A rendeletet egy héttel azt követően hozták meg, hogy a balti ország nemzetbiztonsági tanácsa javasolta: Berezovszkijt ne engedjék be lett területre. Kalvitis indoklása szerint a dúsgazdag orosz vállalkozó veszélyt jelent a nemzetbiztonsági érdekekre, és lettországi útjai "több problémát vetnek fel, mint amennyi kívánatos lenne".

Berezovszkij azt hangoztatja, hogy lettországi látogatásai jószolgálati és üzleti jellegűek, és Riga Moszkva nyomásának engedve nem látja őt szívesen az ország területén.

Politikai elemzők emlékeztetnek arra: az orosz hatóságokat az bosszantja, hogy Lettország nem tett eleget az Interpol iránti kötelezettségeinek, és nem vette őrizetbe Berezovszkijt szeptemberben, amikor az Lettországban járt. Berezovszkij ellen ugyanis moszkvai kérésre nemzetközi körözési parancs van érvényben. Berezovszkij orosz médiamágnásként Borisz Jelcin elnök idején a Kreml holdudvarának egyik legbefolyásosabb személyisége volt, majd kegyvesztetté vált, s jelenleg - mivel Oroszországban csalások és más bűncselekmények miatt körözik - önkéntes londoni száműzetésben él.

Az orosz főügyészség sikkasztással, nagy összegben elkövetett csalással, hatalommal való visszaéléssel és maffiakapcsolatokkal vádolja Berezovszkijt, és ezért adott ki ellene nemzetközi elfogató parancsot az Interpol útján. Az orosz mágnásnak politikai menekültstátusa miatt viszont több ország a vonatkozó genfi konvencióra hivatkozva engedélyezi a belépést.