Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"10dccd36-fac1-4815-886d-2315ecd254d3","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Az író egy franciaországi irodalmi fesztivál vendége lett volna, de kénytelen volt lemondani a fellépését.","shortLead":"Az író egy franciaországi irodalmi fesztivál vendége lett volna, de kénytelen volt lemondani a fellépését.","id":"20250604_krasznahorkai-covid-korhaz-marseilles","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/10dccd36-fac1-4815-886d-2315ecd254d3.jpg","index":0,"item":"5bef8ba0-904f-4df7-a0d4-cd4d10782041","keywords":null,"link":"/kultura/20250604_krasznahorkai-covid-korhaz-marseilles","timestamp":"2025. június. 04. 16:38","title":"Kórházba került Krasznahorkai László","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"edd87b9b-b75d-422b-b701-ac5b90db3891","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Nézze meg, hogyan magyarázta Latorcai Csaba államtitkár Lengyel Tibornak, a HVG újságírójának, miért nem merült fel, hogy elengedje a kormány azt az 57 milliárd forintot a fővárosnak, amit a költségvetésbe be kellene fizetnie. Gulyás Gergely szerint az „átláthatósági” törvény megszavazásának elhalasztásával a civil szervezetek meg fogják kapni az 1 százalékos felajánlásokat, és arról is beszélt a miniszter, honnan veszik, hogy Ukrajna és Oroszország is újságírókat fizet Magyarországon.","shortLead":"Nézze meg, hogyan magyarázta Latorcai Csaba államtitkár Lengyel Tibornak, a HVG újságírójának, miért nem merült fel...","id":"20250604_gulyas-gergely-kormanyinfo-szolidaritasi-hozzajarulas-atlathatosagi-torveny-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/edd87b9b-b75d-422b-b701-ac5b90db3891.jpg","index":0,"item":"59b01cc2-1134-4164-ad91-43344050280d","keywords":null,"link":"/itthon/20250604_gulyas-gergely-kormanyinfo-szolidaritasi-hozzajarulas-atlathatosagi-torveny-ebx","timestamp":"2025. június. 04. 19:56","title":"Azt mondani, hogy a főváros nettó befizető lett, valótlan – Gulyás Gergely válaszolt a kormányinfón","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"88c52de4-bd8d-49f7-9897-7553e78cc31f","c_author":"Premens","category":"brandchannel","description":"Nagy visszhangot váltott ki, amikor a 2016-os riói olimpián egy kínai úszónő arról beszélt, hogy a menstruációja miatt gyengébb volt aznap. Igaz, ma már több szó esik a nők teljesítménye és a menstruációs ciklus közötti összefüggésekről, hiszen a nők többsége szenved a havivérzés alatti vagy az azt megelőző PMS okozta fájdalmaktól, ugyanakkor a menstruációs szabadság kérdéséről még mindig megoszlanak a vélemények.","shortLead":"Nagy visszhangot váltott ki, amikor a 2016-os riói olimpián egy kínai úszónő arról beszélt, hogy a menstruációja miatt...","id":"20250528_Menstruacios-szabadsag-premens","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/88c52de4-bd8d-49f7-9897-7553e78cc31f.jpg","index":0,"item":"b0a71c00-aacf-4506-a991-793d2c91e15a","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250528_Menstruacios-szabadsag-premens","timestamp":"2025. június. 04. 07:30","title":"Menstruációs szabadság – igen vagy nem?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Premens","c_partnerlogo":"2a563f0f-1aed-484e-a9b8-15a5cb40501f","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"5cfe4725-6e43-4c27-8918-4c196209b53a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Ismét szerdán tartott kormányinfót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A nemzeti összetartozás napján a főváros, a civilek, a sajtó és a Pride ellehetetlenítéséről is kérdeztünk.","shortLead":"Ismét szerdán tartott kormányinfót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter...","id":"20250604_Gulyas-Gergely-fovaros-a-civilek-a-sajto-Pride-ellehetetlenites-kormanyinfo-elo-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5cfe4725-6e43-4c27-8918-4c196209b53a.jpg","index":0,"item":"e04d633d-8c47-4914-a5cd-76ad09ea6391","keywords":null,"link":"/itthon/20250604_Gulyas-Gergely-fovaros-a-civilek-a-sajto-Pride-ellehetetlenites-kormanyinfo-elo-ebx","timestamp":"2025. június. 