Zentai Péter: A jelenlegi olasz miniszterelnök mindig okosabbnak, ravaszabbnak bizonyult ellenfeleinél, az elmúlt húsz évben ellene felhozott összes vádat sikerült visszavernie. Ebből fakadóan szerintem most is sikerülni fog neki. Ön szerint?

Franco Pavoncello: Ezúttal nem. Nem úszhatja meg, el fogják ítélni.

Z.P.: Azt akarja mondani, hogy a nőügyeire mindig oly büszke olasz miniszterelnököt azon az alapon fogják börtönbe vetni, hogy állítólag fiatalkorúakkal, prostituáltakkal volt viszonya? Lefogadom, hogy a lányok visszavonják vallomásukat áprilisig…

F.P.: Nem a lányok vallomásaira alapul a legfőbb vád Berlusconi ellen. Egyértelmű, cáfolhatatlan bizonyíték van az ügyészek, pontosabban három ügyésznő kezében. A lehallgatott telefonbeszélgetések. Berlusconi telefonon adott instrukciókat, hogy engedjék szabadon a vele kapcsolatba került kiskorú lányokat.

Franco Pavoncello

the worldwideforum.com

Berlusconit emiatt, a hatalommal való visszaélése alapján fogják elítélni. Tehát nem azért, amit a tanúk, különböző hölgyek vallanak majd várhatóan a szeretkezésekről, a partikról. Bár ez sem lesz túl kellemes sem Berlusconira, sem Itáliára nézve, de ez erkölcsi és nem jogi kérdés.

Z.P.: De a per megrendezése előtt azért csak talál majd valami kiskaput a miniszterelnök. Talán vannak eszközök, amelyekkel meg lehet győzni az ügyészeket, bírákat, hogy hagyják abba miniszterelnök úr üldözését”. Lehet hivatalosan a nemzeti érdekekre is hivatkozni, nemde?

F.P.: A nemzeti érdekekre hivatkozik is a miniszterelnök és az őt támogató, pontosabban a saját tulajdonában lévő sajtó, az összes tévéállomás. De a bírákat és ügyészeket nem lehet megvenni ebben az országban. Teljesen függetlenek, és szinte megszállottak, túlzással szólva: némelyikük életpályáját tette fel arra, hogy börtönben láthassa Silvio Berlusconit.

Z.P.: Jut eszembe: mi az, hogy lehallgattatják Olaszország miniszterelnökének a telefonjait? Milyen alapon?

F.P.: Ez az igazi dráma. A maffia-ellenes eljárások kapcsán néhány évvel ezelőtt a bírák ilyen jogosítványra tettek szert. Kiharcolták maguknak ezt a jogot. Még Berlusconi legádázabb politikai ellenfelei, például a fő ellenlábas, a baloldali erő, a Demokrata Párt vezetői is felháborítónak tartják, hogy Itália miniszterelnökét a bírák „csak úgy” megfigyeltethetik, követhetik, lehallgattatják, őket viszont senki sem ellenőrzi. Berlusconi beszélgetéseinek rögzítése formálisan ugyan jogszerű, de azért nyugtalanító, hogy a bírák államot alkotnak az államban.

Z.P.:  Említette, hogy Silvio Berlusconi államérdekekre, sőt,  úgy tudom, nemzetbiztonsági érdekekre  hivatkozik. Ez sem hatja meg a bírákat, ügyészeket?

F.P.: Ugyan. Ők és a Berlusconitól független sajtó újságírói azzal érvelnek,  hogy maga Berlusconi jelenti a nemzetbiztonsági kihívást, életmódjával, a félig-meddig bizonyított egykori maffia-kapcsolataival, azzal, hogy ész nélkül visz az ágyába akár külföldi állampolgár kiskorúakat is.

Z.P.: E vádakat a miniszterelnök tagadja. De kétségtelenül nehéz lesz kimagyaráznia,  hogy miért szólította fel a rendőrséget vélt prostituáltak szabadon engedése érdekében…

F.P.: Ő azt mondja, hogy a jó szívére hallgatott, ezeken a szerencsétleneken akart segíteni. Meg hogy a Ruby nevű 17 éves arab lány szegről-végről Mubarak rokona.

