A dzsandzsavid milícia vezetője, Músza Hilál egy tavaly szeptemberben készült és most szerdán  nyilvánosságra hozott videofelvételen az emberi jogi szervezetnek elmondta, hogy a milicista osztagokat katonatisztek vezették, akik a parancsokat a kormánytól és a fegyveres erők nyugat-szudáni területi parancsnokságától kapták.

A háborús bűnök elkövetésével vádolt arab törzsi vezető elmondta, hogy a dzsandzsavid a kormány által a 2003 februárjában kirobbant dárfúri lázadás felszámolására toborzott hivatalos félkatonai "népi véderő" részét alkotja. Csak a hadsereg utasításait követték, a kegyetlenkedéseket nem ők követték el, hanem a mindkét oldalon prédára leső bűnöző elemek. "Ha a bika vagy a tehén megdöglik, az ég minden keselyűje leszáll, hogy lakmározzon a tetemből" - ecsetelte a helyzetet.
 
A szudáni kormány elhatárolja magát a dzsandzsavidtől, amelynek tagjai  gyilkoltak, fosztogattak, nőket erőszakoltak meg. Emberi jogi szervezetek nem látnak sok különbséget a "népi véderő" és a dzsandzsavid között, és úgy ítélik meg, hogy mind a milicisták, mind a  kormányerők súlyos bűncselekményeket követtek el a lázadás elleni fellépés örvén. A The Washington Post szerdán két  emberi jogi szervezet friss jelentését ismerteti. Az Orvosok az Emberi Jogokért a dárfúri falvak és létfeltételek  módszeres elpusztításáról számol be. A támadók felégették az épületeket, felperzselték a termést, leöldösték vagy elhajtották az állatokat, használhatatlanná tették a kutakat. Az észak-dárfúri virágzó és módos Furavija falu 13 ezer lakosából például 8 ezren élték túl a rajtaütéseket, és most csádi menekülttáborokban tengődnek nincstelenül. Minden háztartás átlag legalább két tevét tartott. A fosztogató arab milicisták a tevéket részben leöldösték, részben elhajtották, részben megették. Furavija lakosait csak a teveállomány elvesztésével 2,5 millió dolláros kár érte.

A Refugees International emberi jogi szervezet jelentése szerint a dárfúri helyzet továbbra is ingatag és veszélyes ahhoz, hogy akár az országon belül tartózkodó menekültek visszatérhessenek falvaikba a júniusi-júliusi vetési idényre. Széles körű az élelmiszerhiány, és nem csak  a háború sújtotta területeken. A Refugees International az Afrikai Unió 3 ezer fős katonai kontingensének a megerősítését javasolja.

Az etnikai tisztogatásban több mint hetvenezren vesztették életüket, és mintegy kétmillió ember vált földönfutóvá. ENSZ-források szerint a világszervezet illetékes bizottsága 51 személy, köztük a dzsandzsavid vezetőjének a felelősségre vonását javasolja háborús bűncselekmények elkövetéséért. Az Egyesült Államok egy új nemzetközi bíróság létrehozását javasolja erre a célra, míg a Biztonsági Tanács legtöbb tagja szerint erre a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság lenne a megfelelő jogi fórum.