A kurd nemzetiségű államfő elismerte, hogy szunnita részről fenntartások vannak az alkotmánnyal kapcsolatban, de úgy vélte: senki sem sajátíthatja ki a szunnita arabok teljes spektrumának képviseletét. Az alkotmányozó bizottság egy kurd tagja, Monzer al-Faddal szerint a szunnita arabokon kívül "a világi személyek, a kurdok és a kommunisták bizonyos körei" is fenntartással élnek szöveggel kapcsolatban.

Az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón Talabani azt mondta, hogy a "bölcsességéről ismert" iraki nép ítéletére bízzák az alapokmányt, amely helyett újat írnak, ha az állampolgárok ezt elutasítják. Az államfő derűlátónak mondta magát a népszavazás kimenetelét illetően, ugyanakkor elismerte, hogy "a Koránt kivéve nincs tökéletes könyv, amelyen ne lehetne változtatni".

Az alkotmánytervezet megszövegezése "nehéz és bonyolult" folyamat volt - jelentette ki a Talabanival közös sajtótájékozatóján Hádzsem al-Haszini parlamenti elnök, aki szerint mindvégig olyan kompromisszum elérését tartották szem előtt, amely biztosíthatja a népszavazás győzelmét. - Lehetetlen volt mindenkinek a követelését teljesíteni. Némelyek még elleneznek néhány pontot, de most az országra és annak egységére kell gondolni - mondta az ugyancsak kurd nemzetiségű házelnök, aki elárulta, hogy személy szerint neki is "lehetnek" bizonyos fenntartásai.

A tervezetet felolvasták az iraki parlament külön e célból összehívott vasárnapi ülésén is, de a tervekkel ellentétben a szunnita elutasítás miatt végül is nem bocsátották szavazásra a törvényhozásban, amelyben fölényes síita-kurd többség van.

A szunnita kisebbségnek tett engedményként az utolsó fázisban néhány "kisebb és nem alapvető" módosítást hajtottak végre a szövegen, egyebek mellett kihúzták a párt szót a Szaddám Huszein volt iraki diktátor Baász Pártjára vonatkozó passzusból. A végső változat csak a korszakra utal, amelyben a politikai szervezetet a megbuktatott elnök irányította. Továbbá a decemberben megválasztandó új törvényhozásra bízták a döntést annak a bizottságnak a felállításáról, amely arra hivatott, hogy megtisztítsa a közéletet az egykori állampárt tagjaitól. A következő parlamentre vár a szövetségi berendezkedés kérdésének általános megvitatása és megvalósítása is, miközben a végleges szövegváltozat már elismeri a kurd autonóm régió létét.

A módosítások ellenére a szövegező bizottságba meghívott szunnita küldöttség 15 tagja közös nyilatkozatban utasította el az alkotmánytervezetet és az Arab Liga, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek segítségét kérte a szöveg érvénytelenítéséhez, illetve "kijavításához". A nyilatkozat szerint a szunniták nem fogadják el az alkotmánytervezet azon pontjait, amelyekről nem alakult ki konszenzus, szerintük nem sikerült például megnyugtatóan rendezni az Irak szövetségi állammá alakításáról és Baász Pártról szóló kitételeket. Az egyik szunnita bizottság tag, Fahr al-Kajszi szerint nem teljesültek "az Irak egységéről, az iraki arab identitásról és az iszlámról mint a törvénykezés fő forrásáról" szóló követeléseik.

A parlamenti jóváhagyást követően - amely egyébként nem feltétlenül szükséges az átmeneti alaptörvény elfogadásához - az iraki nép mondja ki a végső szót az alkotmánytervezetről az október 15-re kitűzött népszavazáson. A felelősségteljes döntés érdekében a dokumentum ötmillió másolatát fogják köröztetni országszerte: a tervek szerint a kormánytól havonta kapott élelmiszercsomagok kíséretében juttatják el minden egyes családhoz, miközben média- és reklámkampányt indítanak a minél szélesebb körű támogatottság megszerzése végett.