Ezt Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte Brüsszelben, miután részt vett az EU-tagországok foglalkoztatási, szociálpolitikai és egészségügyi tanácsülésén. Göncz Kinga ehhez hozzátette: a társadalmi kohézió fontosságát a tanácskozáson több más tagország is felvetette (köztük voltak például a franciák, a belgák és a spanyolok), de a leghangsúlyosabban talán a magyar felszólalásban volt jelen ez az álláspont.

Az Európai Unióban jelenleg vita folyik arról, hogy miként lehetne új lendületet adni a lisszaboni stratégiának, amely eredetileg azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az EU-t a Föld legversenyképesebb régiójává tegye. A stratégia félidős felülvizsgálata lesz a márciusi EU-csúcsértekezlet legfontosabb napirendi pontja, s például a mostani miniszteri tanácskozás is ennek előkészítését szolgálta.

Göncz Kinga szerint “Lisszabon” ellen az egyik legfőbb kritika, hogy túl sok mindenre akart koncentrálni, s ezért az utóbbi hónapokban felmerült: kevesebb célt kellene kitűzni. A vita most arról szól – közölte Csizmár Gábor –, hogy a korábbi négy fő cél közül kettőre koncentráljon az EU (ez a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lenne), míg a másik két cél, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés követelménye kissé háttérbe szoruljon. A társadalmi kohézió kapcsán azonban ezzel nem ért egyet Magyarország: mint Göncz fogalmazott, az lenne a cél, hogy a munkahelyteremtés mellett minél többen legyenek, akik élni is tudnak ezekkel az új lehetőségekkel.

Csizmár Gábor szerint a mostani miniszteri tanácskozáson lényegében elfogadtak egy szociálpolitikai menetrendet is, amely például előírja, hogy 2006-ot a munkavállalók mobilitásának európai évévé nyilvánítsák. Itt a magyarok honfitársaink külföldi munkavállalását korlátozó, az EU-csatlakozás után még továbbélő rendelkezések módosítását szorgalmazták, mondván, ne csak az egyes országok határain belül legyen követelmény a mobilitás, s ha az új EU-tagok esetében a külföldi munkavállalás korlátozásai nem enyhülnek látványosan, ez az akció egyszerűen nem lehet hiteles.

Csizmár Gábor azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság kidolgozta azt a foglalkoztatási jelentést, amely értékeli az egyes tagállamok 2004-2005-ös teljesítményét. A Magyarországról szóló értékelés összességében pozitív, de van három terület, ahol a bizottság szerint “korlátozott az előrehaladás" - mondta a miniszter, hozzátéve, ez elegáns megfogalmazása annak, hogy a testület itt problémákat lát. Ez a három terület a foglalkozási és földrajzi mobilitás hiánya, a szakképzés és a felsőoktatás reformja, stratégiája (amely a bizottság számára még nem látható), s a brüsszeli testület az egyetemi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés tekintetében nem lát elég előrehaladást.

Csizmár szerint az első témában nincs vita Budapest és Brüsszel között, ezt a magyar vezetés is problémának látja. A két utóbbi bírálatra pedig gyorsan tudnak majd reagálni, mert a szakképzés fejlesztési stratégiája néhány héten belül a kormány elé kerül, a felsőoktatás reformjára vonatkozó koncepcionális döntést pedig a kormány már meg is hozta.