"A koszovóiak már rég kifejezték politikai akaratukat, a függetlenség iránti igényüket. Számukra a függetlenség a megoldás, és számomra is ez az egyetlen elfogadható döntés, mert kifejezi a nép akaratát" - mondta Haradinaj.

A koszovóiak szerinte nagyra értékelik és elismerik a nemzetközi közösség érdemeit a háború befejezésében, a demokratikus, toleráns, soknemzetiségű Koszovó megteremtésében, de a tartomány jövőbeni státusának meghatározása leginkább Koszovó népére tartozik, a nemzetközi közösségnek pedig tiszteletben kell tartania a nép akaratát. Lassan hatodik éve függőben van ez a kérdés, s a miniszterelnök a tartomány lakóihoz hasonlóan választ vár végre.

A megnyerő modorú politikus - akit gerillaparancsnoki múltja miatt Belgrádban a legnagyobb háborús bűnösnek tartanak - emlékeztetett arra, hogy a koszovói válság lezárása óta sok minden történt a demokratikus társadalom és intézményrendszer kiépítésében, s erre építkezve valósulnak meg most az ENSZ-misszió és a nemzetközi szervezetek bevonásával a rendezési tervben megfogalmazott demokratikus normák.

Haradinaj cáfolta, hogy a végső cél Koszovó egyesülése lenne Albániával. "A függetlenség után elsődleges cél az európai uniós tagság lesz. Nincs más terv és igény sem" - felelte a politikus, aki szerint az önálló Koszovó ugyanolyan kapcsolatokat fog ápolni Albániával, mint bármely más szomszédos országgal.