Az ügyészség húsz vádlottra halálbüntetést kért a szigorú biztonsági intézkedések közepette zajló perben, amelyen jelen van a média és a vádlottak több rokona is. Tizenegy vádlott felett távollétükben fognak ítélkezni. A 37 vádlott közül 25 kuvaiti, hét hontalan arab, kettő jordániai, egy-egy pedig szaúd-arábiai, ausztráliai, illetve szomáliai állampolgár.

A vádlottak tagjai vagy rokonszenvezői a Félszigeti Oroszlánok elnevezésű csoportnak, amely állítólag kapcsolatot tart fenn a szaúdi Al-Haramain Brigádokkal és a hírhedt terroristavezér, Oszama bin Laden vezette al-Kaidával.

Legtöbbjük ellen a fő vád az, hogy idén januárban négy halálos tűzpárbajt vívtak a kuvaiti biztonsági erőkkel, melyekben négy rendőr meghalt és tíz megsebesült. Azzal is vádolják őket, hogy egy olyan szélsőséges csoporthoz csatlakoztak, amely merényletekre készült állami hatóságok és érdekeltségek ellen.

A helyi sajtó februári híradása szerint néhány gyanúsított beismerte: Irakba akarták küldeni több társukat, hogy ott az amerikaiak ellen harcoljanak és nyugati katonákat, illetve kuvaiti állampolgárokat raboljanak el.

A januári kuvaiti összecsapásokban nyolc muszlim fegyveres is életét vesztette, míg a csoport feltételezett vezetője, Amer Hlaif al-Enezi február elején szívelégtelenség miatt az előzetes letartóztatásban halt meg. A vádlottak nagy részét az összecsapások során fogták el, a többiek nyomára pedig az őrizetbe vettek vallomásai vezették a rendőrséget.

Egy kuvaiti bíróság május 8-án egy iszlám aktivistát 8 évi, 19 társát pedig 3 évi szabadságvesztésre ítélte amiatt, hogy az Irakban állomásozó amerikai katonák elleni harcra toboroztak önkénteseket.

Kuvait az Egyesült Államok szoros szövetségese az Irakkal határos térségben, s engedélyezte amerikai katonai támaszpontok fenntartását is területén, ami merényletekben is megnyilvánuló heves ellenállást váltott ki az arab nacionalisták körében.