Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Kudarcsztoriból sikersztori: a nemrég még bóvli államkötvénynél is bóvlibbnak tartott argentin államkötvényeket világszerte veszik, mint a cukrot, a gazdaság szárnyal. Matolcsy receptje, többek között a kis- és közepes vállalatok masszív támogatása, az erőteljes exportorientáció, Argentínában már bevált – sugallja a Frankfurter Allgemenine Zeitung cikke alapján a szerző.
A pampák országa által kibocsátott kötvények egyetlen év leforgása alatt – csak tavaly – amerikai dollár alapon átlagosan 35 százalékos hozammal örvendeztették meg tulajdonosaikat. Buenos Aires tőzsdéjének indexe másfél éve robusztusabb teljesítményt mutat fel, mint bármely ázsiai tőkepiacé. A munkanélküliség 5 év alatt a negyedére zuhant.
Történik mindez egy olyan országban, amelynek gazdasága 2001-2002-ben 11 százalékkal visszaesett, ahol akkoriban – tehát durván tíz évvel ezelőtt – a lakosság túlnyomó többsége elveszítette szinte összes megtakarítását, beleértve devizakészleteit, melyeket „csak úgy” az állam lefoglalt.
És lám, az ország az új típusúnak nevezett gazdaságpolitika bevetésével feltápászkodott. Olyannyira, hogy a globális intézményi és magánbefektetők magatartását igencsak befolyásolni képes Deutsche Bank, illetőleg a J.P. Morgan a minap nemcsak vásárlásra méltónak minősítette az argentin kötvényeket, de egyenesen azt ajánlotta a befektetési alapoknak, hogy akár radikálisan is növeljék kockázati portfóliójukban a dél-amerikai ország állampapírjainak arányát. (Bármennyire is imponáló a fejlődés, vonzóak a hozamok, mégiscsak a kockázati portfóliókban van még a helyük a korábban kibocsátott argentin papíroknak.)
Csakhogy – a Frankfurter Allgemeine Zeitung friss elemzéséből mindenesetre ez olvasható ki – Argentína „diadalmas visszatérése (v.ö. glorious comeback) a nálunk Matolcsy György nevéhez kötött gazdaságpolitikai technikák alkalmazásának is köszönhető.
A leglátványosabb rokonság két egymáshoz kísértetiesen hasonló manőver megtételében mutatható ki: Argentína illetékesei – hazánk kormányát jó néhány esztendővel megelőzve ugyan – szintén kitessékelték az IMF tárgyalódelegációját, mondván, „az ország a Valutaalap diktátumainak teljesítése nélkül, saját lábán is meg tud állni a nemzetközi hitelpiacokon”. És ez így is lett, hiszen folyamatosan eredményesen zárulnak le az argentin állam szempontjából a kölcsönök meghosszabbításáról, átalakításukról, új kölcsönök felvételéről szóló tárgyalások a régi és új hitelezőkkel.
Hosszú évek után – néhány héttel ezelőtt – IMF-küldöttség járt Christina Kirchner államfőnél, igaz, szakmai tanácsokat és nem új hiteleket mentek adni. A Buenos Aires-i pénzügyminisztérium napokban közzétett jelentése szerint az ország finanszírozása a 2011-es esztendőre százszázalékosan meg van oldva – csakis saját, „nemzeti” eszközök révén.
A másik hasonlóság, ami talán abból adódik, hogy Matolcsy tanácsadói éberen figyelték az utóbbi években Kirchneréket (az előző elnököt, a férjet is) a magánnyugdíjpénztárak témája. Azok „államosításából” és – ez egyelőre persze még csak argentin sajátosság – a jegybanki tartalékokból csoportosítanak át mutatós összegeket a költségvetésbe, annak lyukait eme módszerekkel tömködik. Mindenesetre Argentína nemzeti bankja és kormánya között egyvalami nincs: konfliktus.
Az ország mindeközben egyáltalán nem bocsát ki új államkötvényeket, bevételeinek növekedése két alapvető forrásból táplálkozik, mely források prioritását a magyar kormány gazdaságpolitikájának fő alakítója ugyancsak abszolutizálja, nevezetesen: az export példátlan felfutásából és a belső kereslet élénküléséből, élénkítéséből. Ez utóbbi, a keresletélénkítés, a nemzeti kis- és középvállalati szektor versenyelőnybe helyezése, az adóbevételek felfuttatása játszotta a főszerepet 2005-2006-ig, azóta és – különösen az utóbbi egy esztendőben – az export vált a lényegesebb, sőt, egészen forradalmi jelentőségű faktorrá. A sikersztorinak ez a fejezete a szója, a hús, a gabona valamint a fémek, egyéb nyersanyagok világpiaci árának robbanásához, a prognózisok szerint beláthatatlan ideig tartó további emelkedéséhez köthető. (Hazánknak nincsenek ugyan jelentősebb ásványkincsei, de a mezőgazdasági árboomban rejlő potenciált nyilván számításba veszik a magyar gazdaságpolitika alakítói.)
Az erőltetett és szubvencionált, a hazai fogyasztókra szabott keresletélénkítéssel vegyített exportvezérelt növekedés Argentína számára 2010-ben 7-8 százalékos gazdasági növekedést produkált. Az idei előrejelzés 5 százalékról szól. De, ahogy mondják, semmi sincs ingyen, e nem szokványos gazdaságpolitikának is megvan a maga ára, ez az infláció felgyorsulása. Az argentin hivatalos statisztikák 11, a nem hivatalosak 25 százalékról szólnak. És mivel az idén választások lesznek, mindenki biztos benne, hogy a kormány újabb adókedvezményekkel kívánja a következő hónapokban serkenteni a választópolgárok millióinak vásárlási kedvét, még úgy is, hogy kockáztatja a költségvetési egyensúlyt, illetve az infláció felgyorsulását.
Mindent figyelembe véve, amit az argentinok csinálnak, annak fundamentuma az a számítás, hogy mezőgazdaságuk az általános gazdasági növekedésre átállt globális környezetben fog folyamatosan jól és – leértékelődő valuta mellett – versenyképesen teljesíteni. Továbbá, hogy ezt külföld és belföld egyaránt elhiszi, ezért Argentínának – szó szerinti és átvitt értelemben – hitelt adnak.
Ezért érdekes, hogy a Deutsche Bank és a J.P. Morgan – nem kevésbé a Frankfurter Allgemeine – elemzői visszafogottan ugyan, de mégiscsak nagyra értékelik, hogy az ország, történelmében most először, tartósnak ígérkező gazdasági növekedést mutat fel, az import korlátozása nélkül, a lakossági és vállalati devizakészletek érintetlenül hagyása mellett. És tény, hogy elkezdték vásárlásra érdemes kategóriába sorolni az ország állampapírjait.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.