Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"2abf6c04-926f-49bd-97ff-65aa8c3697df","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Kétszázmillióért kínálják az egyedi darabokat. ","shortLead":"Kétszázmillióért kínálják az egyedi darabokat. ","id":"20250212_Restomodkent-ter-vissza-a-Maserati-kilencvenes-evekbeli-ritkasaga","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2abf6c04-926f-49bd-97ff-65aa8c3697df.jpg","index":0,"item":"7bdbb214-c64a-4617-afa8-4afe7fef3efa","keywords":null,"link":"/cegauto/20250212_Restomodkent-ter-vissza-a-Maserati-kilencvenes-evekbeli-ritkasaga","timestamp":"2025. február. 12. 20:20","title":"Restomodként tért vissza a Maserati kilencvenes évekbeli ritkasága","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"066b0d2f-6afb-4bc3-9d85-2f6af0296970","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Nagyrészt atomenergiával működik majd az a szuperszámítógép, aminek megépítéséről most írt alá szándéknyilatkozatot Franciaország és a brit Fluidstack nevű cég.","shortLead":"Nagyrészt atomenergiával működik majd az a szuperszámítógép, aminek megépítéséről most írt alá szándéknyilatkozatot...","id":"20250212_franciaorszag-szuperszamitogep-mesterseges-intelligencia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/066b0d2f-6afb-4bc3-9d85-2f6af0296970.jpg","index":0,"item":"cb49153a-5395-425f-895b-1712eedf6fa1","keywords":null,"link":"/tudomany/20250212_franciaorszag-szuperszamitogep-mesterseges-intelligencia","timestamp":"2025. február. 12. 17:03","title":"A világ egyik legerősebb szuperszámítógépét építi Franciaország, rákapcsolják az atomerőműveket is","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"42961816-fcbe-44f6-aba1-1a25013b4467","c_author":"Gergely Márton","category":"360","description":"Már most látszik, hogy Donald Trump érdekérvényesítése nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot. De akkor milyen károkat tudna okozni, ha a legnagyobb befektetői és kereskedelmi partnerünk, Németország érvényesítené velünk szemben erőfölényét? Vélemény.","shortLead":"Már most látszik, hogy Donald Trump érdekérvényesítése nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot. De akkor milyen...","id":"20250212_Orban-afd-weidel-nemetorszag-populizmus","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/42961816-fcbe-44f6-aba1-1a25013b4467.jpg","index":0,"item":"997419d3-43ee-4b68-983a-93b47ee5cc90","keywords":null,"link":"/360/20250212_Orban-afd-weidel-nemetorszag-populizmus","timestamp":"2025. február. 12. 19:04","title":"Orbán meghülyült, Magyarország és az egész kontinens jövőjét sodorná veszélybe","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"45e3e3dc-0efd-42c3-9dd4-b5906cca9ce5","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Magyar Levente állítása szerint azért utazott az ukrán fővárosba, hogy számon kérje az ukrán vezetésen, hogy „aktívan finanszíroz és támogat olyan akciókat, amelyek a magyar kormány bel- és külpolitikai térben való lejáratására irányulnak”.","shortLead":"Magyar Levente állítása szerint azért utazott az ukrán fővárosba, hogy számon kérje az ukrán vezetésen, hogy „aktívan...","id":"20250212_Kijevbe-utazott-a-Kulgazdasagi-es-Kulugyminiszterium-parlamenti-allamtitkara","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/45e3e3dc-0efd-42c3-9dd4-b5906cca9ce5.jpg","index":0,"item":"ff8459e4-5555-486c-b2bd-6f2304e36e46","keywords":null,"link":"/itthon/20250212_Kijevbe-utazott-a-Kulgazdasagi-es-Kulugyminiszterium-parlamenti-allamtitkara","timestamp":"2025. február. 12. 