A Zentai által aláírt nyilatkozat azt támasztja alá, hogy a férfi Budapesten tartózkodott abban a második világháború alatti időpontban, amikor a neki felrótt gyilkosságot - egy zsidó fiatalember, Balázs Péter megkínzását és megölését az Aréna utcai laktanya közelében - elkövették.

Zentairól családja most azt hangoztatja, hogy ő 1944. november 7-én, egy nappal a gyilkosság megjelölt időpontja előtt távozott a nácik megszállta Budapestről.

Maga Zentai 1957 augusztusában ellenben, amikor az ausztrál állampolgárságért folyamodott, még úgy nyilatkozott írásban, hogy 1945 márciusában szökött el Németországba "abban a zűrzavarban, amely a város Vörös Hadsereg általi felszabadítását követte".

A Simon Wiesenthal Központ, amelynek akciója nyomán terelődött a gyanú az Ausztráliában élő magyar férfira, "kiemelkedő jelentőségűnek" nevezte a bizonyítékot - írta a The Australian című lap hétvégi száma.

Mint a lap emlékeztet, Chris Ellison ausztrál igazságyügy-miniszter ez idő szerint tanulmányozza magyar kollégájának, Petrétei Józsefnek Zentaira vonatkozó kiadatási kérelmét.

Az ausztrál újság egyéb dokumentumokat is talált, amelyek, mint írja, azt részletezik, hogy Zentai, feleségével és két kis gyerekével hogyan szökött meg a háború utáni Németország igazságszolgáltatása elől, illetve hogyan érkezett 1950-ben Fremantle-be "menekültként".

Zentai a második világháborúban egy szállító alakulatban szolgált Budapesten - írja az ausztrál lap -, de az ellene felhozott vádak szerint szökött zsidók elleni hajtóvadászatokat irányított.

Balázs Péter zsidó mivoltát elleplező hamis okmányokkal élte túl az addigi üldöztetést, de 1944. november 8-án elfogyott a szerencséje: felismerte őt Zentai, aki a fiú családja otthonának közelében, Budafokon nőtt fel. Zentai két katonatársa, Máder Béla százados és Nagy Lajos hadnagy segítségével lerángatta őt a villamosról, megkínozta, megölte, majd holttestét, miután köveket erősített rá, belökte a Dunába.

Az akkor 23 éves Zentai az ausztrál lap által fellelt dokumentumok szerint 1945 márciusában szökött el Budapestről, és a németországi Arnstadt faluban, Münchentől északkeletre próbált meg letelepedni, az amerikai zónában. A nyugalmas új élet kialakítására irányuló kísérleteit azonban félbeszakította volt katonatársa, Nagy letartóztatása, majd elítélése 1947-ben Balázs meggyilkolásáért és egyéb bűnökért. (Nagyot halálra ítélték, majd ezt hosszú börtönbüntetésre változtatták.)

A per során több tanú vallotta, hogy Zentai aktív részese volt Balázs meggyilkolásának. A magyar hatóságok e vallomások alapján az Egyesült Államok németországi képviseletétől Zentai kiadatását kérték, de a Nyugat és a szovjet megszállás alatt álló Kelet-Európa akkor már hűvös kapcsolatai következtében az amerikaiak nem teljesítették a kérelmet. Zentai mindenesetre jobbnak látta, hogy távozzék az amerikai zónából, Németország nyugati végébe költözött, ahonnan 1950. január 30-án Olaszországba, majd egy hét múlva Ausztráliába utazott időközben megszaporodott családjával.

Balázs Péter apja, Balázs Dezső budapesti ügyvéd ugyancsak hiába folyamodott a németországi amerikai hatóságokhoz Zentai kiadatása érdekében.

Az újabb nyomozás Zentai-ügyben tavaly szeptemberben kezdődött, amikor Balázs Péter bátyja, Ádám az apjuk birtokában volt dokumentumokat egy professzoron keresztül a Simon Wiesenthal központot képviselő Efraim Zuroffnak eljuttatta.

Zuroff szerint a Nagy-perben előadott bizonyítékok Zentait a háborús bűnös legrosszabb fajtájaként festik le, hiszen még csak parancsteljesítésre sem hivatkozhatott. Zentai aktív részvételét Balázs meggyilkolásában Zuroff szerint legalább tizenegy tanú vallomása támasztja alá, és a tanúk a barrikád két oldaláról valók, olyanok, akik a gyilkosság idején hatalmi helyzetben voltak, és olyanok, akik ki voltak nekik szolgáltatva.

A The Weekend Australian - felvázolva a Zentai-család életének ausztráliai kezdeteit, és emlékeztetve arra, hogy hozzátartozói az ügy újbóli kipattanása óta a 83 éves családfő ártatlanságát hangoztatják, szívbetegségéről beszélnek - megjegyzi, hogy Ausztrália még soha nem adott ki háborús bűnnel gyanúsított személyt.

Utoljára az ország hatóságai a lett születésű, náci háborús bűnökkel gyanúsított Konrad Kalejs kiadatását tanulmányozták, de a lett 2001-ben, 88 éves korában, lehetséges kiadatása előtt meghalt.