Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"6b7f8ea6-324b-4b5f-9d42-70ac28f3db29","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az amerikai elnök szerint az EU azért jött létre, hogy szívassa az Egyesült Államokat.","shortLead":"Az amerikai elnök szerint az EU azért jött létre, hogy szívassa az Egyesült Államokat.","id":"20250226_trump-eu-vam-bejelentes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6b7f8ea6-324b-4b5f-9d42-70ac28f3db29.jpg","index":0,"item":"6b7d8fa5-c382-4c61-8805-0c42ffbdc227","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250226_trump-eu-vam-bejelentes-ebx","timestamp":"2025. február. 26. 19:46","title":"Trump bejelentette, hogy 25 százalékos vámot fog kivetni az európai termékekre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"edd87b9b-b75d-422b-b701-ac5b90db3891","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Megkérdeztük Gulyás Gergelyt: orosz mintára száműzik négy fal közé az alapvető szabadságjogokat, vagy saját fejlesztés? Mit tud kideríteni az Amerikába küldött, támogatások után szaglászó kormánybiztos, amit a titkosszolgálatok nem tudtak? Ukrajnában mikor ered magyar kormánybiztos a guruló hrivnyák nyomába? Belefér majd a települések önrendelkezési jogába az is, ha esetleg nem akarnak akkumulátorgyárat? A HVG kérdései és a válaszok a kormányinfóról.","shortLead":"Megkérdeztük Gulyás Gergelyt: orosz mintára száműzik négy fal közé az alapvető szabadságjogokat, vagy saját fejlesztés...","id":"20250227_pride-kerdesek-kormanyinfo-orosz-minta-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/edd87b9b-b75d-422b-b701-ac5b90db3891.jpg","index":0,"item":"14ecc130-1e76-4d55-aed6-a4e2136a934b","keywords":null,"link":"/itthon/20250227_pride-kerdesek-kormanyinfo-orosz-minta-ebx","timestamp":"2025. február. 27. 14:15","title":"Ha a Pride tényleg veszélyezteti a gyerekeket, akkor miért csak a harmincadik előtt tiltja be a kormány?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ffdfcb81-3088-4ec0-a6eb-af389647f2ec","c_author":"MTI/hvg.hu","category":"vilag","description":"Egy friss bírósági jelentés szerint a lakosság figyelmeztetésének hiánya okozhatta több mint 200 ember halálát Spanyolországban.","shortLead":"Egy friss bírósági jelentés szerint a lakosság figyelmeztetésének hiánya okozhatta több mint 200 ember halálát...","id":"20250226_Az-aldozatok-tobbsege-mar-a-veszjelzes-kikuldese-elott-meghalt-a-tavaly-novemberi-valenciai-aradasokban-spanyolorszag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ffdfcb81-3088-4ec0-a6eb-af389647f2ec.jpg","index":0,"item":"f2c16603-85fd-4573-bc2f-afbd98f0a702","keywords":null,"link":"/vilag/20250226_Az-aldozatok-tobbsege-mar-a-veszjelzes-kikuldese-elott-meghalt-a-tavaly-novemberi-valenciai-aradasokban-spanyolorszag","timestamp":"2025. február. 26. 20:39","title":"Az áldozatok többsége már a vészjelzés kiküldése előtt meghalt a tavaly novemberi valenciai áradásokban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b4d842d2-23b9-46f1-8f51-01a8670b0a20","c_author":"Remotiv","category":"brandchannel","description":"Önnel is előfordult már, hogy olyasmire mondott igent, amire igazából nem is szeretett volna, de ott és akkor nem találta a megfelelő szavakat vagy indokot? És önt is kínozta utána az önvád, hogy miért nem tudott nemet mondani, és a szorongás, hogy hogyan tud majd eleget tenni a kérésnek? Nemet mondani nem egyszerű, viszont megtanulható, és gyakorlásával nagyon sokat tehetünk önmagunkért.","shortLead":"Önnel is előfordult már, hogy olyasmire mondott igent, amire igazából nem is szeretett volna, de ott és akkor nem...","id":"20250129_Nehez-nemet-mondani-remotiv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b4d842d2-23b9-46f1-8f51-01a8670b0a20.jpg","index":0,"item":"b7cc7d72-3c1b-4c75-a171-f9137b70b438","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250129_Nehez-nemet-mondani-remotiv","timestamp":"2025. február. 26. 