Három török egyetem szerdán bejelentette, hogy elhalasztja azt a tudományos konferenciát, amelyet az oszmán birodalombeli örmények múlt századbeli tömeges lemészárlásának szenteltek volna, teret adva a népirtást tagadó hivatalos ankarai politikát bíráló felszólalásoknak is, miután az igazságügyi miniszter "árulással" vádolta meg a szervezőket.
A háromnapos konferencián először hangzottak volna el a hivatalos álláspontot megkérdőjelező tudományos értekezések a török történelem sötét fejezetéről, amelyről amúgy csak elvétve esik szó az iskolákban. A tanácskozást olyan időszakban szervezte a Bosporus, a Bilgi és a Sabanci egyetem, amikor a muzulmán Törökországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy ismerje el: népirtás volt az örmények tömeges lemészárlása az I. világháború idején az oszmán birodalom keleti részén.
A konferencia elhalasztása arról tanúskodik, hogy Ankara érzékeny kérdésekben még mindig nem tűri a hivatalostól elütő véleményeket, csapást mérhet az ország európai uniós tagság iránti törekvéseire, mert az EU még a csatlakozási tárgyalások októberi megindítása előtt kapcsolatai javítását várja Törökországtól a szomszédos Örményországgal. A tudományos eszmecsere elnapolását kiváltó parlamenti beszédében Cemil Cicek igazságügyi miniszter árulásnak és "a török nép hátba döfésének" nevezte a rendezvényt.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
A vármegyei, járási, valamint a kormányhivatalokban dolgozókat érinti a most bejelentett döntés.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
