A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter emlékeztetett, hogy néhány éve Magyarország volt a házigazdája annak az ünnepélyes megemlékezésnek, amelyet az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács (ET) létrejöttének 50. évfordulója alkalmából rendeztek, s a budapesti ülés egyik legfontosabb eredménye volt az Európa Tanács emberi jogi biztosi posztjának létrehozása. Kiss Péter szerint Magyarország nagyra értékeli a jelenlegi biztos munkáját. (Ezt a tisztséget jelenleg Alvaro Gil-Robles spanyol politikus tölti be.) 

Ugyanakkor hozzátette: az ET magas rangú tisztségei közül talán leginkább ez az a poszt, amelynek eredményes betöltésénél különösen fontosak a demokratikus átmenet során szerzett sajátos tapasztalatok. "A magyar kormány ezért Kaltenbach Jenő személyében jelöltet állított e tisztségre. Ismerve jelöltünk személyes kvalitásait, szakmai felkészültségét, nemzetközi elismertségét, meggyőződésem, hogy rendelkezik azon ismeretekkel, és tapasztalatokkal, amelyek alapján az Európa Tanács emberi jogi biztosi posztjának színvonalas betöltésére alkalmassá válhat" - mondta Kiss Péter.
 
A magyar miniszter szólt arról is, milyen fontos, hogy az Európa Tanács megőrizze az elmúlt évtized alatt kivívott vezető szerepét a nemzeti kisebbségek védelmében. Hangsúlyozta: az ET első, bécsi csúcstalálkozója óta eltelt időszakban a szervezet kidolgozta a kisebbségvédelem európai normarendszerét, amelynek sarokkövei a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, valamint a regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy e szabályrendszerek működésének sikere hatékony végrehajtásukban rejlik, ezért a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok korszerűsítésére. 

A kisebbségekről szólva Kiss Péter megemlítette a roma kérdést is, amely - mint mondta - az utóbbi időben nemcsak Magyarország, de az egész európai közösség figyelmének középpontjába került. A miniszter szerint a roma közösségek helyzete összetett kérdés, ezért megoldást is csak egy átfogó megközelítés hozhat. A csúcstalálkozón felszólalva Traian Basescu román államfő azt hangsúlyozta: meg kell erősíteni az Európa Tanács szerepét a kontinens egészét átfogó politikai fórumként. "Az Európa Tanács az egyetlen páneurópai szervezet, ahol az összes európai ország egyenlő alapon vesz részt az együttműködésben.  Az Európa Tanácsnak hozzá kell járulnia egy kibővült Európa létrehozásához, méghozzá úgy, hogy nem okoz új megosztottságot. S ezt a célt politikai szerepének fokozásával tudjuk elérni" - mondta.
 
Basescu egyébként beszédében elégedetten szólt a magyar-román kapcsolatokról, illetve arról, hogy mi mindennel járulnak hozzá a romániai magyarok Románia gazdasági és politikai fejlődéséhez. Mint mondta, a románok rendszeres, mindennapos párbeszédet akarnak a nemzeti kisebbségekkel, bevonva őket a döntéshozatali folyamatba. "A kisebbségek a kölcsönös gazdagság forrását jelentik az európai országok számára" - szögezte le.  

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédében arról szólt, hogy országa elkötelezett az európai értékek és az emberi jogok tiszteletben tartása iránt, ugyanakkor figyelembe kell venni: csak egy erős állam tudja megvédeni polgárait. "Csak egy erős és felelősségteljes állam, valamint egy jól fejlett polgári társadalom tudja teljes mértékben biztosítani az emberi jogokat. S amikor az orosz polgárok jogaik korlátozására gondolnak, akkor mindenekelőtt a rossz életminőségről, az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférésről és a nem megfelelő társadalombiztosításról van szó" - fejtegette.
 
A csúcsértekezlet hétfői kezdőnapján terjesztették a tagállamok elé aláírásra azt a három nemzetközi egyezményt, amelyeket az Európa Tanács keretében dolgoztak ki a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételére, az ilyen akciók és a szervezett bűnözés finanszírozását szolgáló cselekmények megakadályozására (ez utóbbi egy korábbi konvenció kiegészített, felfrissített változata), illetve az emberkereskedelem elleni fellépésre. Az egyezményeket máris számos tagállam vezetője látta el kézjegyével: a hétfői aláírók között volt például Lengyelország, Svédország, Luxemburg, illetve Szerbia és Montenegró is. 

A varsói csúcstalálkozó alkalmából hétfőn néhány száz tüntető gyűlt össze a lengyel fővárosban. A megmozdulás résztvevői az iraki és a csecsenföldi háború ellen tiltakoztak, s a legszegényebb országok adósságainak eltörlését követelték.