A miniszterelnök felkérésére kidolgozott javaslatok hármas célt szolgálnak - írja Avarkeszi. A kormánymegbízott arról is tájékoztatta a határon túli magyarok vezetőit, hogy a nemzeti vízum kiadásáról konzultációt folytattak az Európai Unió illetékeseivel, akik "nem emeltek kifogást annak bevezetése ellen". A kormány ezért hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival.

A határon túli magyar szervezetek vezetői az Alkotmány módosításáról - bővítéséről - szóló törvény tervezetét, valamint a speciális magyar személyi igazolvány és az Európai Unióba történő beutazás törvényi szabályozásának koncepcióját kapták kézhez.

Az elképzelés értelmében az Alkotmány a "külföldön élő magyarokról" című fejezettel egészülne ki. Ez kimondaná, hogy a "Magyar Köztársaság felelősséget érez a külföldön élő magyarok sorsáért és önazonosságuk megőrzéséért; elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését".

"A külföldön élő magyarok a magyar közösség tagjai; részei a nemzetnek mint kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek. A Magyar Köztársaság a magyar közösség külföldön élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai számára törvényben meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat biztosít" - áll a tervezetben.

A kormány törvényi szabályozást tervez a speciális magyar személyi igazolvány kiadásáról. Ez egyrészt a magyar közösséghez való tartozást igazolná. A "magyar szimbólummal" ellátott igazolványt azok kaphatnák meg, akik nyilatkoznak arról, hogy magyarnak vallják magukat, magyar felmenőjük van, és magyarul beszélnek.     
 
A levélben Avarkeszi arra hívta fel a figyelmet, hogy az "igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények, vagy utazási lehetőség". A szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket.

Az új dokumentumba már egy "chip" kerül, amely megkönnyíti annak használatát. A speciális személyi igazolvány csak megállapítja és nem megteremti a magyarság tényét - hangsúlyozta.

Avarkeszi azt kérte a határon túli magyar szervezetek vezetőitől, hogy a javaslatról alkotott véleményüket október 10-éig küldjék meg a kormány számára.