Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"58f784a4-1d7a-4364-ada3-ab6a142ec2d2","c_author":"Sztupa Melitta Boglárka","category":"kultura","description":"Tudósként ment oda, hogy megfigyelje őket, ám végül a vadállatok anyjává és a falka részévé vált. Simona Kossak az állatok társaságában olyasmit talált meg, amit az emberek közt addig sosem. Mesébe illő történetéről film készült, amelyet a jelenleg zajló Lengyel Filmtavaszon hazánkban is bemutatnak.","shortLead":"Tudósként ment oda, hogy megfigyelje őket, ám végül a vadállatok anyjává és a falka részévé vált. Simona Kossak...","id":"20250426_simona-kossak-Az-allatokkal-suttogo-boszorkany-aki-vedelmebe-vette-az-utolso-europai-oserdot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/58f784a4-1d7a-4364-ada3-ab6a142ec2d2.jpg","index":0,"item":"49007dab-d06e-43fc-adc0-62eea5e1b49b","keywords":null,"link":"/kultura/20250426_simona-kossak-Az-allatokkal-suttogo-boszorkany-aki-vedelmebe-vette-az-utolso-europai-oserdot","timestamp":"2025. április. 26. 18:00","title":"Az állatokkal suttogó boszorkány, aki védelmébe vette az utolsó európai őserdőt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"41355c23-750e-4a55-95e7-5a233c8d253c","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"A Papp László arénában kezdi november 14-én európai turnéját a kanadai Three Days Grace.","shortLead":"A Papp László arénában kezdi november 14-én európai turnéját a kanadai Three Days Grace.","id":"20250428_three-days-grace-koncert-papp-laszlo-arena","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/41355c23-750e-4a55-95e7-5a233c8d253c.jpg","index":0,"item":"ca5c55a1-affc-4dcf-9d1b-5b40ba5ba1d3","keywords":null,"link":"/kultura/20250428_three-days-grace-koncert-papp-laszlo-arena","timestamp":"2025. április. 28. 11:42","title":"Jön a Three Days Grace","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"386dd0b4-11fe-4312-b5be-55b9eb92ff67","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Az egykori ukrán elnökre, ha hazamenne, 28 év börtönbüntetés várna.","shortLead":"Az egykori ukrán elnökre, ha hazamenne, 28 év börtönbüntetés várna.","id":"20250428_viktor-janukovics-15-ev-borton-ukrajna","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/386dd0b4-11fe-4312-b5be-55b9eb92ff67.jpg","index":0,"item":"201c50b0-5332-4c62-8a7c-a27f6a13517e","keywords":null,"link":"/vilag/20250428_viktor-janukovics-15-ev-borton-ukrajna","timestamp":"2025. április. 28. 11:52","title":"Janukovics 15 év börtönt kapott, mert elmenekült Ukrajnából","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1d67b627-4808-4e67-9b4b-f785c1991598","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"Legkevesebb négy ember meghalt, és több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász város kikötőjében – közölte az iráni állami televízió.","shortLead":"Legkevesebb négy ember meghalt, és több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás...","id":"20250426_Mar-negy-halottja-van-az-irani-kikotoben-tortent-titokzatos-robbanasnak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1d67b627-4808-4e67-9b4b-f785c1991598.jpg","index":0,"item":"bd46b856-d0a2-4d37-905f-173862c571f0","keywords":null,"link":"/vilag/20250426_Mar-negy-halottja-van-az-irani-kikotoben-tortent-titokzatos-robbanasnak","timestamp":"2025. április. 26. 16:04","title":"Már négy halottja van az iráni kikötőben történt robbanásnak, aminek még mindig nem tudják az okát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4af78f90-6f54-4ffb-97f7-535bbdafcb0f","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Ferenc pápáról azt mondta, bátorítója, fölbujtója és biztatója volt minden békekezdeményezésben.","shortLead":"Ferenc pápáról azt mondta, bátorítója, fölbujtója és biztatója volt minden békekezdeményezésben.","id":"20250426_Orban-Viktor-Legyetek-batrak-ez-volt-a-mai-nap-uzenete","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4af78f90-6f54-4ffb-97f7-535bbdafcb0f.jpg","index":0,"item":"5b564753-0308-4a7c-a4dd-04520809f23c","keywords":null,"link":"/elet/20250426_Orban-Viktor-Legyetek-batrak-ez-volt-a-mai-nap-uzenete","timestamp":"2025. április. 