12:06","title":"Kijevbe utazott a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy arról érdeklődjön, miért költenek pénzt a magyar kormány lejáratására","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7ef2ea27-e022-47ab-a352-f6c22a02eeb3","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"A német autógyártó 1900 munkahelyet szüntet meg.","shortLead":"A német autógyártó 1900 munkahelyet szüntet meg.","id":"20250213_Tomeges-leepitesek-kezdodnek-a-Porsche-nel","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7ef2ea27-e022-47ab-a352-f6c22a02eeb3.jpg","index":0,"item":"28c38bcc-4b61-48ac-83fc-7bb3384b5e00","keywords":null,"link":"/kkv/20250213_Tomeges-leepitesek-kezdodnek-a-Porsche-nel","timestamp":"2025. február. 13. 19:56","title":"Döcög a Porsche, tömeges leépítések jönnek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5dd9aef0-e18d-46e0-9294-f344936626e1","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Jelenleg a minimum 16 órás szolgálathoz mindössze két darab szendvics jár a mentősöknek. ","shortLead":"Jelenleg a minimum 16 órás szolgálathoz mindössze két darab szendvics jár a mentősöknek. ","id":"20250212_lakossag-segitseget-keri-a-MOMSZ-mentosok-Budapest-korhaz-egeszsegugy","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5dd9aef0-e18d-46e0-9294-f344936626e1.jpg","index":0,"item":"316b5be9-72c1-491c-9ddc-a199268d76df","keywords":null,"link":"/itthon/20250212_lakossag-segitseget-keri-a-MOMSZ-mentosok-Budapest-korhaz-egeszsegugy","timestamp":"2025. február. 12. 20:10","title":"A lakosság segítségét kérik a mentődolgozók, hogy a Budapestre rendelt mentősök kaphassanak meleg ételt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1b6034c7-1962-4bfb-8634-696e8774399d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az Adobe kétféle árazást kínál az egyedi felhasználóknak a Firefly nevű mestetrségesintelligencia-eszközéhez, a kettő között pedig a létrehozható videók száma jelenti a legnagyobb különbséget.","shortLead":"Az Adobe kétféle árazást kínál az egyedi felhasználóknak a Firefly nevű mestetrségesintelligencia-eszközéhez, a kettő...","id":"20250213_adobe-firefly-mesterseges-intelligencia-elofizetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1b6034c7-1962-4bfb-8634-696e8774399d.jpg","index":0,"item":"0b307f0a-a175-4564-af83-495dfa8926ff","keywords":null,"link":"/tudomany/20250213_adobe-firefly-mesterseges-intelligencia-elofizetes","timestamp":"2025. február. 13. 14:03","title":"Beárazta az Adobe a mesterséges intelligenciát, ezentúl fizetni kell a Firefly használatáért","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"da668d24-faa6-4402-9749-0b1cbb3d7e0a","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Az elfogadott állásfoglalásban új választásokat követelnek, és Szalome Zurabisvilit ismerik el Grúzia legitim elnökének.","shortLead":"Az elfogadott állásfoglalásban új választásokat követelnek, és Szalome Zurabisvilit ismerik el Grúzia legitim elnökének.","id":"20250213_szankcio-europai-parlament-gruzia-fidesz-kepviselo","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/da668d24-faa6-4402-9749-0b1cbb3d7e0a.jpg","index":0,"item":"8b8c8ca5-b133-447c-9765-3202d6f38d5e","keywords":null,"link":"/vilag/20250213_szankcio-europai-parlament-gruzia-fidesz-kepviselo","timestamp":"2025. február. 13. 15:12","title":"Szankciókat követel az Európai Parlament a grúz vezetés ellen – a Fidesz képviselői nem szavazták meg","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Észak-Korea nem Amerikától fél, hanem Dél-Koreától, amely mindennap bizonyítja, hogy lehet másképp is élni.
Észak-Korea ismét a nagyvilág híreinek a középpontjába került. A Google Trends alapján márciusban és áprilisban minden eddiginél nagyobb arányban kerestek rá a Google-használók a ’North Korea’ szavakra. Különösen nagy az arány Dél-Koreában, ami nem meglepő. Ugyanakkor Észak-Koreában gyakorlatilag senki sem keres rá a ’North Korea’ kifejezésre. Hogyan is tennék, mikor nemhogy internet, de sokszor még áram sincs. Lehetséges, hogy a konfliktus okát pont ugyanabban kell keresnünk, mint a gazdasági visszamaradottságét?
