A World Disasters Report című összesítés szerint tavaly háromszor annyi halálos áldozatuk volt a kataszrófáknak, mint egy évvel korábban. A természeti csapások nem csak a szegényebb országokban szednek áldozatokat nagy számban, hiszen például Európában a tavalyi hőségben 35 ezren haltak meg.



A jelentésben csendes és láthatatlan gyilkosnak nevezett hőség különösen Franciaországot sújtotta, ahol 15 ezren haltak meg a hőség miatt. Mindenekelőtt az időseket viselte meg a szokatlanul magas hőmérséklet, a halálos áldozatok 70 százaléka a 75 évesnél idősebb korúak közé tartozott.



A Vöröskereszt szerint tavaly az iráni Bam városát leromboló januári földrengés volt a második legpusztítóbb katasztrófa a világon, mert a földmozgás következtében 30 ezren haltak meg.



A jelentésben megállapították, hogy az utóbbi években folyamatosan növekszik a katasztrófák száma: 1994 és 1998 között évente átlagosan 428 katasztrófa történt, míg 1999 és 2003 között már 707. A természeti katasztrófák sorában például 1960-tól 2003-ig a hétszeresére nőtt az időjárási, míg ötszörösére a geofizikai okokra visszavezethető katasztrófák száma.



A jelentés készítői úgy vélik, hogy általában rosszul készítik fel a lakosságot a katasztrófákra. A Vöröskereszt szerint mindenekelőtt a helyi segítségnyújtási hálózatokat és szervezeteket kellene fejleszteni. Éppen az iráni földrengésre hivatkozva emelték ki, hogy percekkel a földmozgások után megkezdték a helyiek a mentést, s így tíz keresőkutyával 157 ember életét tudták megmenteni. A 27 országból érkezett 34 mentőcsapat viszont már csak 22 embert tudott kimenteni a romok alól.



A helyi segítségnyújtási hálózatok olcsóbbak is a nemzetközinél. A Vöröskereszt számításai szerint ugyanis egy nemzetközi mentőcsapat bevetése átlagosan 50 ezer dollárba kerül, ám ugyanekkora összeg két évig elegendő a helyi mentőcsapatok kiképzésére és felszerelésére. (MTI)