26. 20:44","title":"Orbán Viktor: Legyetek bátrak, ez volt a mai nap üzenete","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b1c973f9-738d-4cb4-a6fd-31b02ca28486","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Ez a 3,3 literes sorhatossal szerelt ritkaság alaposan kimaxolja a sportos elegancia fogalmát.","shortLead":"Ez a 3,3 literes sorhatossal szerelt ritkaság alaposan kimaxolja a sportos elegancia fogalmát.","id":"20250427_25-eves-3-as-bmw-megsem-fog-a-kor-ezen-a-gyonyoru-alpina-b3-kupen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b1c973f9-738d-4cb4-a6fd-31b02ca28486.jpg","index":0,"item":"23138b5a-8786-4492-a6bd-e9a7719c5927","keywords":null,"link":"/cegauto/20250427_25-eves-3-as-bmw-megsem-fog-a-kor-ezen-a-gyonyoru-alpina-b3-kupen","timestamp":"2025. április. 27. 07:21","title":"25 éves 3-as BMW, mégsem fog a kor ezen a gyönyörű Alpina B3 kupén","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"11659ace-d3e4-432b-b9cb-57b6869b8c1d","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"sport","description":"További négy magyar szerepelt a viadalon.","shortLead":"További négy magyar szerepelt a viadalon.","id":"20250426_Gulyas-Michelle-aranyermet-nyert-a-budapesti-vilagkupan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/11659ace-d3e4-432b-b9cb-57b6869b8c1d.jpg","index":0,"item":"9b4f0487-089b-4c85-8043-3e29b32a4d69","keywords":null,"link":"/sport/20250426_Gulyas-Michelle-aranyermet-nyert-a-budapesti-vilagkupan","timestamp":"2025. április. 26. 15:24","title":"Gulyás Michelle aranyérmet nyert a budapesti világkupán","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"db3eb117-b48f-4e9c-b253-2975e51bf2b3","c_author":"Körösi Ivett","category":"360","description":"Váczi Gergő Észak-Koreába visz nemzetközi turistacsoportokat, munkája során eddig harminc alkalommal járt a világ egyik legelszigeteltebb országában. Bár jelenleg épp nem lehet turisztikai céllal utazni az országba, neki lehetősége volt futókat vinni az áprilisi phenjani maratonra. Milyennek ismerte meg az észak-koreaiakat, hogyan működnek a kirakatlátványosságok, és van-e bármilyen technológiai fejlődés az elzárt országban? És hogy kell összehajtani a Phenjan Timest, ha az ember nem akar bajba kerülni? – erről is beszélgettünk Váczi Gergővel.","shortLead":"Váczi Gergő Észak-Koreába visz nemzetközi turistacsoportokat, munkája során eddig harminc alkalommal járt a világ egyik...","id":"20250426_Eszak-korea-vaczi-gergo-idegenvezeto-interju-turistak-phenjan-diktatura","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/db3eb117-b48f-4e9c-b253-2975e51bf2b3.jpg","index":0,"item":"c11787a1-2be8-46e9-b65f-ed099b7351e7","keywords":null,"link":"/360/20250426_Eszak-korea-vaczi-gergo-idegenvezeto-interju-turistak-phenjan-diktatura","timestamp":"2025. április. 26. 20:00","title":"Észak-Koreában értik a sötét és szarkasztikus humoromat – interjú a magyar idegenvezetővel, aki külföldieket visz az elzárt országba","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Észak-Korea nem Amerikától fél, hanem Dél-Koreától, amely mindennap bizonyítja, hogy lehet másképp is élni.
Észak-Korea ismét a nagyvilág híreinek a középpontjába került. A Google Trends alapján márciusban és áprilisban minden eddiginél nagyobb arányban kerestek rá a Google-használók a ’North Korea’ szavakra. Különösen nagy az arány Dél-Koreában, ami nem meglepő. Ugyanakkor Észak-Koreában gyakorlatilag senki sem keres rá a ’North Korea’ kifejezésre. Hogyan is tennék, mikor nemhogy internet, de sokszor még áram sincs. Lehetséges, hogy a konfliktus okát pont ugyanabban kell keresnünk, mint a gazdasági visszamaradottságét?
