Történészek megítélése szerint a dokumentumok a jéghegy csúcsát jelentik csupán és néhány olyan személy neve is szerepel majd a listán, akiket zsidók kértek meg arra, hogy névleg vegyék át tulajdonukat.

Frantisek Alexander, a Zsidó Hitközségek Szlovákiai Szövetségének (UZ ZNO) elnöke fontos lépésnek nevezte a közzétételt, amelynek azonban megvan a maga kockázata. "Az árjásításról még szélesebb körű vitát kellene rendezni" - tette hozzá. A névjegyzékek közzététele után az egykori zsidó tulajdonosok leszármazottai bírósági keresetek egész sorát nyújthatják be az árjásítók ellen, akik azonban azzal védekezhetnek, hogy nem működtek együtt a korabeli fasiszta rendszerrel.

Alexander szerint egyes esetekben zsidó személyek nem zsidó barátaik segítségével maguk árjásították vagyonukat abban a reményben, hogy a háború után majd visszakapják azt, ilyen emberek nevét azonban nem szerepeltetik majd a nyilvánosságra hozandó listán. A zsidó javak kisajátítása mintegy 12 300 vállalatot érintett Szlovákiában, s többségük elvételéről törvény rendelkezett. Mintegy 2000-2500 vállalatot árjásítottak, vagyis nem zsidó származásúak vettek át. Árjásítottak mintegy 100 ezer hektár földet és több száz épületet is. Ludovit Hallon történész 8,5-25 milliárd szlovák korona közé teszi az árjásított zsidó vagyon összértékét. A háború után ebből vajmi kevés szállt vissza eredeti tulajdonosaira, a világégés alatt Szlovákiából a náci koncentrációs és haláltáborokba elhurcolt 70 ezer zsidó 99,95 százaléka ugyanis nem érte meg a háború végét.