A kormány döntése, miszerint a bíróknak 62 éves korukban nyugalomba kell vonulniuk, a bírói kar egy részében megütközést váltott ki, bizonytalanságot és félelmet keltett. Mások viszont az előrelépés lehetőségét látják a döntésben.

Stiller Ákos

Sokan osztják Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének véleményét, aki szerint a bírák tömeges nyugdíjazása komoly működési zavarokat okozhat az igazságszolgáltatásban, különös tekintettel arra, hogy 40 ezer ügyet kell átszignálni a bíróváltások miatt. Két-három évvel visszavetheti az ügyintézést a döntés..

Arra a kérdésünkre, nem arról van-e szó, hogy a kormány lenyeseget a bírói hatalom jogköréből a gazdasági és társadalmi átalakulás felgyorsítására hivatkozva, egyes bírók óvatosan fogalmaztak: erre a választ csupán a jövő adhatja meg. Mások szerint egyértelmű, a kormány a bíróságok hatalmi súlyának jelentős gyöngítésére, domesztikálására törekszik.  

A kormány döntése értelmében 2012. január 1-jéig nem lehetne pályázatot kiírni bírósági vezetői tisztségre, a már kiírt pályázatot nem lehetne elbírálni, továbbá bírósági vezetőt nem lehetne kinevezni, és a tisztség egyéb módon sem lenne betölthető, kivéve a tanácselnöknél, de ott is csak megbízás alapján, legfeljebb egy évre. A megkérdezett bírák szerint a Magyar Hírlap egyik cikkéből világossá vált, hogy a bírói önkormányzat részleges vagy teljes megszüntetésének ideológiai alapvetését Fleck Zoltán tanulmányai képezik. Ellenzéki oldalról tehát nehéz lesz érvelni, hiszen az ellenérvek már évekkel korábban politikai orgánumokban megjelentek. Várhatóan megszűnik vagy jelentéktelenné válik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), az igazgatási vezetői posztokat újrapályáztatják - beleértve a legfőbb bírói posztot is - így teljes szemléletváltás, mondhatni paradigmaváltás is bekövetkezhet.

A bírák egyetértenek Baka azon gondolatmenetével, hogy a Legfelsőbb Bíróság és utódja, a Kúria is ugyanazt a tevékenységet fejti ki, nem lesz közöttük lényeges különbség. Várhatóan a bírói és tanácselnöki posztokat nem érinti a változás, hiszen ezek ítélkezési tisztségek és a bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértené bármilyen idevágó döntés. Ez nem csupán az EU, hanem az Európa Tanács és az ENSZ előírásait is durván sértené, az ország kiírná magát a demokratikus államok közösségéből.