Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"e277e93e-76e0-4cf4-b7d3-4d0dfca5cf1f","c_author":"Dobszay János","category":"kultura","description":"Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.","shortLead":"Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában...","id":"20250405_Ha-valaki-tenyleg-komolyan-beket-akar-abbahagyja-a-bombazast-Vatikan-kulugyminisztere-Budapesten-beszelt-a-haborurol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e277e93e-76e0-4cf4-b7d3-4d0dfca5cf1f.jpg","index":0,"item":"64edb1ab-f9bd-4541-8baf-3ff946845029","keywords":null,"link":"/kultura/20250405_Ha-valaki-tenyleg-komolyan-beket-akar-abbahagyja-a-bombazast-Vatikan-kulugyminisztere-Budapesten-beszelt-a-haborurol","timestamp":"2025. április. 05. 09:39","title":"„Ha valaki tényleg komolyan békét akar, abbahagyja a bombázást” – mondta Budapesten a Vatikán külügyminisztere","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","shortLead":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","id":"20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f.jpg","index":0,"item":"575d0d65-9662-4ae4-9ee5-7293c1147962","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","timestamp":"2025. április. 04. 12:03","title":"A poloskavonaton nincsen fék, most Bencsik András fűti a mozdonyt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8fb02faf-6e8a-4870-8beb-ff6f016f3ec1","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral is számolni lehet.","shortLead":"A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral...","id":"20250404_Rengeteg-gyumolcsfa-fagyhat-el-hetvegen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8fb02faf-6e8a-4870-8beb-ff6f016f3ec1.jpg","index":0,"item":"dde6f122-b53b-4fa3-9072-4b94b91fbb31","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250404_Rengeteg-gyumolcsfa-fagyhat-el-hetvegen","timestamp":"2025. április. 04. 10:11","title":"Aggódnak a gazdálkodók a hétvégi fagy miatt, nagy veszélyben van a gyümölcstermés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"75a27317-e4ed-4387-9a5d-ef4f79e6cbd5","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Egy férfi szemetet borított a pultra, levideózták. ","shortLead":"Egy férfi szemetet borított a pultra, levideózták. ","id":"20250405_Solymar-Tisza-Part-tamadas-szemet-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/75a27317-e4ed-4387-9a5d-ef4f79e6cbd5.jpg","index":0,"item":"7309c4e1-72f4-42c2-8b6f-bbe638cfb005","keywords":null,"link":"/itthon/20250405_Solymar-Tisza-Part-tamadas-szemet-ebx","timestamp":"2025. április. 05. 09:10","title":"Ezúttal Solymáron támadták meg a Tisza Párt aktivistáinak pultját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b7b1c24d-73b0-44ea-93cf-fa8d42aafd00","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Bár a Microsoft továbbra is azt tervezi, hogy 80 milliárd dollárt költ el új adatközpontok építésére, úgy tűnik, ezt sokkal lassabban teheti meg, mint korábban tervezte.","shortLead":"Bár a Microsoft továbbra is azt tervezi, hogy 80 milliárd dollárt költ el új adatközpontok építésére, úgy tűnik, ezt...","id":"20250404_microsoft-adatkozpont-donald-trump-vamok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b7b1c24d-73b0-44ea-93cf-fa8d42aafd00.jpg","index":0,"item":"bb547a62-fcab-45f5-9c82-8a7c5ea5596e","keywords":null,"link":"/tudomany/20250404_microsoft-adatkozpont-donald-trump-vamok","timestamp":"2025. április. 04. 17:03","title":"Keresztbe tehettek a Microsoft nagy tervének Donald Trump vámjai","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"835dc9c2-2460-4d9a-b775-dd542a477364","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Milyen a normális vizelés, és honnan lehet felismerni, ha valami nincs rendben odalent? Élethelyzeteken keresztül mutatjuk be, mikor érdemes orvoshoz fordulni vizelési zavarok esetén.","shortLead":"Milyen a normális vizelés, és honnan lehet felismerni, ha valami nincs rendben odalent? Élethelyzeteken keresztül...","id":"20250327_Tabuk-nelkul-a-vizeleturites-problemairol-prosztata-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/835dc9c2-2460-4d9a-b775-dd542a477364.jpg","index":0,"item":"a3c52c1e-b07b-4d5b-acd2-abd3fadf1125","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250327_Tabuk-nelkul-a-vizeleturites-problemairol-prosztata-proxelan","timestamp":"2025. április. 04. 07:30","title":"Rendben van az, hogy ilyen sokszor kell kimenni? Tabuk nélkül a vizeletürítés problémáiról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"6ab726a3-870b-47f3-9c5f-1bfa3f5426e1","c_author":"Sedacur forte","category":"brandchannel","description":"A sikeres vezető kiváló stratégiai gondolkodó, empatikus, hiteles és inspiráló személy, aki egyensúlyt tud teremteni a hatékonyság és a csapat jólléte között. Ugyanakkor az, hogy e kritériumoknak folyamatosan meg tudjon felelni, hatalmas érzelmi és szellemi megterheléssel jár. Hogyan lehet ezt a nyomást hosszú távon kezelni, mi az, ami nélkül még a legtehetségesebb vezető sem képes sikerre vinni csapatát?","shortLead":"A sikeres vezető kiváló stratégiai gondolkodó, empatikus, hiteles és inspiráló személy, aki egyensúlyt tud teremteni...","id":"20250226_jo-vezeto-sedacur-alvas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6ab726a3-870b-47f3-9c5f-1bfa3f5426e1.jpg","index":0,"item":"daafcba2-0163-43f4-be82-cfc6eabdf886","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250226_jo-vezeto-sedacur-alvas","timestamp":"2025. április. 