Magyarország

Magyarországon az 1994. évi XXIII. törvény alapján 1997. szeptember 1-jén nyílt meg a Történeti Hivatal irattára, ahol mindenki megtudhatja, hogy vezettek-e róla nyilvántartást, illetve megfigyelés alatt tartották-e az állambiztonsági szolgálatok a pártállam idején. Az intézmény jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára néven működik.

Bulgária

Bulgáriában 1997-ben hoztak törvényt az egykori kommunista titkos ügynökök adatainak kezeléséről. Ezt a jogszabályt 2001 február végén módosították, s eszerint, tizenegy évvel a kommunista rendszer bukása után, nyilvánosságra hozták a volt titkos ügynökök névsorát. Ugyanakkor nem hozták nyilvánosságra azokat, akik továbbra is szolgálatban állnak, hacsak nem vettek részt "erőszakos, elnyomó cselekedetekben". Azoknak a nevét is titokban tartják, akiknek megnevezése "fenyegeti az ország biztonságát, mások életét, szabadságát." 2002 áprilisában módosították a törvényt, amely korlátozta a hozzáférést a volt ügynökök irataihoz. Attól kezdve államtitoknak minősült minden olyan információ, amelynek alapján egyértelműen megállapítható, hogy egy személy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal. 2002. szeptember 25-én a bolgár alkotmánybíróság megerősítette a hajdani kommunista állambiztonsági szolgálat titkos aktáinak zárolását, majd 2004 októberében Georgi Parvanov államfő is elutasította az akták újbóli megnyitását indítványozó felvetést.

Csehország

Csehországban 2002 februárjában - 12 évvel a rendszerváltás után - a cseh parlament képviselőháza elfogadta a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) levéltárainak megnyitását engedélyező törvényt, amely márciusban lépett életbe. Ezzel mindenki számára hozzáférhetőek lettek a volt szolgálat levéltárai. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy azóta bárki, beleértve a külföldi állampolgárokat is, szabadon megismerkedhet azokkal a dokumentumokkal, amelyeket a volt állambiztonsági hivatal vezetett az ország lakosságának egy részéről, valamint a volt állambiztonságiak és az állambiztonsági szolgálattal együttműködő személyek névjegyzékével. Továbbra is titkosítva maradtak azonban azok az anyagok, amelyek a nemzetbiztonság szempontjából ma is fontosak, illetve amelyek nyilvánosságra hozatala életeket veszélyeztethetne. 2003 márciusában nyilvánosan hozzáférhető lett az egykori StB ügynöklistája is. Az addig bizalmasként kezelt adatokat a cseh belügyminisztérium internetes honlapján, illetve nyomtatott formában is közzétette.

Lengyelország

Lengyelországban a rendszerváltáskor hatalmas iratmennyiség semmisült meg. 1991-ben a parlament úgy döntött - amely nyomán a belügyminiszter utasítást adott ki -, hogy tilos iratokat megsemmisíteni. 1998-ban Nemzeti Emlékintézet és Dokumentációs és -hozzáférési Hivatalt állítottak fel, ez végzi a kutatást, iratfeltárást, nyomozást és archiválást, s az 1944-89-es időszakot vizsgálják. Az államvédelmi hivataltól, a BM-től, az igazságügyi és a nemzetvédelmi minisztériumtól is átveszik az iratokat. Az érintettek (a megfigyeltek) 2001 szeptembere óta nézhetik meg a róluk keletkezett iratokat.

Lettország

Lettországban a parlament 2004 májusában módosította a korábbi állambiztonsági iratokat kezelő törvényt és szabad hozzáférést biztosított a volt szovjet állambiztonsági szolgálat archív anyagaihoz. Azonban Vaira Vike-Freiberga lett államfő nem írta alá a törvénymódosítást.

Németország

Németországban a törvényhozás alsóháza, a Bundestag 1991-ben hozott törvényt a kelet-német Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi körülbelül hatmillió személyi dossziéjának kezeléséről. Eszerint mindenkinek joga van megtudni, hogy szerepelt-e a Stasi feljegyzésekben. Megfigyelés alatt állt személyek jogot kaptak az aktákba való betekintésre, a személyre szóló információkat - kivételektől eltekintve - védik. 2000 elején százezer volt Stasi-ügynök nevét "csempészte fel" az internetre Berlinben egy ismeretlen csoport. 2002 júliusában módosították a Stasi aktáinak kezelését szabályozó törvényt. Ennek értelmében a közélet neves szereplőinek politikai tevékenységét taglaló állambiztonsági iratokat betekintés céljából kiadhatja a Stasi-aktákat őrző berlini hivatal, illetve annak tartományi kirendeltségei. Az érintett személyeket azonban erről előzetesen értesíteni kell, és ők kifogást emelhetnek harmadik személyek "kíváncsisága" ellen. Amennyiben a hivatal úgy ítéli meg, hogy a betekintés sértené az illetők mint lehallgatott, megfigyelt egyének személyiségi jogait, úgy megtagadhatja az akták kiadását kutatási célra.

Románia

Romániában 1999 decemberében hirdették ki az egykori politikai rendőrségnél, a Securitaténál vezetett megfigyelési dossziékhoz való szabad hozzájutásról szóló törvényt. A jogszabályt több bírálat érte, mert a megfigyelt személyek nem tudhatják meg, ki súgta be, jelentette fel őket, a dossziék továbbra sem kerülnek egy független intézmény megőrzésébe, s a diplomáciában, a hírszerzésben és a kémelhárításban ma is dolgozók esetleges "szekus" múltja rejtve marad. Az átvilágítást a Nemzeti Tanács végzi, amely 2003 március 20-án kezdte munkáját, s a törvények szerint hivatalos közlönyben hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akikről kiderült, hogy a Securitate szolgálatában álltak.

Szlovákia

Szlovákiában a parlament 2002 júliusában elfogadta a Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) létrehozásáról rendelkező törvényt. A dokumentumot azonban Rudolf Schuster államfő nem írta alá, ezért a parlament augusztus 20-án ismét megszavazta az Intézet felállításáról szóló törvényt. Mivel a parlament a törvényt kétszer is elfogadta, az államfő másodszori elutasításának már nem volt jelentősége: a jogszabály ezek után, az államfő kézjegye híján is hatályba lépett. A 2002 végéig felálló intézetben nem csak a kommunista, hanem a fasiszta szlovák állam létrejöttétől, 1939-től az 1989-es rendszerváltásig átfogó időszak, fél évszázad anyagába lehet betekinteni. Az Intézet 2004. november 16-án - az 1989-es rendszerváltó események évfordulójának előestéjén - az interneten közzétette a hírhedt kommunista államrendőrség, az StB egykori ügynökeinek névsorát.