04. 14:37","title":"Kormányinfó: A kormány tárgyalást kezd a fővárossal, viták miatt halasztják az átláthatósági törvény elfogadását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"109658cf-f1a9-4a78-a306-c75a444b61d3","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"36 fokban ücsörgött a magára hagyott kisfiú egy szekszárdi játszótéren. Kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás.","shortLead":"36 fokban ücsörgött a magára hagyott kisfiú egy szekszárdi játszótéren. Kiskorú veszélyeztetése miatt indult...","id":"20250605_6-eves-fiu-jatszoter-felugyelet-nelkul-szekszard","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/109658cf-f1a9-4a78-a306-c75a444b61d3.jpg","index":0,"item":"79737b1c-3933-4165-b4fa-b3382068f5bd","keywords":null,"link":"/elet/20250605_6-eves-fiu-jatszoter-felugyelet-nelkul-szekszard","timestamp":"2025. június. 05. 15:31","title":"Otthagytak a játszótéren egy 6 éves kisfiút a nagyszülei, és elmentek vásárolgatni meg fodrászhoz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dbe203b7-4412-4ac0-9cf7-1e4a76cb2db5","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A honvédelmi bizottság elnöke nem árult el semmi közelebbit arról, hogy pontosan mit mondott vagy mit írt le a volt vezérkari főnök a NATO-értekezleteken. Magyar Péter úgy reagált: „teljes tragikomédiába fulladt Rogánék mai ukránozós, kémsztroris mesedélutánja”.","shortLead":"A honvédelmi bizottság elnöke nem árult el semmi közelebbit arról, hogy pontosan mit mondott vagy mit írt le a volt...","id":"20250605_Kosa-Lajos-elarulta-hogy-mivel-vadoljak-Ruszin-Szendi-Romuluszt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dbe203b7-4412-4ac0-9cf7-1e4a76cb2db5.jpg","index":0,"item":"2b4bebd5-3dbc-4acc-9ddd-b4f4bff22472","keywords":null,"link":"/itthon/20250605_Kosa-Lajos-elarulta-hogy-mivel-vadoljak-Ruszin-Szendi-Romuluszt","timestamp":"2025. június. 05. 13:58","title":"Kósa Lajos: Ruszin-Szendi Romulusz a NATO-ülések jegyzőkönyveiből kihagyott dolgokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c7df6763-860e-4c9c-b51c-384d5370f3de","c_author":"hvg.hu","category":"sport","description":"Rövidesen jöhet a „here we go”.","shortLead":"Rövidesen jöhet a „here we go”.","id":"20250604_kerkez-milos-bournemouth-liverpool-atigazolas-fabrizio-romano","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c7df6763-860e-4c9c-b51c-384d5370f3de.jpg","index":0,"item":"17563d5e-6579-4ebf-b646-069f10448a8d","keywords":null,"link":"/sport/20250604_kerkez-milos-bournemouth-liverpool-atigazolas-fabrizio-romano","timestamp":"2025. június. 04. 09:21","title":"Az utolsó simításokat végzik Kerkez Milos liverpooli szerződésén","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"02b88a82-a734-4dfb-bc6a-171ee922f427","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Közzétette a 2024-es pénzügyi beszámolóját a Békemeneteket szervező CÖF alapítványa. Állításuk szerint a támogatásaikat magánemberektől és vállalkozóktól kapták, ám ez a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizhetetlen.","shortLead":"Közzétette a 2024-es pénzügyi beszámolóját a Békemeneteket szervező CÖF alapítványa. Állításuk szerint a támogatásaikat...","id":"20250605_atlatszo-cof-beszamolo-atlathatatlan-tamogatas-rekordosszeg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/02b88a82-a734-4dfb-bc6a-171ee922f427.jpg","index":0,"item":"96c5a4ee-8403-4d4f-9d1b-2d4a305f0289","keywords":null,"link":"/itthon/20250605_atlatszo-cof-beszamolo-atlathatatlan-tamogatas-rekordosszeg","timestamp":"2025. június. 05. 12:53","title":"Átlátszó: Teljesen átláthatatlanul kapott rekordösszegű, 1,25 milliárd forint támogatást tavaly a CÖF","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Észak-Korea nem Amerikától fél, hanem Dél-Koreától, amely mindennap bizonyítja, hogy lehet másképp is élni.