Z.P.: Hogyan fogadja a közvélemény ezeket az érveket?

F.P.: Berlusconi egyesek számára maga az  Isten, a Messiás, aki naggyá tette Olaszországot,  mások számára az Ördög, aki tönkre tette a hazát. Ami talán nem világos külföldön: senki az elmúlt száz-százötven évben nem tudta olyannyira megváltoztatni az országot, mint ő.

Z.P.: Azért mondjuk Mussolininak csak sikerült ...

F.P.: Nem. Mussolini a politikai-gazdasági rendszert megváltoztatta. De Berlusconi az olaszok gondolkodását, a szemléletét is: az ország-imázs más ma, mint húsz évvel ezelőtt volt. Ez neki köszönhető! A kilencvenes évek elején ebben az országban szinte  teljes politikai osztályt menesztették, a politikát  évtizedeken át meghatározó pártok, a kereszténydemokrata, szocialista,  kommunista párt egyetlen hónap  leforgása alatt megszűnt! Vezetőik szétszéledtek, néhányan börtönbe kerültek. A káosz kirobbanását az akadályozta meg, hogy megjelent ebben a hatalmi vákuumban egy sikeres milánói vállalkozó-üzletember, aki már nagyban építette médiabirodalmát. Ez volt Silvio Berlusconi. Forradalmat ígért és a szavát be is tartotta. Megszűnt a sorozatos kormányválságok kora, politikai-gazdasági stabilitást jelentett érkezése a politikába. Az olaszok egyre nagyobb része megváltóként kezdte őt ünnepelni.

Mussolini nem tudta megváltoztatni az olaszok mentalitását, gondolkodását, Berlusconi viszont igen, főként a szaporodó tévéállomásai, újságjai révén. Bevezette az addig Európában ismeretlen korszerű amerikaias politikai talkshowkat, továbbá a különböző kibeszélő-műsorokat, a látványossággal elegyítette az információs műsorokat, a híradókat, ráadásul engedte az addig tabunak számító meztelenkedést és szex-kibeszélést. Messze megelőzve minden más európai országot, Olaszországban elsőként alakult ki olyan modern televíziózás, amelynek társadalmi-szociális összefogó ereje van, Berlusconi az olaszokat televízió-függővé tette. És ez a televízió az ő saját tulajdonát képezi. A Berlusconi-média azt üzente, üzeni, hogy minden problémára van megoldás, a jövő alakítása az olaszok kezében van, legyünk büszkék olasz voltunkra. Berlusconiban az olaszok nagy része önmagát és országát látja.

Z.P.: De ön szerint most megbukik.

F.P.: Minden más nyugati országban már rég lemondott volna egy ilyen miniszterelnök. Egyébként nincs arra példa másutt, hogy a miniszterelnök birtokolja hazája legnagyobb vállalatait és a sajtó nagy részét…

Z.P.: Ki jöhet utána?

F.P.: A baloldali ellenzék  nem tud felmutatni alternatívát, sem programban, sem személyben. A jobboldalon készítik elő az utódlást. Noha sok ezer vállalkozó és politikus a pénzét, a karrierjét,  Berlusconinak köszönheti, de most már teher lett az ő vállukon is. A Vatikán számára is egyre kínosabb, hogy Olaszország magát vallásos katolikusnak nevező miniszterelnöke folyamatosan nőzik és erre még büszke is. Esély van arra, hogy az eddig Berlusconi mögött álló jobboldaliak alkut kötnek a baloldallal, az ellenzékkel, kölcsönösen támogatni fogják egymás reformelképzeléseit és megegyeznek az új miniszterelnök személyében. Az a valaki nyilvánvalóan Berlusconi egyik jelenlegi minisztere lesz. Az általa nevelt, kiválasztott politikusok, szakemberek között több ragyogó elme, jó politikus is található.