A koreai konfliktus olyan sokszor került terítékre az elmúlt 60 évben, hogy már-már megszokottá vált számunkra – már amennyire egy állandó konfliktushoz a világ hozzá tud szokni. Azonban gondoljunk csak bele, milyen nagy ellentmondás áll a konfliktus hátterében: a két Korea nagyon hasonló egymáshoz bármiféle kulturális mérőszám alapján (azonos vallás, nyelv, szokások, etnikum, közös történelem). A 90-es évek elején a világhírű politikatudós Samuel Huntington arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború végével különböző civilizációk fognak összecsapni, és a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én megerősíteni látszott Huntington tézisét. Azonban a kettéosztott Koreai-félszigeten a civilizációk belharca látszik inkább.
A kulturális közelség ellenére a két Korea szinte állandó konfliktusban állt az elmúlt 60 évben. A hidegháború kezdetekor az északi rész szovjet, míg a déli rész amerikai befolyás alá került. Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen Li Szin Man került hatalomra, és mindkettőjük aktívan dolgozott azon, hogy az egész koreai nemzetet a saját uralma alatt egyesítse. A modern kutatások alátámasztják, hogy a háborút Kim Ir Szen kezdeményezte 1950-ben, míg eleinte a szovjetek nem igazán támogatták az ötletet. A lokális konfliktus a kezdődő hidegháborúban gyorsan globálissá nőtte ki magát. Bár 1953-ban a háború fegyverszünettel végződött a 38-dik hosszúsági kör mentén, hivatalosan a két Korea mind a mai napig háborúban áll egymással. 1953 után egy helyi hidegháború alakult ki. A kezdeti nehézségeket leküzdve Dél-Korea ázsiai tigrisként gazdaságilag nagyon jó teljesítményt nyújtott, a jobboldali diktatúra a 80-as évek végén demokratizálódott, míg Észak-Korea egyre nagyobb hadsereggel és nagy szegénységben túlélte a hidegháborúval járó kommunista rezsimek összeomlási hullámát, talán a szomszédos Kínának köszönhetően. A kommunista ideológiát a nacionalista és elzárkózó 'Dzsucse' ideológia váltotta fel. Így sajnos Kína gazdasági reformjai nem terjedtek át Észak-Koreára. De vajon miért is nem?
Úgy gondolom a gazdasági reform hiánya és az állandó agresszivitás mind ugyanarra a strukturális tényezőre vezethető vissza: egy kettéosztott országról beszélünk, ahol az egyik fél sikeres és politiailag szabad rendszerben él, a másik fél pedig elnyomáson alapuló diktatúra. Gondoljunk csak bele. Egy kulturálisan elszigetelt népet egy diktátor könnyebben el tud zárni a külvilágtól, hiszen a liberális reformok talán nem működnének ennek az államnak a kultúrájában. Azonban a mindenkori Kim diktátor hogyan tudja megakadályozni, hogy az észak-koreai állampolgárok ne lessék el a demokratikus gondolataikat déli társaiktól? Kim számára az igazi ellenség nem a kulturálisan távoli USA, hanem Dél-Korea, mely ugyanazon a kultúrán alapul, mint északi szomszédja.