07:30","title":"Nehéz nemet mondani? Mutatjuk, hogyan csinálja jól","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Remotiv extra","c_partnerlogo":"6b463ed1-d453-40c3-82fa-97c561a4b8eb","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"b6cc5d32-f035-4647-b464-64df5694be7e","c_author":"MTI","category":"sport","description":"Az olimpiai bronzérmes úszót 2022-ben vonták doppingeljárás alá.","shortLead":"Az olimpiai bronzérmes úszót 2022-ben vonták doppingeljárás alá.","id":"20250227_kenderesi-tamas-eltiltas-jogeros","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b6cc5d32-f035-4647-b464-64df5694be7e.jpg","index":0,"item":"aa43eb7b-ff46-4a49-84e6-31b6d6487f5b","keywords":null,"link":"/sport/20250227_kenderesi-tamas-eltiltas-jogeros","timestamp":"2025. február. 27. 21:00","title":"Jogerős Kenderesi Tamás négyéves eltiltása","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4be421d4-c34f-484b-acfb-9a89c9afaa6e","c_author":"HVG","category":"gazdasag.ingatlan","description":"Az amerikai elnök propagandavideója a Gázai-övezetről önmagában aggályos, a szakállas hastáncosnőket alighanem egy jó humorú mesterséges intelligencia csempészte bele.","shortLead":"Az amerikai elnök propagandavideója a Gázai-övezetről önmagában aggályos, a szakállas hastáncosnőket alighanem egy jó...","id":"20250226_Szakallas-hastancosnok-es-orias-arany-Trump-szobor-ez-var-a-Gazai-ovezetre-Trump-szerint-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4be421d4-c34f-484b-acfb-9a89c9afaa6e.jpg","index":0,"item":"050f38d8-780f-46c4-8c01-787836e133bf","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250226_Szakallas-hastancosnok-es-orias-arany-Trump-szobor-ez-var-a-Gazai-ovezetre-Trump-szerint-ebx","timestamp":"2025. február. 26. 09:23","title":"Szakállas hastáncosnők és óriás arany Trump-szobor – ez vár a Gázai-övezetre egy friss Trump-videó szerint","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"998deb93-f950-47cd-ab25-4d0f50c1c4f2","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A fiatal férfi anyja tisztában van azzal, hogy fiát akár ki is végezhetik azért, amit tett. A nő kívánsága, hogy egyszer az életben még láthassa gyermekét.","shortLead":"A fiatal férfi anyja tisztában van azzal, hogy fiát akár ki is végezhetik azért, amit tett. A nő kívánsága...","id":"20250227_Bevallom-nem-is-merek-emberek-koze-menni-megszolalt-az-Amerikaban-lebukott-magyar-sorozatgyilkos-edesanyja","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/998deb93-f950-47cd-ab25-4d0f50c1c4f2.jpg","index":0,"item":"38dab8da-24a7-496c-b58d-3dfd1b355c77","keywords":null,"link":"/itthon/20250227_Bevallom-nem-is-merek-emberek-koze-menni-megszolalt-az-Amerikaban-lebukott-magyar-sorozatgyilkos-edesanyja","timestamp":"2025. február. 27. 08:46","title":"„Bevallom, nem is merek emberek közé menni” – megszólalt az Amerikában lebukott magyar sorozatgyilkos édesanyja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"73cbca49-1bfa-4853-9168-a24f88b30876","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Azzal, hogy beengednék a magánszektort, felgyorsulhatna a rendszer, de hogy milyen minőségű autók kaphatnának így forgalmit, az nagy kérdés.","shortLead":"Azzal, hogy beengednék a magánszektort, felgyorsulhatna a rendszer, de hogy milyen minőségű autók kaphatnának...","id":"20250227_kormanyzati-otlet-szerint-a-maszek-allomasokon-is-lehetne-vizsgaztatni-a-behozott-autokat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/73cbca49-1bfa-4853-9168-a24f88b30876.jpg","index":0,"item":"c1aa8c99-af70-48a9-8b04-639292be9220","keywords":null,"link":"/cegauto/20250227_kormanyzati-otlet-szerint-a-maszek-allomasokon-is-lehetne-vizsgaztatni-a-behozott-autokat","timestamp":"2025. február. 27. 15:33","title":"Új korszak jöhet a külföldről behozott autóknál: megszűnne az állami monopólium a forgalomba helyezési vizsgánál","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Észak-Korea nem Amerikától fél, hanem Dél-Koreától, amely mindennap bizonyítja, hogy lehet másképp is élni.
