Condoleezza Rice és Michel Barnier a londoni közel-keleti konferencia keretében tartott közös sajtótájékoztatón ezzel összefüggésben "nagyon világosnak" minősítette a Libanonról szóló 1559-es számú BT-határozatot.
   
"Nem lehet semmilyen ürügy vagy mentség arra, hogy ne valósítsák meg ezt a határozatot" - hangoztatta a francia diplomácia vezetője, míg amerikai kollégája arra emlékeztetett, hogy a határozat egyértelműen követeli "mindennemű külföldi beavatkozás" megszüntetését Libanonban. Barnier hozzáfűzte: a damaszkuszi vezetésnek meg kell értenie, hogy a nemzetek közössége teljes
mellszélességgel kiáll a vonatkozó BT-határozat fokozatos és tényleges megvalósítása mellett.    
   
"Támogatjuk a libanoni nép azon törekvését, hogy olyan független, demokratikus és szuverén államban éljen, amely mentes bármiféle külföldi beavatkozástól és megfélemlítéstől" - áll a két külügyminiszter közös, szabad és tisztességes választások megtartását szorgalmazó nyilatkozatában, amelyet a sajtótájékoztató kezdetén osztottak szét az újságírók között. A miniszterek ismét "teljes körű, hiteles és átlátható vizsgálatot" sürgettek Rafík Haríri volt libanoni kormányfő meggyilkolásának ügyében.
   
Haríri február 14-én Bejrútban pokolgépes merénylet áldozatává vált. A libanoni ellenzék által felelősnek tartott kormány két héttel később, február 28-án lemondott. Emile Lahud köztársasági elnök még aznap el is fogadta Omar Karami Szíria-barát miniszterelnök lemondását. Karami tavaly októberben került hatalomra, miután Haríri lemondásra kényszerült egy Szíriával
kiéleződött vitát követően.
   
Szíria 1976 óta állomásoztat csapatokat Libanonban; jelenleg mintegy 15 ezer szíriai katona teljesít szolgálatot Libanon területén.