Észak-Korea ismét a nagyvilág híreinek a középpontjába került. A Google Trends alapján márciusban és áprilisban minden eddiginél nagyobb arányban kerestek rá a Google-használók a ’North Korea’ szavakra. Különösen nagy az arány Dél-Koreában, ami nem meglepő. Ugyanakkor Észak-Koreában gyakorlatilag senki sem keres rá a ’North Korea’ kifejezésre. Hogyan is tennék, mikor nemhogy internet, de sokszor még áram sincs. Lehetséges, hogy a konfliktus okát pont ugyanabban kell keresnünk, mint a gazdasági visszamaradottságét?
A koreai konfliktus olyan sokszor került terítékre az elmúlt 60 évben, hogy már-már megszokottá vált számunkra – már amennyire egy állandó konfliktushoz a világ hozzá tud szokni. Azonban gondoljunk csak bele, milyen nagy ellentmondás áll a konfliktus hátterében: a két Korea nagyon hasonló egymáshoz bármiféle kulturális mérőszám alapján (azonos vallás, nyelv, szokások, etnikum, közös történelem). A 90-es évek elején a világhírű politikatudós Samuel Huntington arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború végével különböző civilizációk fognak összecsapni, és a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én megerősíteni látszott Huntington tézisét. Azonban a kettéosztott Koreai-félszigeten a civilizációk belharca látszik inkább.
A kulturális közelség ellenére a két Korea szinte állandó konfliktusban állt az elmúlt 60 évben. A hidegháború kezdetekor az északi rész szovjet, míg a déli rész amerikai befolyás alá került. Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen Li Szin Man került hatalomra, és mindkettőjük aktívan dolgozott azon, hogy az egész koreai nemzetet a saját uralma alatt egyesítse. A modern kutatások alátámasztják, hogy a háborút Kim Ir Szen kezdeményezte 1950-ben, míg eleinte a szovjetek nem igazán támogatták az ötletet. A lokális konfliktus a kezdődő hidegháborúban gyorsan globálissá nőtte ki magát. Bár 1953-ban a háború fegyverszünettel végződött a 38-dik hosszúsági kör mentén, hivatalosan a két Korea mind a mai napig háborúban áll egymással. 1953 után egy helyi hidegháború alakult ki. A kezdeti nehézségeket leküzdve Dél-Korea ázsiai tigrisként gazdaságilag nagyon jó teljesítményt nyújtott, a jobboldali diktatúra a 80-as évek végén demokratizálódott, míg Észak-Korea egyre nagyobb hadsereggel és nagy szegénységben túlélte a hidegháborúval járó kommunista rezsimek összeomlási hullámát, talán a szomszédos Kínának köszönhetően. A kommunista ideológiát a nacionalista és elzárkózó 'Dzsucse' ideológia váltotta fel. Így sajnos Kína gazdasági reformjai nem terjedtek át Észak-Koreára. De vajon miért is nem?
Úgy gondolom a gazdasági reform hiánya és az állandó agresszivitás mind ugyanarra a strukturális tényezőre vezethető vissza: egy kettéosztott országról beszélünk, ahol az egyik fél sikeres és politiailag szabad rendszerben él, a másik fél pedig elnyomáson alapuló diktatúra. Gondoljunk csak bele. Egy kulturálisan elszigetelt népet egy diktátor könnyebben el tud zárni a külvilágtól, hiszen a liberális reformok talán nem működnének ennek az államnak a kultúrájában. Azonban a mindenkori Kim diktátor hogyan tudja megakadályozni, hogy az észak-koreai állampolgárok ne lessék el a demokratikus gondolataikat déli társaiktól? Kim számára az igazi ellenség nem a kulturálisan távoli USA, hanem Dél-Korea, mely ugyanazon a kultúrán alapul, mint északi szomszédja.