A koreai konfliktus olyan sokszor került terítékre az elmúlt 60 évben, hogy már-már megszokottá vált számunkra – már amennyire egy állandó konfliktushoz a világ hozzá tud szokni. Azonban gondoljunk csak bele, milyen nagy ellentmondás áll a konfliktus hátterében: a két Korea nagyon hasonló egymáshoz bármiféle kulturális mérőszám alapján (azonos vallás, nyelv, szokások, etnikum, közös történelem). A 90-es évek elején a világhírű politikatudós Samuel Huntington arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború végével különböző civilizációk fognak összecsapni, és a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én megerősíteni látszott Huntington tézisét. Azonban a kettéosztott Koreai-félszigeten a civilizációk belharca látszik inkább.
A kulturális közelség ellenére a két Korea szinte állandó konfliktusban állt az elmúlt 60 évben. A hidegháború kezdetekor az északi rész szovjet, míg a déli rész amerikai befolyás alá került. Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen Li Szin Man került hatalomra, és mindkettőjük aktívan dolgozott azon, hogy az egész koreai nemzetet a saját uralma alatt egyesítse. A modern kutatások alátámasztják, hogy a háborút Kim Ir Szen kezdeményezte 1950-ben, míg eleinte a szovjetek nem igazán támogatták az ötletet. A lokális konfliktus a kezdődő hidegháborúban gyorsan globálissá nőtte ki magát. Bár 1953-ban a háború fegyverszünettel végződött a 38-dik hosszúsági kör mentén, hivatalosan a két Korea mind a mai napig háborúban áll egymással. 1953 után egy helyi hidegháború alakult ki. A kezdeti nehézségeket leküzdve Dél-Korea ázsiai tigrisként gazdaságilag nagyon jó teljesítményt nyújtott, a jobboldali diktatúra a 80-as évek végén demokratizálódott, míg Észak-Korea egyre nagyobb hadsereggel és nagy szegénységben túlélte a hidegháborúval járó kommunista rezsimek összeomlási hullámát, talán a szomszédos Kínának köszönhetően. A kommunista ideológiát a nacionalista és elzárkózó 'Dzsucse' ideológia váltotta fel. Így sajnos Kína gazdasági reformjai nem terjedtek át Észak-Koreára. De vajon miért is nem?
Úgy gondolom a gazdasági reform hiánya és az állandó agresszivitás mind ugyanarra a strukturális tényezőre vezethető vissza: egy kettéosztott országról beszélünk, ahol az egyik fél sikeres és politiailag szabad rendszerben él, a másik fél pedig elnyomáson alapuló diktatúra. Gondoljunk csak bele. Egy kulturálisan elszigetelt népet egy diktátor könnyebben el tud zárni a külvilágtól, hiszen a liberális reformok talán nem működnének ennek az államnak a kultúrájában. Azonban a mindenkori Kim diktátor hogyan tudja megakadályozni, hogy az észak-koreai állampolgárok ne lessék el a demokratikus gondolataikat déli társaiktól? Kim számára az igazi ellenség nem a kulturálisan távoli USA, hanem Dél-Korea, mely ugyanazon a kultúrán alapul, mint északi szomszédja.
Azt jelentené mindez, hogy Phenjan kész Dél-Koreát leigázni és eltüntetni a föld színéről? Természetesen nem. A rezsim érdekében állna Dél-Korea eliminálása, azonban nincsenek meg hozzá az eszközei. Kiméknek tudniuk kell, hogy politikailag soha nem élhetnének túl egy háborút a minden szempontból sokkal erősebb Dél-Koreával szemben, sőt talán még fizikailag sem. Ezért úgy tűnik a phenjani rezsim a ’második legjobb’ megoldást választja: ellenségként festi le Dél-Koreát annak érdekében, hogy az északi állampolgárok inkább érezzék magukat a Dzsucse, semmint egy nagy koreai nemzet hűséges tagjának. Minél agresszívebben reagál tehát Dél-Korea és az USA, annál könnyebb Kim Dzsong Un számára, hogy az állampolgárai figyelmét elterelje a demokráciáról. Úgy látom, hogy ha Dél-Korea és az Egyesült Államok támadóan lép fel Kim Dzsong Un politikájával szemben, az a legrosszabb esetben akár egy senki által sem kívánatos háborúhoz vezethet, de jobb esetben is csak Kim malmára hajtja a vizet, hiszen így a kedves vezető eléri célját, és Észak-Korea demokratizálódása egy későbbi időpontra marad. Ha azonban Dél-Korea és az USA mérsékelten reagálnak, Phenjan ellenségkereső retorikája eredménytelen marad.
