Jack Straw brit külügyminiszter és más uniós hivatalos személyiségek baráti öleléssel fogadták a luxemburgi konferenciaközpontba mosolyogva érkező Abdullah Gül török külügyminisztert. Az EU soros elnöksége nevében a tárgyalásokat hivatalosan megnyitó Straw további katonai és igazságszolgáltatási reformokat és a kurd területek helyzetének javítását sürgette Törökországnál.

"Történelmi pillanat jött el ma, új korszak kezdődik Törökország életében" - mondta Abdullah Gül török külügyminiszter az ankarai repülőtéren. Eközben Luxemburgban Jack Straw, az EU soros elnökségét adó Egyesült Királyság külügyminisztere Európa és az egész nemzetközi közösség történelmi napjáról beszélt.

Ausztria végül "betört", és elfogadta, hogy a csatlakozási tárgyalások végső céljaként Törökország teljes jogú tagságát jelöli ki az EU tárgyalási mandátuma. Abdullah Gül úgy nyilatkozott, az elfogadott szöveg ezt rögzíti, és ennek az opciónak nincs alternatívája.

Jack Straw arra figyelmeztetett, hosszú út áll a felek előtt, mintegy tízéves egyeztetési folyamatra kell számítani, "de ha ennek Törökország bejutása lesz a jutalma, akkor érdemes küzdeni".

A Eurobarometer nyár eleji felmérése szerint az EU polgárok mindössze 36 százaléka támogatja Törökország teljes jogú tagságát. Messze az átlag alatti a támogatottság Ausztriában (szűk 10 százalék), Cipruson (16 százalék), Franciaországban és Németországban (22-22 százalék). A török csatlakozást legtöbben Magyarországon helyeslik (51 százalék), és az átlagnál pozitívabban viszonyulnak hozzá a britek, a portugálok és a spanyolok is (45-43-42 százalék). Az európaiak többségét Törökország mérete, népessége, a szegénység és az iszlám vallás riasztja.

Jack Straw óvott attól, hogy vallásfilozófiai alapon bárki határt akarjon húzni az - ahogy ő fogalmazott - "úgynevezett keresztény örökséget" és az iszlám örökséget hordozó országok közé.

Törökország után keddre virradó éjszaka Luxemburgban egyik másik EU-tagjelölt, Horvátország is megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait. A megbeszéléseknek eredetileg idén márciusban kellett volna beindulniuk, de az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött, azt kifogásolva, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelményt, a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést.

A mostani fordulatot a hivatalos indoklás szerint az ezen a téren bekövetkezett változás tette lehetővé. Carla Del Ponte, a hágai testület főügyésze hétfőn délután - korábbi, borúlátó nyilatkozatai után némi meglepetést keltve - Luxemburgban arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Zágráb az elmúlt néhány hétben immár teljes mértékben együttműködött a hágai testülettel, s minden tőle telhetőt megtesz a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatására, őrizetbe vételére. A külügyminiszterek ezt követően hozzájárulásukat adták a tárgyalások megkezdéséhez, sőt: ezt a szimbolikus jelentőségű eseményt alig néhány órával később meg is tartották.

Olli Rehn úgy fogalmazott, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdése egyben bátorítás, ösztönzés a balkáni térség többi országa számára is. Ugyanakkor figyelmeztetett: az Európai Unió elvárja, hogy Horvátország folytassa teljes körű együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Erre Ivo Sanader horvát kormányfő a sajtóértekezleten kötelezettséget is vállalt, s egyben jelezte: országa továbbviszi a reformfolyamatot.

A horvát csatlakozási tárgyalások évekig tartanak majd. Olli Rehn korábban úgy vélekedett, hogy ha minden nagyon jól halad, akkor legkorábban 2009-ben kerülhet sor az ország EU-felvételére.

A török EU-felvételi tárgyalások elkezdésének lehetővé tételéért cserébe Ausztria kikényszerítette az EU-tól a felvételi tárgyalások elindítását Horvátországgal is - írta a keddi The Times. A vezető brit napilap szerint az unió a török tárgyalások elkezdésével 50 éves története egyik legnagyobb lépését tette meg, de ezt kétnapi, "folyamatosan az összeomlás szélén járó egyezkedés" előzte meg. A 11. órában létrejött megállapodás viszonzásaként Ausztriának sikerült kicsikarnia, hogy az EU kezdje meg Bécs szoros szövetségesével, Horvátországgal is a felvételi tárgyalásokat, amelyek néhány perccel a török felvételi folyamat kezdete után el is indultak - áll a The Times keddi beszámolójában.

Jack Straw brit külügyminiszter cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lett volna a török és a horvát tárgyaláskezdés között, azaz hogy az osztrákok (akik az elmúlt napokban hangsúlyosan követelték a megbeszélések beindítását Zágrábbal) ezt kapták viszonzásul, amiért feladták ellenvetéseiket a török ügyben.

Del Ponte éppen két hete, a londoni The Daily Telegraphnak nyilatkozva mindazonáltal már nem is elsősorban a horvát kormányt, hanem a vatikáni hierarchiát tette felelőssé Gotovina kézre kerítésének elmaradásáért. A főügyész akkor a legnagyobb brit konzervatív lapnak azt mondta: úgy tudja, hogy Gotovinát egy horvátországi ferences kolostorban bújtatják. Hozzátette: a Vatikán "minden együttműködést elutasít", jóllehet valószínűleg "néhány nap alatt pontosan ki tudná deríteni", hogy a körözött tábornokot a nyolcvan horvát kolostor közül melyikben rejtegetik.