szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Közel százezer, rákmegbetegedés okozta halálesetet követel még a jövőben a csernobili atomerőmű húsz évvel ezelőtti katasztrófájának sugárhatása, míg a 2005-öt megelőző másfél évtizedben kétszázezret okozott csak Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban - áll a Greenpeace legfrissebb tanulmányában.

A Greenpeace független nemzetközi környezetvédő szervezet adatai többszörösen felülmúlják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és más ENSZ-szervek tavalyi bagatellizáló jelentésének adatait, amelyek szerint alig ötven haláleset köthető biztosan Csernobilhoz, s a balesetből fakadó sugárfertőzés a hatszázezer "likvidáló" közül - ahogyan a baleset következményeinek leküzdésében részt vevőket nevezik - végül mindössze négyezernek a halálát fogja okozni.

A Greenpeace prognózisa szerint 270 ezer rákos megbetegedés és 93 ezer haláleset kapcsolódik még a csernobili sugárhatásokhoz. A tanulmány szerint továbbá 1990-2004 között Oroszországban 60 ezer, míg Fehéroroszországban és Ukrajnában 140 ezer rákhalál írható Csernobil számlájára.

A tanulmány elemzi a sugárzás egyéb kóros hatásait is a szervezetre: az immunrendszer és a belső elválasztású mirigyek károsodása, szív- és érrendszeri problémák, vérbetegségek, lelki bántalmak, s a serdülőknél kirívó fejlődési zavarok. 

Húsz évvel a csernobili katasztrófa után gyakorlatilag valamennyi vizsgált likvidáló immunhiányosságokat mutat (vagyis szervezete kevésbé áll ellen a betegségeknek), s a megfigyeltek 80-84 százaléka három vagy még több krónikus betegségben (érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívproblémák) szenved egyszerre - mondta Ida Oradovszkaja, az orosz immunológiai intézet tudományos munkatársa.

Galina Rumjanceva elmegyógyász kutató elmondta, hogy a likvidálók (jelesül három régióban megfigyelt kétezer likvidáló) több mint 40 százalékban szenvedtek agybetegségekben. 

A Greenpeace megjegyezte, hogy Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a csernobili baleset további két tucat európai országot, köztük Magyarországot is sújtotta, és 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött cézium-137 izotóppal.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Cáfolják a sugárzás növekedését Csernobilban

A sugárzási helyzet Kijevben és Kijev megyében stabil, a talaj háttérsugárzása és a víz radioaktívizotóp-tartalma nem haladja meg a baleset előtti szintet - áll az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának internetes oldalán.

Világ

Tizenkilenc éve történt a csernobili katasztrófa

Tizenkilenc éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A csernobili robbanás rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú felhasználás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik.

Világ

Kórházban van a Csernobil miatt bebörtönzött professzor

Jurij Bandajevszkij fehérorosz orvos szakértő azt vizsgálta, hogyan hat a sugárzás a csernobili atomkatasztrófa által szennyezett területek lakóinak egészségére. Három éve nyolc évi börtönbüntetésre ítélték, mert bírálta a hatóságokat az atomerőmű-baleset következményeinek kezeléséért.

MTI Világ

Új szarkofág kerül a csernobili négyes blokk fölé

Másfél éven belül elkezdik az új szarkofág építését a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé, amelyben 1986. április 26-án robbanás történt, és ahonnan akkor nagy tömegű radioaktív szennyezés jutott ki, beborítva Európa jelentős részét.

Belehalt a koronavírus szövődményeibe Valéry Giscard d'Estaing egykori francia elnök

Belehalt a koronavírus szövődményeibe Valéry Giscard d'Estaing egykori francia elnök

182 koronavírusos beteg halt meg, majdnem 7700-an vannak kórházban

182 koronavírusos beteg halt meg, majdnem 7700-an vannak kórházban

Jővő héten dönt a kormány a karácsonyi időszak járványügyi intézkedéseiről

Jővő héten dönt a kormány a karácsonyi időszak járványügyi intézkedéseiről