Azt jelentené mindez, hogy Phenjan kész Dél-Koreát leigázni és eltüntetni a föld színéről? Természetesen nem. A rezsim érdekében állna Dél-Korea eliminálása, azonban nincsenek meg hozzá az eszközei. Kiméknek tudniuk kell, hogy politikailag soha nem élhetnének túl egy háborút a minden szempontból sokkal erősebb Dél-Koreával szemben, sőt talán még fizikailag sem. Ezért úgy tűnik a phenjani rezsim a ’második legjobb’ megoldást választja: ellenségként festi le Dél-Koreát annak érdekében, hogy az északi állampolgárok inkább érezzék magukat a Dzsucse, semmint egy nagy koreai nemzet hűséges tagjának. Minél agresszívebben reagál tehát Dél-Korea és az USA, annál könnyebb Kim Dzsong Un számára, hogy az állampolgárai figyelmét elterelje a demokráciáról. Úgy látom, hogy ha Dél-Korea és az Egyesült Államok támadóan lép fel Kim Dzsong Un politikájával szemben, az a legrosszabb esetben akár egy senki által sem kívánatos háborúhoz vezethet, de jobb esetben is csak Kim malmára hajtja a vizet, hiszen így a kedves vezető eléri célját, és Észak-Korea demokratizálódása egy későbbi időpontra marad. Ha azonban Dél-Korea és az USA mérsékelten reagálnak, Phenjan ellenségkereső retorikája eredménytelen marad.
Persze a politikában nehéz biztosat mondani, főleg ha Észak-Koreáról van szó. Milyen empirikus bizonyítékot tudunk találni arra, hogy az általam feltétezett ‘kulturális közelség’ játszaná a kulcsszerepet? Több éve dolgozom annak bebizonyításán, hogy a közös kulturális alapokra épülő, de más intézményrendszerrel működő társadalmak között gyakoribb a konfliktus, mint két kulturálisan független ország között. Az elméletet az elmúlt 200 év összes háborújának adathalmazán statisztikailag teszteltem, illetve történelmi példákkal igazoltam, és mindezek a feltevésemet megerősítették.
Ha megvizsgáljuk Kim Dzsong Un néhány mostani lépését, úgy tűnik, hogy valóban csak retorikai agresszióról van szó. Először is a Kim-rezsim bejelentette, hogy a területén tartózkodó külföldi diplomaták nincsenek biztonságban. Mindezt egy háborúra ténylegesen készülő állam aligha tenné. Ahogy azt az 1979-es iráni túszválság megmutatta, egy valóban ellenséges hatalom a külföldi diplomatákat túszként tudná használni. De persze elképzelhető talán, hogy Phenjan egy rövid, helyi limitált háborút szeretne vívni Szöullal, és a külföldi diplomaták jelenléte csak a háború szélesedésének kockázatát hordozná. Bár az én véleményem szerint a diplomaták közvetlen kapcsolata a rezsimmel inkább megakadályozhatna, semmint hogy okozhatna, egy félreértésekre alapuló háborút.
További érvként szolgál, hogy Észak-Korea a délieket sem kívánja túszul ejteni. Kim Dzsong Un bezáratta a keszongi ipari parkot, ahol eddig dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerővel termeltek – mintegy egyfajta ‘kapitalista burokban’ a kommunista Észak-Korea területén. Ez nemcsak egy gazdaságilag költséges lépés az észak számára, hanem a déli cégek képviselőinek kizárása aligha nevezhető stratégiailag helyes döntésnek, ha az északiak egy közelgő háborúval számolnának a déliek ellen.
Úgy gondolom, a legfontosabb strukturális elem Észak-Koreában ma az, hogy a világ egyik legszegényebb államát egy diktátor a déli rokonok sikertörténetének az árnyékában tartja. Kína befolyásolni tudja Phenjant, de azt gondolni, hogy irányítani is képes lenne, merész állítás lenne. Észak-Korea sorsát sokkal inkább a koreaiak maguk határozzák meg. Remélhetőleg előbb-utóbb a reformok követelése elég hangos lesz és lassan jobbá fog válni az élet 25 millió észak-koreai állampolgár számára. Mindaddig viszont a diktatúra brutális elnyomással és egymilliós hadsereggel fog harcolni saját népe ellen. Közben retorikai fogásokkal próbálja majd elérni, hogy az az állam, akitől az észak-koreai állampolgárok szabadságot tanulhatnának, esküdt ellenségnek tűnjön számukra. Remélhetőleg Dél-Korea és szövetségesei nem reagálnak túl agresszív módon minderre.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a Harvard Egyetem PhD hallgatója a Politikatudomány és Gazdaságtan programban; kutatási területe a háborúk, a demokratizálódás és a kultúra kapcsolata.
Az éjszaka sem volt eseménytelen a techguru és az elnök hirtelen kitört csatájának fényében, Musk Trump kongresszusi felelősségrevonására szólított fel, míg Steve Bannon felvetette, hogy a Tesla-vezér is egy illegális bevándorló lehet és szerinte a milliárdost ki kellene toloncolni az országból.