Stockholmban közzétették a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj idei kitüntetettjeinek nevét. A díjat Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit tudós kapta, az indoklás szerint a két szakember a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságával érdemelte ki a kitüntetést.

A 74 éves Lauterbur, az urbanai Illinois Egyetem oktatója fedezte fel, hogy kétdimenziós kép nyerhető a mágneses mezőben előidézett ingadozásokkal. E felfedezés kulcsfontosságú volt a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (az MRI-technika) alkalmazásához. A 70 esztendős Mansfield, a brit Nottinghami Egyetem oktatója kimutatta, hogy az emberi test által a mágneses mező hatására kibocsátott jelzések matematikailag elemezhetők, s ezzel lehetővé tette a hasznos képalkotó technika kifejlesztését.
Az MRI-eljárás lehetővé teszi a műtét nélküli pontos képalkotást az ember belső szerveiről. Különösen értékes ez az eljárás abban a tekintetben, hogy az agyról és a gerincvelőről is részletes képeket lehet alkotni vele. Fontos szerepe van mind a diagnózis felállításában, mind a gyógyítás szakaszában, mind pedig a gyógyulás utáni kontrollvizsgálatokban. Évente több mint 60 millió MRI-vizsgálatot végeznek világszerte. Az MRI-technikának az a lényege, hogy "apró rádióadókká" alakítják a testszövetekben levő hidrogénatomokat (ilyenek bőségesen vannak, hiszen a testtömeg zömét kitevő víz alkotóelemei), s ezen atomok nyomon követésével a tomográf meg tudja rajzolni a belső szervek képét.
A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi kitüntetettjei között több magyar származású tudós is volt; többek között Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, és 1914-ben jutalmazták a díjjal a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) részesült a kitüntetésben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért. Ő az egyetlen magyar, aki itthoni kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy) (1899-1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobel-díjat. (MTI)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Kiadták a figyelmeztetést: azonnal cserélje le a Facebook-jelszavát

Kiadták a figyelmeztetést: azonnal cserélje le a Facebook-jelszavát

Egy ikonikus 7 üléses autó, amire viszont nem jár az állami támogatás

Egy ikonikus 7 üléses autó, amire viszont nem jár az állami támogatás

Műszaki hiba volt Pakson

Műszaki hiba volt Pakson

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Kevés titokzatosabb Mercedes létezik, mint ez a régi fekete AMG kombi

Kevés titokzatosabb Mercedes létezik, mint ez a régi fekete AMG kombi

Havi 300 ezer forintnál is többet kap a vendéglátásban dolgozók fele

Havi 300 ezer forintnál is többet kap a vendéglátásban dolgozók fele