Zentai Péter
Zentai Péter
Tetszett a cikk?

A szlovák gazdasági miniszter, Juraj Miskov a hvg.hu-nak adott exkluzív interjújában inkább erénynek, mintsem hátránynak nevezi országa eredményessége szempontjából, hogy náluk nincs egy erős, a parlamentet teljesen eluraló kormánypárt. Szerinte ha lassúbb is így döntéshozatal, a végeredmény mégis az, hogy a társadalom könnyebben elviseli a terheket, a demokrácia pedig szépen fejlődik.

Zentai Péter: Szlovákia gazdasági növekedésben most megelőzi a legtöbb uniós országot, térségünkben mindenesetre önöké az elsőség. Mit csinálnak jobban, mint a többiek?

Juraj Miskov: A mi térségünkben minden egyes ország fel tud mutatni egy-egy olyan területet, amelyben jobb, mint a többiek. Mi azért igyekszünk évek óta, hogy megteremtsük a legjobb üzleti környezetet a beruházók számára. Nem állítom, hogy ezt maximálisan sikerült elérnünk, de az államháztartási fegyelmet folyamatosan erősítjük, a közkiadásokat egészséges szinten tartjuk. A mindehhez szükséges jónéhány intézkedés, reform persze roppant népszerűtlen. Ahhoz, hogy keresztülmenjenek a társadalmon, nagyon gyorsan kell tudnunk érzékeltetnünk, hogy van értelme a társadalmi áldozatvállalásnak.

Kia autógyár Szlovákiában
©

Z. P.: Akkor nekünk előnyünk lehet magukkal szemben, hiszen a gyors döntéshozatalt biztosítja a kétharmados parlamenti többség. Nálunk azt mondja a politikusok és a szakértők egy része, hogy akkor lehet igazán hatékony és eredményes a gazdaságpolitika, ha nagyon erős a kormányhatalom és kevés a parlamenti szócséplés.

J. M.: Egy demokráciát kétségtelenül nem könnyű kezelni. Csakhogy az emberiség még nem talált fel nála jobbat. A kelet-európai országok szép, hosszú tapasztalatokra tettek szert arra vonatkozóan, hogy milyen, amikor egy jó erős párt van kormányon. Az ilyen erős párt alapú országok csak kivételes esetekben tudtak folyamatos, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést mutatni. És amit elértek, azt csak a szabadságjogok és a társadalom morális tartásának kárára tudták elérni. Igen, lehetséges, hogy egy olyan négy pártból álló koalíció, mint amilyen most nálunk kormányoz, egy csomó kérdést lassabban, esetleg körülményesebben old meg, mint ha egyetlen párt irányítana, viszont így nagyobb az esély rá, hogy a végén a döntéseket nem kell visszaszívni, és széles társadalmi rétegek támogatása övezi őket.

Z. P.: Abban ugye egyetért a magyar kormány álláspontjával, hogy az államadósság a fő ellenség, amivel le kell számolni, és ez a követendő út egész Európa számára? De vajon ez a politika nem vezet-e egyes országokban társadalmi robbanásokhoz?

J. M.: Ez attól függ, mennyire vannak felelősségük tudatában a kormányok. Ott, ahol a kormány populizmustól vezettetve előbb nagyvonalúan pénzeket osztogat szociális célokra a közvagyonból, majd pedig a költségvetés megszorítására kényszerül, nos, ott zavargások törhetnek ki. Ha tehát egy kormány nem körültekintően, óvatosan bánik a közpénzekkel, akkor egyszer csak óhatatlanul bekövetkezik az igazság pillanata, és valakinek akkor bizony meg kell mondania a népnek, hogy üres az államkassza, a jövő generációit kisemmizték. Szóval, a pénzügyi fegyelem abszolút prioritás – pláne recessziós időkben.

Z. P.: A maguk gazdasági sikereihez vajon mennyiben járult hozzá az egykulcsos adó bevezetése? Egyáltalán, meddig kívánják még fenntartani ezt a szisztémát, amit egyébként Nyugat-Európában nem igazán szeretnek?

