Az osztrák tömegtájékoztatás szombati jelentései szerint Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója ezt abban a jelentésében állapította meg, amelyet az atomsorompó-szerződés betartásán őrködő szervezet kormányzótanácsának a megbízása alapján készített. A 35 ország képviselőiből álló testület augusztusban bízta meg a főigazgatót az iráni atomprogramról szóló újabb jelentés elkészítésével, miután Teherán bejelentette, hogy felújítja atomprogramjának a megvalósítását. A tanács augusztus 11-i határozatában felszólította Iránt, hogy szeptember 3-ig állítsa le a dúsított urán előállításával kapcsolatos minden tevékenységét. 

Az iszlám köztársaság augusztus elején jelentette be, hogy folytatja atomprogramját, amelyben tavaly december óta moratóriumot érvényesített az urándúsítással kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatban. Irán azt követően döntött így, hogy eredménytelennek bizonyultak azok a tárgyalások, amelyeket az EU-t képviselő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselőivel folytatott. Az uniós tárgyalók szerették volna elérni, hogy Teherán mondjon le az urándúsításról gazdasági támogatásért cserébe, beleértve az atomenergetikai segítséget is.

Mohamed el-Baradei a kormányzó tanács tagjaihoz eljuttatott legújabb jelentésében egyebek között megállapította, hogy a NAÜ felszólítása ellenére Irán folytatta atomprogramját, és mintegy 4 tonna uránt alakított át uránhexafluoriddá. (Ez még nem dúsítás, de része a dúsított urán előállítási folyamatának, gázcentrifugák segítségével ebből állítható elő az urán-235-ös anyag, amelyet atomerőművek fűtőelemeként használnak, de nukleáris fegyver
előállítására is alkalmas.) A főigazgató megismételte a tanács augusztusi határozatának azt a megállapítását, miszerint mintegy 2 és fél éves iráni vizsgálódás és ellenőrzés után a NAÜ továbbra sem tudott haladást elérni fontos kérdések tisztázásában, továbbra sem kapott lehetőséget például az iszfaháni és a laviszáni létesítmények átfogó ellenőrzésére. A főigazgató szerint Teheránnak teljes átláthatóságot kell biztosítania atomprogramjával kapcsolatban. 

A kormányzó tanács szeptember 19-én tartja legközelebbi ülését, amelyen dönthet az iráni atomprogrammal kapcsolatos újabb lépésről. A NAÜ nem szankcionálhatja Iránt, csak bepanaszolhatja az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, amennyiben megállapítja, hogy megsértette az atomsorompó-szerződésben foglaltakat. Csak a Biztonsági Tanács hozhat büntető intézkedéseket Iránnal szemben, ám több mint kérdéses, hogy a testület állandó tagjai közül Kína és Oroszország megszavazna-e egy ilyen döntést. Az Egyesült Államok már hosszabb ideje azzal vádolja Iránt, hogy titokban atomfegyverhez akar hozzájutni. Teherán cáfolja a vádat, és arra hivatkozik: joga van a nukleáris energia békés célú felhasználásához.