Észak-Korea ismét a nagyvilág híreinek a középpontjába került. A Google Trends alapján márciusban és áprilisban minden eddiginél nagyobb arányban kerestek rá a Google-használók a ’North Korea’ szavakra. Különösen nagy az arány Dél-Koreában, ami nem meglepő. Ugyanakkor Észak-Koreában gyakorlatilag senki sem keres rá a ’North Korea’ kifejezésre. Hogyan is tennék, mikor nemhogy internet, de sokszor még áram sincs. Lehetséges, hogy a konfliktus okát pont ugyanabban kell keresnünk, mint a gazdasági visszamaradottságét?
A koreai konfliktus olyan sokszor került terítékre az elmúlt 60 évben, hogy már-már megszokottá vált számunkra – már amennyire egy állandó konfliktushoz a világ hozzá tud szokni. Azonban gondoljunk csak bele, milyen nagy ellentmondás áll a konfliktus hátterében: a két Korea nagyon hasonló egymáshoz bármiféle kulturális mérőszám alapján (azonos vallás, nyelv, szokások, etnikum, közös történelem). A 90-es évek elején a világhírű politikatudós Samuel Huntington arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború végével különböző civilizációk fognak összecsapni, és a New York-i terrortámadás 2001. szeptember 11-én megerősíteni látszott Huntington tézisét. Azonban a kettéosztott Koreai-félszigeten a civilizációk belharca látszik inkább.
A kulturális közelség ellenére a két Korea szinte állandó konfliktusban állt az elmúlt 60 évben. A hidegháború kezdetekor az északi rész szovjet, míg a déli rész amerikai befolyás alá került. Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen Li Szin Man került hatalomra, és mindkettőjük aktívan dolgozott azon, hogy az egész koreai nemzetet a saját uralma alatt egyesítse. A modern kutatások alátámasztják, hogy a háborút Kim Ir Szen kezdeményezte 1950-ben, míg eleinte a szovjetek nem igazán támogatták az ötletet. A lokális konfliktus a kezdődő hidegháborúban gyorsan globálissá nőtte ki magát. Bár 1953-ban a háború fegyverszünettel végződött a 38-dik hosszúsági kör mentén, hivatalosan a két Korea mind a mai napig háborúban áll egymással. 1953 után egy helyi hidegháború alakult ki. A kezdeti nehézségeket leküzdve Dél-Korea ázsiai tigrisként gazdaságilag nagyon jó teljesítményt nyújtott, a jobboldali diktatúra a 80-as évek végén demokratizálódott, míg Észak-Korea egyre nagyobb hadsereggel és nagy szegénységben túlélte a hidegháborúval járó kommunista rezsimek összeomlási hullámát, talán a szomszédos Kínának köszönhetően. A kommunista ideológiát a nacionalista és elzárkózó 'Dzsucse' ideológia váltotta fel. Így sajnos Kína gazdasági reformjai nem terjedtek át Észak-Koreára. De vajon miért is nem?
Úgy gondolom a gazdasági reform hiánya és az állandó agresszivitás mind ugyanarra a strukturális tényezőre vezethető vissza: egy kettéosztott országról beszélünk, ahol az egyik fél sikeres és politiailag szabad rendszerben él, a másik fél pedig elnyomáson alapuló diktatúra. Gondoljunk csak bele. Egy kulturálisan elszigetelt népet egy diktátor könnyebben el tud zárni a külvilágtól, hiszen a liberális reformok talán nem működnének ennek az államnak a kultúrájában. Azonban a mindenkori Kim diktátor hogyan tudja megakadályozni, hogy az észak-koreai állampolgárok ne lessék el a demokratikus gondolataikat déli társaiktól? Kim számára az igazi ellenség nem a kulturálisan távoli USA, hanem Dél-Korea, mely ugyanazon a kultúrán alapul, mint északi szomszédja.