J. M.: Ameddig csak lehet, fenn akarjuk tartani. Az idő igazolta létjogosultságát, bizonyíthatóan pozitívan hatott a vállalatok gazdálkodására és erősítette az adózási fegyelmet. Pénzügyminiszter kollégám nagy vitákat kavaró módosításokat vitt ugyan végbe az egykulcsos rendszeren, de az alapjaiban és időtállóságában mindannyian hiszünk.

Merkel és Radicová
©

Z. P.: Radicová miniszterelnök kijelentette, Szlovákia célja, hogy a térség Szingapúrjává váljék. De hisz ön épp most méltatta a parlamenti demokráciát. Szingapúr viszont nem éppen egy nyugat-európai stílusú demokrácia, egyetlen párt irányítja évtizedek óta.

J. M.: Szingapúr ez esetben számunkra csupán szimbólum: a virágzó üzleti környezet jelképe. Azt az országot azért díjazzák folyamatosan nagy nemzetközi intézmények és vállalatok, mert átlátható és jó munkára sarkalló környezetet biztosít mindenki számára. Mi abban hiszünk, hogy ilyesfajta közeg megteremtése révén tudunk csak tartós, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést generálni. Ennek érdekében hozzuk sorjában döntéseinket, és látjuk már az eredményeket: százával jelentkeznek az utóbbi időben külföldi cégek, nem kormányzati szervezetek, magánszemélyek, hogy Szlovákiában telepedjenek le.

Z. P.: Nem zavarja magukat, hogy mi magyarok szintén a térség „új kistigrisének” a szerepére törünk? Vagy most majd versengünk egymás ellen?

J. M.: Akár akarjuk, akár nem, tény, hogy térségünk országai versenyben vannak egymással. De pragmatikus okoknál fogva is csak szurkolni tudok Magyarországnak: ha ugyanis az ember szomszédjának jól megy, akkor nagy az esélye, hogy abból mi is profitálhatunk, mindenesetre tanulhatunk tőle.

Z. P.: Önöknél mindenesetre már régebb óta az euró a hivatalos fizetőeszköz. Nálunk viszont nem az. Az általam ismert jeles közgazdák jó része azt mondja, mi, magyarok járunk ezzel jobban. Nyugodtan megvallhatja: néha ugye bánja, hogy bevezették az eurót?

J. M.: Minden éremnek két oldala van. Vitathatatlan, hogy Szlovákiát megvédte az euró a pénzügyi válság rendkívüli viharaitól és általa sikerült stabilizálni a nemzetközi befektetői bizalmat irányunkban. Másrészt viszont maguknak vagy éppenséggel a Cseh Köztársaságnak hozott rövid távra szóló előnyöket, amikor válság alakult ki az euró körül. Azonban azt hiszem, sok álmatlan éjszakát okozott és okozhat a jövőben is a magyar vagy a cseh gazdaság szempontjából meghatározó szerepet játszó exportőröknek, amikor a piac hirtelen felértékeli a forintot és a koronát. Véleményem szerint kis és nyitott gazdaságok számára a stabil fizetőeszköz messze fontosabb minden más verziónál.

Radicová és Orbán
©

Z. P.: Az euróövezeti tagsággal most kellemetlen kötelezettségek is együtt járnak. Részt kell venniük Görögország vagy esetleg később Portugália, Spanyolország megmentésében. A saját társadalmuktól kell majd elvonniuk pénzeket. Belemennek?

J. M.: Kétségtelen tény, hogy noha a gazdasági recesszió vége felé jár Európa, egyes uniós országok pénzügyi helyzete mégis fenyegeti az Európai Uniót. Pártom, az SaS (Szabadság és Szolidaritás, egy liberális politikai alakulat) nem ért egyet azzal, hogy mások fedezzenek felelőtlenül politizáló kormányokat, országokat. Mindazonáltal alaposan tanulmányozva a szlovákiai és az egész európai helyzetet, mégis annak látom a nagyobb valószínűségét, hogy Szlovákia mégiscsak csatlakozik az unió mentőkezdeményezéseihez. Ettől függetlenül ország-világ előtt hangsúlyozza az általam képviselt szlovák kormánypárt, hogy bizony van, akinek nagyon nem tetszik, ha megvédünk hazardírozó kormányokat és pénzintézeteket. Az az elvi álláspontunk, hogy igazságtalan a kis jövedelmű országokkal szemben, ha rajtuk verik le mások, esetleg jobb módúak felelőtlenségének árát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!