04. 13:30","title":"Rosszul alszik? Akkor ezekkel a következményekkel kell számolnia!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Sedacur forte","c_partnerlogo":"5cf9288a-45dd-4fc7-882f-75fd6dbe4936","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"1507eb51-659c-4405-a298-a8b73956bb34","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Schulcz József életének 52. évében, súlyos betegségben hunyt el.","shortLead":"Schulcz József életének 52. évében, súlyos betegségben hunyt el.","id":"20250404_Elhunyt-Ujhartyan-polgarmestere","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1507eb51-659c-4405-a298-a8b73956bb34.jpg","index":0,"item":"445289e3-8a74-493d-8347-eff9970fdd97","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_Elhunyt-Ujhartyan-polgarmestere","timestamp":"2025. április. 04. 13:40","title":"Meghalt Újhartyán polgármestere","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Észak-Korea nem Amerikától fél, hanem Dél-Koreától, amely mindennap bizonyítja, hogy lehet másképp is élni.
Észak-Korea ismét a nagyvilág híreinek a középpontjába került. A Google Trends alapján márciusban és áprilisban minden eddiginél nagyobb arányban kerestek rá a Google-használók a ’North Korea’ szavakra. Különösen nagy az arány Dél-Koreában, ami nem meglepő. Ugyanakkor Észak-Koreában gyakorlatilag senki sem keres rá a ’North Korea’ kifejezésre. Hogyan is tennék, mikor nemhogy internet, de sokszor még áram sincs. Lehetséges, hogy a konfliktus okát pont ugyanabban kell keresnünk, mint a gazdasági visszamaradottságét?
A koreai konfliktus olyan sokszor került terítékre az elmúlt 60 évben, hogy már-már megszokottá vált számunkra – már amennyire egy állandó konfliktushoz a világ hozzá tud szokni. Azonban gondoljunk csak bele, milyen nagy ellentmondás áll a konfliktus hátterében: a két Korea nagyon hasonló egymáshoz bármiféle kulturális mérőszám alapján (azonos vallás, nyelv, szokások, etnikum, közös történelem). A 90-es évek elején a világhírű politikatudós Samuel Huntington arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború végével különböző civilizációk fognak összecsapni, és a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én megerősíteni látszott Huntington tézisét. Azonban a kettéosztott Koreai-félszigeten a civilizációk belharca látszik inkább.
A kulturális közelség ellenére a két Korea szinte állandó konfliktusban állt az elmúlt 60 évben. A hidegháború kezdetekor az északi rész szovjet, míg a déli rész amerikai befolyás alá került. Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen Li Szin Man került hatalomra, és mindkettőjük aktívan dolgozott azon, hogy az egész koreai nemzetet a saját uralma alatt egyesítse. A modern kutatások alátámasztják, hogy a háborút Kim Ir Szen kezdeményezte 1950-ben, míg eleinte a szovjetek nem igazán támogatták az ötletet. A lokális konfliktus a kezdődő hidegháborúban gyorsan globálissá nőtte ki magát. Bár 1953-ban a háború fegyverszünettel végződött a 38-dik hosszúsági kör mentén, hivatalosan a két Korea mind a mai napig háborúban áll egymással. 1953 után egy helyi hidegháború alakult ki. A kezdeti nehézségeket leküzdve Dél-Korea ázsiai tigrisként gazdaságilag nagyon jó teljesítményt nyújtott, a jobboldali diktatúra a 80-as évek végén demokratizálódott, míg Észak-Korea egyre nagyobb hadsereggel és nagy szegénységben túlélte a hidegháborúval járó kommunista rezsimek összeomlási hullámát, talán a szomszédos Kínának köszönhetően. A kommunista ideológiát a nacionalista és elzárkózó 'Dzsucse' ideológia váltotta fel. Így sajnos Kína gazdasági reformjai nem terjedtek át Észak-Koreára. De vajon miért is nem?
Úgy gondolom a gazdasági reform hiánya és az állandó agresszivitás mind ugyanarra a strukturális tényezőre vezethető vissza: egy kettéosztott országról beszélünk, ahol az egyik fél sikeres és politiailag szabad rendszerben él, a másik fél pedig elnyomáson alapuló diktatúra. Gondoljunk csak bele. Egy kulturálisan elszigetelt népet egy diktátor könnyebben el tud zárni a külvilágtól, hiszen a liberális reformok talán nem működnének ennek az államnak a kultúrájában. Azonban a mindenkori Kim diktátor hogyan tudja megakadályozni, hogy az észak-koreai állampolgárok ne lessék el a demokratikus gondolataikat déli társaiktól? Kim számára az igazi ellenség nem a kulturálisan távoli USA, hanem Dél-Korea, mely ugyanazon a kultúrán alapul, mint északi szomszédja.