Azt jelentené mindez, hogy Phenjan kész Dél-Koreát leigázni és eltüntetni a föld színéről? Természetesen nem. A rezsim érdekében állna Dél-Korea eliminálása, azonban nincsenek meg hozzá az eszközei. Kiméknek tudniuk kell, hogy politikailag soha nem élhetnének túl egy háborút a minden szempontból sokkal erősebb Dél-Koreával szemben, sőt talán még fizikailag sem. Ezért úgy tűnik a phenjani rezsim a ’második legjobb’ megoldást választja: ellenségként festi le Dél-Koreát annak érdekében, hogy az északi állampolgárok inkább érezzék magukat a Dzsucse, semmint egy nagy koreai nemzet hűséges tagjának. Minél agresszívebben reagál tehát Dél-Korea és az USA, annál könnyebb Kim Dzsong Un számára, hogy az állampolgárai figyelmét elterelje a demokráciáról. Úgy látom, hogy ha Dél-Korea és az Egyesült Államok támadóan lép fel Kim Dzsong Un politikájával szemben, az a legrosszabb esetben akár egy senki által sem kívánatos háborúhoz vezethet, de jobb esetben is csak Kim malmára hajtja a vizet, hiszen így a kedves vezető eléri célját, és Észak-Korea demokratizálódása egy későbbi időpontra marad. Ha azonban Dél-Korea és az USA mérsékelten reagálnak, Phenjan ellenségkereső retorikája eredménytelen marad.
Persze a politikában nehéz biztosat mondani, főleg ha Észak-Koreáról van szó. Milyen empirikus bizonyítékot tudunk találni arra, hogy az általam feltétezett ‘kulturális közelség’ játszaná a kulcsszerepet? Több éve dolgozom annak bebizonyításán, hogy a közös kulturális alapokra épülő, de más intézményrendszerrel működő társadalmak között gyakoribb a konfliktus, mint két kulturálisan független ország között. Az elméletet az elmúlt 200 év összes háborújának adathalmazán statisztikailag teszteltem, illetve történelmi példákkal igazoltam, és mindezek a feltevésemet megerősítették.
Ha megvizsgáljuk Kim Dzsong Un néhány mostani lépését, úgy tűnik, hogy valóban csak retorikai agresszióról van szó. Először is a Kim-rezsim bejelentette, hogy a területén tartózkodó külföldi diplomaták nincsenek biztonságban. Mindezt egy háborúra ténylegesen készülő állam aligha tenné. Ahogy azt az 1979-es iráni túszválság megmutatta, egy valóban ellenséges hatalom a külföldi diplomatákat túszként tudná használni. De persze elképzelhető talán, hogy Phenjan egy rövid, helyi limitált háborút szeretne vívni Szöullal, és a külföldi diplomaták jelenléte csak a háború szélesedésének kockázatát hordozná. Bár az én véleményem szerint a diplomaták közvetlen kapcsolata a rezsimmel inkább megakadályozhatna, semmint hogy okozhatna, egy félreértésekre alapuló háborút.
További érvként szolgál, hogy Észak-Korea a délieket sem kívánja túszul ejteni. Kim Dzsong Un bezáratta a keszongi ipari parkot, ahol eddig dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerővel termeltek – mintegy egyfajta ‘kapitalista burokban’ a kommunista Észak-Korea területén. Ez nemcsak egy gazdaságilag költséges lépés az észak számára, hanem a déli cégek képviselőinek kizárása aligha nevezhető stratégiailag helyes döntésnek, ha az északiak egy közelgő háborúval számolnának a déliek ellen.
Úgy gondolom, a legfontosabb strukturális elem Észak-Koreában ma az, hogy a világ egyik legszegényebb államát egy diktátor a déli rokonok sikertörténetének az árnyékában tartja. Kína befolyásolni tudja Phenjant, de azt gondolni, hogy irányítani is képes lenne, merész állítás lenne. Észak-Korea sorsát sokkal inkább a koreaiak maguk határozzák meg. Remélhetőleg előbb-utóbb a reformok követelése elég hangos lesz és lassan jobbá fog válni az élet 25 millió észak-koreai állampolgár számára. Mindaddig viszont a diktatúra brutális elnyomással és egymilliós hadsereggel fog harcolni saját népe ellen. Közben retorikai fogásokkal próbálja majd elérni, hogy az az állam, akitől az észak-koreai állampolgárok szabadságot tanulhatnának, esküdt ellenségnek tűnjön számukra. Remélhetőleg Dél-Korea és szövetségesei nem reagálnak túl agresszív módon minderre.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a Harvard Egyetem PhD hallgatója a Politikatudomány és Gazdaságtan programban; kutatási területe a háborúk, a demokratizálódás és a kultúra kapcsolata.