Azt jelentené mindez, hogy Phenjan kész Dél-Koreát leigázni és eltüntetni a föld színéről? Természetesen nem. A rezsim érdekében állna Dél-Korea eliminálása, azonban nincsenek meg hozzá az eszközei. Kiméknek tudniuk kell, hogy politikailag soha nem élhetnének túl egy háborút a minden szempontból sokkal erősebb Dél-Koreával szemben, sőt talán még fizikailag sem. Ezért úgy tűnik a phenjani rezsim a ’második legjobb’ megoldást választja: ellenségként festi le Dél-Koreát annak érdekében, hogy az északi állampolgárok inkább érezzék magukat a Dzsucse, semmint egy nagy koreai nemzet hűséges tagjának. Minél agresszívebben reagál tehát Dél-Korea és az USA, annál könnyebb Kim Dzsong Un számára, hogy az állampolgárai figyelmét elterelje a demokráciáról. Úgy látom, hogy ha Dél-Korea és az Egyesült Államok támadóan lép fel Kim Dzsong Un politikájával szemben, az a legrosszabb esetben akár egy senki által sem kívánatos háborúhoz vezethet, de jobb esetben is csak Kim malmára hajtja a vizet, hiszen így a kedves vezető eléri célját, és Észak-Korea demokratizálódása egy későbbi időpontra marad. Ha azonban Dél-Korea és az USA mérsékelten reagálnak, Phenjan ellenségkereső retorikája eredménytelen marad.
Persze a politikában nehéz biztosat mondani, főleg ha Észak-Koreáról van szó. Milyen empirikus bizonyítékot tudunk találni arra, hogy az általam feltétezett ‘kulturális közelség’ játszaná a kulcsszerepet? Több éve dolgozom annak bebizonyításán, hogy a közös kulturális alapokra épülő, de más intézményrendszerrel működő társadalmak között gyakoribb a konfliktus, mint két kulturálisan független ország között. Az elméletet az elmúlt 200 év összes háborújának adathalmazán statisztikailag teszteltem, illetve történelmi példákkal igazoltam, és mindezek a feltevésemet megerősítették.
Ha megvizsgáljuk Kim Dzsong Un néhány mostani lépését, úgy tűnik, hogy valóban csak retorikai agresszióról van szó. Először is a Kim-rezsim bejelentette, hogy a területén tartózkodó külföldi diplomaták nincsenek biztonságban. Mindezt egy háborúra ténylegesen készülő állam aligha tenné. Ahogy azt az 1979-es iráni túszválság megmutatta, egy valóban ellenséges hatalom a külföldi diplomatákat túszként tudná használni. De persze elképzelhető talán, hogy Phenjan egy rövid, helyi limitált háborút szeretne vívni Szöullal, és a külföldi diplomaták jelenléte csak a háború szélesedésének kockázatát hordozná. Bár az én véleményem szerint a diplomaták közvetlen kapcsolata a rezsimmel inkább megakadályozhatna, semmint hogy okozhatna, egy félreértésekre alapuló háborút.
További érvként szolgál, hogy Észak-Korea a délieket sem kívánja túszul ejteni. Kim Dzsong Un bezáratta a keszongi ipari parkot, ahol eddig dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerővel termeltek – mintegy egyfajta ‘kapitalista burokban’ a kommunista Észak-Korea területén. Ez nemcsak egy gazdaságilag költséges lépés az észak számára, hanem a déli cégek képviselőinek kizárása aligha nevezhető stratégiailag helyes döntésnek, ha az északiak egy közelgő háborúval számolnának a déliek ellen.
Úgy gondolom, a legfontosabb strukturális elem Észak-Koreában ma az, hogy a világ egyik legszegényebb államát egy diktátor a déli rokonok sikertörténetének az árnyékában tartja. Kína befolyásolni tudja Phenjant, de azt gondolni, hogy irányítani is képes lenne, merész állítás lenne. Észak-Korea sorsát sokkal inkább a koreaiak maguk határozzák meg. Remélhetőleg előbb-utóbb a reformok követelése elég hangos lesz és lassan jobbá fog válni az élet 25 millió észak-koreai állampolgár számára. Mindaddig viszont a diktatúra brutális elnyomással és egymilliós hadsereggel fog harcolni saját népe ellen. Közben retorikai fogásokkal próbálja majd elérni, hogy az az állam, akitől az észak-koreai állampolgárok szabadságot tanulhatnának, esküdt ellenségnek tűnjön számukra. Remélhetőleg Dél-Korea és szövetségesei nem reagálnak túl agresszív módon minderre.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a Harvard Egyetem PhD hallgatója a Politikatudomány és Gazdaságtan programban; kutatási területe a háborúk, a demokratizálódás és a kultúra kapcsolata.