Az unió alkotmányos szerződéséről tartott népszavazások elutasító eredménye óta az EU-elnökségnek és a tagországoknak még fontosabbá vált, hogy az eredetileg is a június 16-17-i brüsszeli állam- és kormányfői értekezletre tervezett politikai megállapodást elérjék a hosszú távú költségvetésről. Az alapító és nettó befizető tagok alkotmány-elutasítása, illetve a német előrehozott választások terve ugyanakkor sokak szerint lényegesen nehezebbé teszi a kompromisszum megtalálását.

Ezt jelzi az új javaslat is, amely belga kiszivárogtatások szerint meglehetősen közel áll a hat nettó befizető ország (Németország, Franciaország Hollandia, Ausztria, Svédország, Nagy-Britannia) elképzeléseihez, mindenekelőtt ahhoz, hogy a kiadások éves felső határát rögzítsék az uniós összjövedelem (GNI) egy százalékához nagyon közel – a friss szövegben 1,055 százalék szerepel.

A költségvetési szigor minden bizonnyal nem kedvez az új tagállamoknak és a szegényebb régi tagoknak, amelyek felzárkózása részben az uniós támogatások nagyságán, hozzáférhetőségén és elosztásán múlik. Az Európai Bizottság 1,24 százalékos felső határt javasolt, és mindeddig kitartott emellett.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának elnöke mind a 25 tagországra kiterjedő egyeztetésekbe kezdett a tagországok vezetőivel (a luxemburgi EU-elnökség honlapján szereplő információk szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is találkozott már), hogy az álláspontokat közelíteni próbálja a kompromisszumhoz. Hivatalosan az EU valamennyi vezetője bízik még abban, hogy a megegyezés létrejön két hét múlva – könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy az alkotmányos szerződés jegelésével és a költségvetési tárgyalások kudarcának bejelentésével az idei nyári EU-csúcs a legfeketébbek közé tartozik majd az unió közel ötvenéves történetében.

Magyarország prioritásairól már korábban kiderült, hogy nem annyira a kiadások nagyságára helyezi a hangsúlyt, inkább arra, hogy a felhasználható támogatások nagysága érje el a honi összjövedelem 4 százalékát, illetve ne korlátozzák olyan szabályok, mint például a két éven belüli felhasználás kötelezettsége. Kiemelt szempont a más országokhoz képesti arányosság és a magyar régiók hozzáférése is.