Persze a politikában nehéz biztosat mondani, főleg ha Észak-Koreáról van szó. Milyen empirikus bizonyítékot tudunk találni arra, hogy az általam feltétezett ‘kulturális közelség’ játszaná a kulcsszerepet? Több éve dolgozom annak bebizonyításán, hogy a közös kulturális alapokra épülő, de más intézményrendszerrel működő társadalmak között gyakoribb a konfliktus, mint két kulturálisan független ország között. Az elméletet az elmúlt 200 év összes háborújának adathalmazán statisztikailag teszteltem, illetve történelmi példákkal igazoltam, és mindezek a feltevésemet megerősítették.
Ha megvizsgáljuk Kim Dzsong Un néhány mostani lépését, úgy tűnik, hogy valóban csak retorikai agresszióról van szó. Először is a Kim-rezsim bejelentette, hogy a területén tartózkodó külföldi diplomaták nincsenek biztonságban. Mindezt egy háborúra ténylegesen készülő állam aligha tenné. Ahogy azt az 1979-es iráni túszválság megmutatta, egy valóban ellenséges hatalom a külföldi diplomatákat túszként tudná használni. De persze elképzelhető talán, hogy Phenjan egy rövid, helyi limitált háborút szeretne vívni Szöullal, és a külföldi diplomaták jelenléte csak a háború szélesedésének kockázatát hordozná. Bár az én véleményem szerint a diplomaták közvetlen kapcsolata a rezsimmel inkább megakadályozhatna, semmint hogy okozhatna, egy félreértésekre alapuló háborút.
További érvként szolgál, hogy Észak-Korea a délieket sem kívánja túszul ejteni. Kim Dzsong Un bezáratta a keszongi ipari parkot, ahol eddig dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerővel termeltek – mintegy egyfajta ‘kapitalista burokban’ a kommunista Észak-Korea területén. Ez nemcsak egy gazdaságilag költséges lépés az észak számára, hanem a déli cégek képviselőinek kizárása aligha nevezhető stratégiailag helyes döntésnek, ha az északiak egy közelgő háborúval számolnának a déliek ellen.
Úgy gondolom, a legfontosabb strukturális elem Észak-Koreában ma az, hogy a világ egyik legszegényebb államát egy diktátor a déli rokonok sikertörténetének az árnyékában tartja. Kína befolyásolni tudja Phenjant, de azt gondolni, hogy irányítani is képes lenne, merész állítás lenne. Észak-Korea sorsát sokkal inkább a koreaiak maguk határozzák meg. Remélhetőleg előbb-utóbb a reformok követelése elég hangos lesz és lassan jobbá fog válni az élet 25 millió észak-koreai állampolgár számára. Mindaddig viszont a diktatúra brutális elnyomással és egymilliós hadsereggel fog harcolni saját népe ellen. Közben retorikai fogásokkal próbálja majd elérni, hogy az az állam, akitől az észak-koreai állampolgárok szabadságot tanulhatnának, esküdt ellenségnek tűnjön számukra. Remélhetőleg Dél-Korea és szövetségesei nem reagálnak túl agresszív módon minderre.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a Harvard Egyetem PhD hallgatója a Politikatudomány és Gazdaságtan programban; kutatási területe a háborúk, a demokratizálódás és a kultúra kapcsolata.
Szerinte végelgyengülésre van ítélve az az ország, amelyben milliószám élnek olyan emberek, akik munka helyett ügyeskednek, vagy éppen állami állásért kuncsorognak.