire, ahol újabb döbbenetes látvány fogadott bennünket. Az erdőgazdaság által kivágott fatörzsek és vastag gallyak tömkelege borítja a hegyoldalt. Elszállítják onnan, vagy a fatolvajoknak otthagyták szabad prédának?  Az erdészetvezető szerint a nagytisztás alatti hegyoldal beszakadása nem az általuk végzett fakitermelés eredménye, hanem a terület alatt lévő bánya beomlásának s következménye. Grédics megnyugtatott bennünket: ha az időjárás engedi, el fogják szállítani a helyszínen maradt fatörzseket és rendbe teszik a területet. 

Több helyi lakó szerint az Egererdő Zrt. felelőtlensége mellett az önkormányzat is hibás a kialakult helyzetért. Néhányan nem értik, hogy miért pont csak most, a huszonnegyedik órában szerveztek demonstrációt a falu vezetői, holott évek óta fennálló problémahalmazról van szó, ami a település több részét is érinti? Mi lehetne a megoldás az egymásra mutogatás helyett? Talán az illegális fakitermelés megakadályozása, a legális fakitermelések mellett csemeték telepítése és a meglévő károk rehabilitálása.