Azt jelentené mindez, hogy Phenjan kész Dél-Koreát leigázni és eltüntetni a föld színéről? Természetesen nem. A rezsim érdekében állna Dél-Korea eliminálása, azonban nincsenek meg hozzá az eszközei. Kiméknek tudniuk kell, hogy politikailag soha nem élhetnének túl egy háborút a minden szempontból sokkal erősebb Dél-Koreával szemben, sőt talán még fizikailag sem. Ezért úgy tűnik a phenjani rezsim a ’második legjobb’ megoldást választja: ellenségként festi le Dél-Koreát annak érdekében, hogy az északi állampolgárok inkább érezzék magukat a Dzsucse, semmint egy nagy koreai nemzet hűséges tagjának. Minél agresszívebben reagál tehát Dél-Korea és az USA, annál könnyebb Kim Dzsong Un számára, hogy az állampolgárai figyelmét elterelje a demokráciáról. Úgy látom, hogy ha Dél-Korea és az Egyesült Államok támadóan lép fel Kim Dzsong Un politikájával szemben, az a legrosszabb esetben akár egy senki által sem kívánatos háborúhoz vezethet, de jobb esetben is csak Kim malmára hajtja a vizet, hiszen így a kedves vezető eléri célját, és Észak-Korea demokratizálódása egy későbbi időpontra marad. Ha azonban Dél-Korea és az USA mérsékelten reagálnak, Phenjan ellenségkereső retorikája eredménytelen marad.
Persze a politikában nehéz biztosat mondani, főleg ha Észak-Koreáról van szó. Milyen empirikus bizonyítékot tudunk találni arra, hogy az általam feltétezett ‘kulturális közelség’ játszaná a kulcsszerepet? Több éve dolgozom annak bebizonyításán, hogy a közös kulturális alapokra épülő, de más intézményrendszerrel működő társadalmak között gyakoribb a konfliktus, mint két kulturálisan független ország között. Az elméletet az elmúlt 200 év összes háborújának adathalmazán statisztikailag teszteltem, illetve történelmi példákkal igazoltam, és mindezek a feltevésemet megerősítették.
Ha megvizsgáljuk Kim Dzsong Un néhány mostani lépését, úgy tűnik, hogy valóban csak retorikai agresszióról van szó. Először is a Kim-rezsim bejelentette, hogy a területén tartózkodó külföldi diplomaták nincsenek biztonságban. Mindezt egy háborúra ténylegesen készülő állam aligha tenné. Ahogy azt az 1979-es iráni túszválság megmutatta, egy valóban ellenséges hatalom a külföldi diplomatákat túszként tudná használni. De persze elképzelhető talán, hogy Phenjan egy rövid, helyi limitált háborút szeretne vívni Szöullal, és a külföldi diplomaták jelenléte csak a háború szélesedésének kockázatát hordozná. Bár az én véleményem szerint a diplomaták közvetlen kapcsolata a rezsimmel inkább megakadályozhatna, semmint hogy okozhatna, egy félreértésekre alapuló háborút.
További érvként szolgál, hogy Észak-Korea a délieket sem kívánja túszul ejteni. Kim Dzsong Un bezáratta a keszongi ipari parkot, ahol eddig dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerővel termeltek – mintegy egyfajta ‘kapitalista burokban’ a kommunista Észak-Korea területén. Ez nemcsak egy gazdaságilag költséges lépés az észak számára, hanem a déli cégek képviselőinek kizárása aligha nevezhető stratégiailag helyes döntésnek, ha az északiak egy közelgő háborúval számolnának a déliek ellen.
Úgy gondolom, a legfontosabb strukturális elem Észak-Koreában ma az, hogy a világ egyik legszegényebb államát egy diktátor a déli rokonok sikertörténetének az árnyékában tartja. Kína befolyásolni tudja Phenjant, de azt gondolni, hogy irányítani is képes lenne, merész állítás lenne. Észak-Korea sorsát sokkal inkább a koreaiak maguk határozzák meg. Remélhetőleg előbb-utóbb a reformok követelése elég hangos lesz és lassan jobbá fog válni az élet 25 millió észak-koreai állampolgár számára. Mindaddig viszont a diktatúra brutális elnyomással és egymilliós hadsereggel fog harcolni saját népe ellen. Közben retorikai fogásokkal próbálja majd elérni, hogy az az állam, akitől az észak-koreai állampolgárok szabadságot tanulhatnának, esküdt ellenségnek tűnjön számukra. Remélhetőleg Dél-Korea és szövetségesei nem reagálnak túl agresszív módon minderre.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a Harvard Egyetem PhD hallgatója a Politikatudomány és Gazdaságtan programban; kutatási területe a háborúk, a demokratizálódás és a kultúra kapcsolata.