Az ENSZ több szakosított szervezetének, köztük az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) szakemberei hétfőn Bécsben nyilvánosságra hozott jelentésükben körülbelül négyezer ember halálát tartották valószínűnek a csernobili atomerőmű-baleset nyomán kialakult rákbetegségekben, vagyis a több tízezer áldozatnál, amitől mostanáig tartottak, lényegesen kevesebb személyét.

A Bellona környezetvédő csoport szerint a fenti adat nem veszi számba a "takarítókat" (vagy "kárfelszámolókat"). "Közvetlenül a baleset után több tízezer sorkatonát vezényeltek a helyszínre, hogy eloltsák a tüzet", amely az ukrajnai atomerőmű egyik reaktorában történt baleset után ütött ki 1986-ban - mondta Nils Broehmer, a Bellona atomfizikusa.

"Ezeket a személyeket maximális sugárszennyezés érte nagyon rövid idő alatt, és később szétszóródtak" a volt Szovjetunió területén. Az ENSZ-szakértők szerint a katasztrófa nyomán támadt sugárzás eddig 56 halálos áldozatot követelt.

Több mint 600 ezer embert ért jókora sugárdózis, vagyis 200 ezer sürgősséggel kiküldött katonát és polgári személyt, az erőmű dolgozóit és a szomszédos körzetek lakóit. Az ENSZ úgy becsülte, hogy közülük halnak meg valószínűleg négyezren a megnövekedett sugárzás miatti rákos megbetegedésekben. Ez a szám "csak a valóság töredéke" - vélekedett Broehmer, hozzáfűzve, hogy "számos kérdés maradt még megválaszolatlanul".