Az EP jóváhagyta a török uniós tárgyalások megkezdését

Ez az ellentmondásos üzenet azt jelzi, hogy az EP belenyugszik az "elkerülhetetlenbe", azaz a török csatlakozási tárgyalások megkezdésébe, de számos képviselője továbbra is kételyekkel fogadja a lépést. A tárgyalás megkezdését jóváhagyó, 356 szavazattal 181 ellenében hozott EP-határozat elismeri, hogy mind az Európai Bizottság, mind a tagországok kormányait tömörítő tanács szerint Ankara teljesítette az október 3-ra tervezett kezdéshez szabott feltételeket. A képviselők egyúttal felszólították Törökországot, hogy ismerje el az örmények elleni I. világháborús népirtást, mert ez a lépés az uniós csatlakozás előfeltétele. Emellett sürgették, hogy Ankara a lehető leghamarabb ismerje el a Ciprusi Köztársaságot, ezt is "a csatlakozási folyamat fontos elemének" nyilvánítva.

Ez az EP-határozat nem kötelező érvényű, azaz a tagállamokat egy esetleges elutasító döntés sem akadályozta volna a csatlakozási tárgyalások megkezdésében. A másik döntésnek, azaz annak, hogy a parlament 311-285 arányban elhalasztotta a török-EU vámunió kiterjesztéséről hozott nyári ankarai kiegészítő jegyzőkönyv jóváhagyását, már jogi érvénye van: az EP beleegyezése nélkül a dokumentum nem léphet hatályba. Ez utóbbi lépést a konzervatív pártfrakció kezdeményezte, annak bírálataként, hogy az ankarai kormányzat továbbra sem hajlandó elismerni a Ciprusi Köztársaságot és megnyitni a ciprusi hajók, repülőgépek előtt a török kikötőket, légteret. A török parlament maga sem ratifikálta még ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.

Az Európai Parlament vitájában Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési kérdésekért felelős biztosa leszögezte: bár vannak még problémák, így például szükség lehet a török büntetőjogi törvény újbóli megreformálására, az ország az emberi jogok terén is elegendő haladást ért ahhoz, hogy az EU megkezdje vele a csatlakozási tárgyalásokat. Ráadásul - mint hangsúlyozta - a tárgyalások ténye önmagában lendületet adhat a török reformereknek.

Douglas Alexander brit Európa-ügyi miniszter az EU soros brit elnöksége nevében arról beszélt, hogy Törökország csatlakozásának milyen stratégiai tétjei vannak, azaz hogy ez a lépés előmozdítaná Európa biztonságát, stabilitását, jólétének növekedését, s bizonyítaná a világnak, hogy az iszlám és a demokrácia között nincs ellentmondás. A vitában ugyanakkor elég sokan kétségeiket fogalmazták meg, s heves szócsatákra is sor került. Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek frakcióvezetője például általános felzúdulást okozott azzal, amikor egyes jobboldali képviselőket, a török csatlakozás ellenzőit azzal vádolt, hogy a "rasszizmus hullámán lovagolnak".