Bászájev. Halott? © AP

A banditák terrorcselekményre készültek a Csecsenfölddel szomszédos észak-kaukázusi tagköztársaságban, amit arra akartak felhasználni, hogy nyomást fejtsenek ki az orosz vezetőségre a Nyolcak (G8: a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) e hét végi szentpétervári csúcstalálkozója idején – közölte Patrusev.

Bászájev megölését külföldi (hírszerzési) műveletek tették lehetővé elsősorban azokban az országokban, ahol a csecsen terroristák fegyvereket gyűjtöttek, és onnan eljuttatták Oroszországba.

Putyin kijelentette, hogy Bászájev halála megérdemelt megtorlás a beszlani gyerekekért, a bugyonnovszki áldozatokért, a Moszkvában, valamint más oroszországi régiókban, így Ingusföldön és Csecsenföldön véghezvitt terrorakciókért. Az államfő egyben utasítást adott arra, hogy mindenki, aki részt vett a csecsen vezér megölésében, állami kitüntetést kapjon.

Az 1995-ös bugyonnovszki kórházfoglalásban 147, a 2004-es beszlani iskolafoglalásban 331 ártatlan ember, köztük 186 gyerek vesztette életét. Ezeket a véres, tömeges túszejtéseket Bászájev - aki a két csecsenföldi háború csaknem 12 esztendeje során a legismertebb, legbefolyásosabb és legkegyetlenebb gerillavezérré vált - közvetlenül vagy közvetve irányította.

A gerillák döntő csapást szenvedtek, nincs több, Bászájevhez fogható vezéregyéniségük - mondta Alu Alhanov Kreml-barát csecsen elnök az ITAR-TASZSZ szerint. A csecsenföldi "terrorellenes hadművelet" vezetői tavaly márciusban elérték Aszlan Maszhadov volt csecsen szeparatista elnök megölését, majd ez év májusában utóda, Abdul-Malik Szajdullajev megsemmisítését is. A saría-bíró Szajdullajev helyébe Doku Umarov iszlám szélsőséges gerillaparancsnok lépett.

Samil Bászájev 1965-ben született a Csecsenföld délkeleti részén fekvő Vegyenóban, nevét az oroszok ellen küzdő Sámil imámról kapta. A magát a muszlim vallás egyik szélsőségesen puritán irányzatához, a vahhábizmushoz tartozónak valló hadúr kétszer házasodott, s két - más források szerint több - gyermek apja.

A Moszkvában tanuló, számítógépekkel is kereskedő agráregyetemi hallgató a 90-es évek elején a Szovjetunió összeomlásával együttjáró regionális konfliktusokban és Afganisztánban tanulta ki a partizánmesterséget. 1991-ben kezdte karrierjét a hivatalosan Grúziához tartozó Abháziában, ahol a Tbiliszivel szemben harcoló, Oroszország-párti szeparatisták oldalára állt. Ezt követően az azeriekhez szegődött és soraikban küzdött a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, túlnyomórészt örmények lakta tartomány, Hegyi Karabah fölötti ellenőrzésért folytatott, Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban.

1994-ben visszatért Csecsenföldre és részt vett a kaukázusi köztársaság Oroszország ellen vívott függetlenségi háborújában. Ekkor alapozta meg hírnevét, mint kiváló katona, 1996-ban ő volt a csecsen katonai erők főparancsnoka. Bászájev kipróbálta magát a politikában is: bár 1997 januárjában vereséget szenvedett Aszlan Maszhadovtól a csecsenföldi elnökválasztáson, egy évre rá átmenetileg övé lett a köztársaság kormányfői posztja.

Bászájev 1999 augusztusában lett Moszkva elsőszámú ellensége, miután Hattáb szaúdi származású hadúrral együtt muszlim felkelést szított a Csecsenfölddel szomszédos orosz köztársaságban, Dagesztánban. E cselekedete, valamint Oroszországban elkövetett, összesen mintegy 300 halálos áldozattal járó merényletek miatt - amelyeket Moszkva bizonyítékok felmutatása nélkül a csecsenek művének titulált - indult meg 1999 október elsején az azóta is tartó második csecsenföldi háború, amelyben Bászájev szintén részt vett.

2000 januárjában a csecsen főváros, Groznij körül vívott harcokban súlyosan megsebesült: aknára lépett, és térdből amputálni kellett a jobb lábát. 2003 augusztusában Samil Bászájev felkerült az Egyesült Államokban összeállított, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket tartalmazó listára.

Egy általa vezetett terrorcsoport ejtett túszul 1995-ben több mint ezer túszt Bugyonnovszk kórházában, az akcióban több mint 130-an meghaltak, s ő állhatott 2002-ben a moszkvai Dubrovka színház elleni támadás mögött is. Ő vállalta a felelősséget a 2004. szeptemberi 330 ártatlan - felerészben gyermek- áldozatokat követelő beszlani iskolai túszejtésért, Ahmed Kadirov Moszkva-párti csecsen elnök 2004. május 9-i meggyilkolásáért s több orosz területen elkövetett, számos halálos áldozatot követelő merénylet is az ő nevéhez fűződik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) komoly vérdíjat tűzött ki fejére és első számú terroristaként bélyegezte meg. Bászájev 2005 augusztusában a szeparatista csecsen kormány helyettes vezetője lett.