A "bevándorlók nélküli nappal" a szervezők országnak-világnak meg akarták mutatni súlyukat az amerikai gazdaságban és arra szólították fel az izmosodó mozgalom híveit, hogy maradjanak távol munkahelyüktől, vagy az iskolából, és hétfőn lehetőleg ne vásároljanak semmit.
   
A kongresszus bevándorlási politika megreformálására hivatott törvénytervezeten huzakodik már hónapok óta. A kulcskérdés: mi történjen a 11 millióra becsült illegális bevándorlóval.
   
Több amerikai nagyvárosban, különösen Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban és Los Angelesben tízezrek vonultak fel.

A bevándorlók mozgalmát egyes elemzők az 1960-as évek polgárjogi mozgalmához hasonlítják.
   
A "bevándorlók nélküli nap" meghirdetését a kedvezőtlen visszhangtól tartva éles vita előzte meg a különféle szervezetek között. A We Are America (Mi vagyunk Amerika) szervezet és a római katolikus egyház a munka utáni tiltakozást javasolta a sztrájk helyett.
   
Az Egyesült államokban élő illegális bevándorlók 75 százaléka latin-amerikai. Az Egyesült Államokban 40 millió a spanyol ajkúak száma és a legnagyobb kisebbséget alkotják, megelőzve az amerikai feketéket is.
    
George Bush elnök bírálta a bojkottot. Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója is előre elmarasztalta a "bevándorlók nélküli napot", a demokrata párti többségű helyi szenátus azonban határozatban biztosította a támogatásától.
   
A több mint 9 millió dolgozót tömörítő AFL-CIO szakszervezeti szövetség több tagszervezete is támogatásáról biztosította a munkabeszüntetést. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetsége azt tanácsolta viszont a tiltakozóknak, hogy munkaidő után tüntessenek, az elbocsátás veszélyének az elkerülése végett.
   
Los Angelesben ügyvédek önkéntes csoportja jogi segítséget kínált mindenkinek, akit a tüntetésen való részvétel miatt sérelem ér.