Szinte az utolsó pillanatig kérdés volt, milyen körülmények között zajlik le a rendezvény. Két nappal korábban vált ismertté, hogy a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) fenyegetései ellenére mégsem szervez ellentüntetést, így az esemény eleve nem ígérkezett veszélyesnek közbiztonsági szempontból. A csendőri erők azonban mindent megtettek, hogy bármiféle provokáció esetére biztosítsák a rendet.

A hatósági készültséget azért is megerősítették, mert az utolsó pillanatig várták, hogy megérkezik-e a rendezvényre Traian Basescu román államfő. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester ugyanis a múlt héten Bukarestben személyesen tárgyalt az államfővel, akkor meghívta őt e székelyföldi városba. Kedden este, de még szerda délelőtt is úgy hírlett: az államfő valóban ellátogat az eseményre, ami végül is nem történt meg.

Ilyen előzmények után a román, a magyar és a nyugati sajtó egyaránt nagy létszámban képviseltette magát a rendkívüli eseménynek ígérkező nagygyűlésen, illetve az előkészületeken. Az MTI helyszínen lévő munkatársai beszámoltak arról, hogy a főtéren felállított színpad mögött a magyar, a román, a német lobogó, valamint a városi és a székely zászló lengett. A színpad mögött kifeszített transzparensen magyar, román és angol nyelven volt olvasható az ENSZ alapokmányából kiemelt mondat: "Az önrendelkezés minden nép joga". Az SZNT által meghirdetett ünnepség megkezdése előtt egy órával a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) "tagtoborzót" rendezett, ennek keretében lépett fel a Transsylmánia elnevezésű baróti etnorock együttes.

Ily módon az volt a "meglepetés", hogy nem volt meglepetés: a nagygyűlés eleve nyugodt légkörben kezdődött, és a későbbiekben sem volt semmiféle rendbontás. Az MTI munkatársai maguk is tapasztalták, hogy több ezer ember részvételével, nyugodt, de lelkes légkörben vette kezdetét szerdán kora délután a nagygyűlés. A rendőrség szerint mintegy hatezer, míg a szervezők szerint körülbelül tízezer ember vett részt az ünnepségen.

A kulturális műsorral egybekötött rendezvényen nagy tapssal fogadták Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a beszédét. Tőkés kifejtette: nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómia hallatán "szeparatizmusról" beszélnek. Hiszen - mint hangsúlyozta - nem lenne reális követelés a mai körülmények között a határmódosítás. Ehelyett Tőkés a "területért autonómiát" elvet hangsúlyozta, arra utalva, hogy míg a románok annak idején területet kaptak, a magyaroknak autonómiát kellene kapniuk. A szónok a romániai magyarság nagyobb összefogását javasolta, indítványozva az Erdélyi MÁÉRT megalakítását. Fontosnak nevezte a magyar-román párbeszédet a jelenlegi - mint fogalmazott - RMDSZ-román párbeszéd helyett. Felszólította Magyarországot és a mindenkori magyar kormányt, hogy támogassa a romániai magyarság közös autonómia-törekvéseit.

Ezután Csapó I. József, az SZNT elnöke olvasta fel a Székely Nagygyűlés autonómia-kiáltványát. A sokak szerint általa megfogalmazott dokumentum a székelyföldi autonómia mellett foglal állást, felsorolva érveit. Hivatkozott az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációjára, amely szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is. Emlékeztetett: az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de - mint mondta - a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók.

A kiáltvány szerint a román állam az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásuk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltja a székelyeket. "A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, e nélkül szülőföldünkön meg nem

maradhatunk és erről soha le nem mondunk!" - olvasható a kiáltványban. Felszólította Románia parlamentjét és kormányát: tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget. Felszólította az Európai Uniót, hogy orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett "jogfosztást", és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását - olvasható a dokumentumban, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással fogadtak el.

E nagygyűlésre tett utalást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kézdivásárhelyi központi ünnepségén a szövetség elnöke, Markó Béla is. Beszédét a romániai magyarság egységének a fontosságára építette, kifejtve, hogy a román szélsőséges nacionalista erők azonnal kihasználják, ha e magyar közösség megosztottságát látják. "Jó lenne, ha ezt (az autonómiát) nyilatkozatokkal vagy kiáltványokkal meg lehetne valósítani. Jó lenne, ha ma kikiáltanánk, és holnap arra ébrednénk, hogy van autonómiánk" - fejtette ki kissé ironikusan Markó, aki szerint azonban az autonómiáért dolgozni, küzdeni kell, azt tégláról téglára föl kell építeni. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak megvan ehhez az ereje és tudása, sőt, politikai eszköze is, hiszen az RMDSZ nélkül a román parlamentben nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás.

Ahhoz képest, hogy a román politikai erők milyen nagy aggodalommal tekintettek a székelyudvarhelyi eseményekre, szerda délutánra mintha meg is feledkeztek volna az egészről. Figyelmüket ugyanis egyéb belpolitikai kérdések, elsősorban az Adrian Nastase körül kibontakozott botrány kötötte le, minden párt emiatt tartott zárt üléseket.