Peking éles hangú nyilatkozatban kérte ki magának, hogy a hét elején nyilvánosságra hozott, az amerikai kormány megbízásából minden évben elkészített jelentésben Washington bírálta Kínát az emberi jogok rendszeres és súlyos korlátozása miatt. A dokumentum többek között megemlíti, hogy az őrizetbe vett személyeket gyakran halálra kínozzák a hatóságok, és azt is, hogy jelenleg mintegy 250 ezer emberrel szemben alkalmaznak szabadságelvonó intézkedéseket mindenféle jogi eljárás és garancia nélkül.

„Egy olyan országnak nincs joga az emberi jogok megtestesüléseként tekinteni magára, és ezen minőségében másokat bírálni, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan parancsolgat más államoknak” - áll Ven Csia-pao kínai miniszterelnök közleményében. Kína ezzel beállt abba az egyre bővülő sorba, amelynek tagjai azt hangoztatják: az iraki fogolykínzási botrányok, a Guantanamón fogva tartottakkal szemben tanúsított bánásmód fényében az Egyesült Államoknak inkább saját háza táján kellene sepregetnie, mielőtt bírálni kezd másokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hasonlóan nyilatkozott a kérdést illetően. „Ismét kiderült, hogy Washington kettős mércét alkalmaz, és saját magára nem vonatkoztatja azokat a magas elvárásokat, amelyeket más országokra mindenáron rá akar erőltetni” - közölte a politikus. Pozsonyi találkozójukon Vlagyimir Putyin orosz államfő is emlékeztette George W. Busht, hogy mielőtt Moszkva központosítási törekvéseit bírálja, talán előbb saját hazájában és Irakban is körül kellene néznie.

José Luis Soberanas, a Mexikói Emberi Jogi Bizottság elnöke szintén felháborítónak tartja az országának címzett amerikai bírálatot. „A bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű… A legékesebb példa arra, ahogyan az Egyesült Államok megsérti az emberi jogokat, az a bánásmód, amit azon mexikói állampolgárokkal szemben tanúsít, akik engedély nélkül lépnek be a területére” - mondta.