Eltűnt a csapatszellem © AP

Az államfő Jurij Jehanurovot, a dnyipropetrovszki körzet kormányzóját, volt gazdasági minisztert nevezte ki ügyvezető miniszterelnökké Julija Timosenko helyére. Ugyanakkor Juscsenko bejelentette, hogy a nagy népszerűségnek örvendő Timosenkót, valamint a nemzetbiztonsági és védelmi tanács leköszönt vezetőjét, Petro Porosenkót, akik az elnök szerint "nap mint nap konfliktusban álltak egymással", egyaránt szeretné továbbra is csapatában látni.

Juscsenko elismerte: tudta, hogy a volt ellenzéki vezetőkből alakult koalíció igen törékeny, hogy alapvető ellentétek vannak az egyes kormánytagok között, de bízott abban, hogy "nem lesz elég idejük az intrikákra". - " Nem így történt, és a kormányból eltűnt a csapatszellem" - állapította meg az elnök.

Viktor Juscsenko, az ukrajnai "narancsos forradalom" vezetője, aki 2005 januárjában vette át az államfői tisztséget, az utóbbi napokban első súlyos politikai válságát éli át, miután egyre több korrupciós vád érte kormányát.

Lemondássorozat a korrupciógyanú nyomán

Az elmúlt napok hirtelen lemondássorozatát Olekszandr Zincsenko, az államfő kabinetfőnöke, a Juscsenkót hatalomra segítő "narancsszínű forradalom" egyik fő szervezője nyitotta meg, amikor a múlt szombaton az elnök környezetében elharapózott korrupcióval indokolva távozott tisztségéből. Zincsenko több személyt is megnevezett, így Petro Porosenkót, de kijutott a bírálatából Olekszandr Tretyakovnak, az elnök egyik közeli munkatársának és Mikola Martinenkónak, az államfőt támogató parlamenti frakció vezetőjének is. Állítása szerint többször is javasolta az elnöknek, hogy váljon meg Porosenkótól, de kérése süket fülekre talált. Porosenko csütörtökön cáfolta az ellene felhozott vádakat és kijelentette: azért válik meg tisztségétől, hogy segítse az ügyben folyó feltárást.

Juscsenkó és az ukrán nyilvánosság

Alaposan összeveszett a sajtóval Viktor Juscsenko ukrán államfő, aki hirtelen felindulásból a közelmúltban bérgyilkosokkal hasonlította össze az újságírókat. Bár a nyilvános sértés után az államfő telefonon kibékült az elnöki haragot kiváltó zsurnalisztával, az ügy folytatódik. Tovább.

Az államfői tisztségért vívott harcban Juscsenko különböző politikai erők koalíciójára támaszkodott, és a véleménykülönbségek a hatalomváltás óta rendszeresen felszínre törnek, bár elemzők a 2006 márciusában esedékes törvényhozási választásokkal is összefüggésbe hozzák az elnöki csapatban kitört viszályt. A fő frontvonal állítólag Porosenko és Julija Timosenko ukrán miniszterelnök között húzódik. Porosenko vállalkozóként egyik legbőkezűbb anyagi támogatója volt Juscsenko kampányának, a karizmatikus Timosenko pedig a választási csalások elleni tiltakozó megmozdulások hajtóerejének számított.

Kijevben bejelentették: az ukrán biztonsági szolgálat különleges bizottságot hozott létre, hogy kivizsgálja, mennyire érintett a korrupciós vádakban Porosenko, Tretyakov és Martinenko. Velük kapcsolatban Tomenko sajtóértekezletén közölte: mindent megtettek azért, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a Gongadze-gyilkosság ügyében folytatott vizsgálat eredménye.

Georgij Gongdadze, az Ukrajinszka Pravda internetes hírportál vezetője 2000 szeptemberében tűnt el útban kijevi otthona felé. Lefejezett holttestét novemberben találták meg a Kijev megyei Tarascsa közelében egy erdőben. Az akkori ellenzék Leonyid Kucsma volt elnököt vádolta a gyilkosság megrendelésével. Tomenko szerint a biztonsági szolgálatnak és a legfőbb ügyészségnek elegendő adata van arra, hogy feltárják a gyilkosságot. Hozzátette: a világnak nemcsak azt kell tudnia, hogy kik ölték meg az újságírót, de azt is, hogy kik voltak a gyilkosság szervezői.