A kiváltságok osztogatásának gyanújával hetek óta folyó rendőrségi vizsgálat a múlt héten Tony Blair közvetlen közelébe ért, miután a Scotland Yard őrizetbe vette, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezte Lord Michael Levyt, a Labour első számú adománygyűjtő megbízottját, a kormányfő legközelebbi bizalmasát és teniszpartnerét.

Azóta a kormány két közvetlen tagját, Lord Sainsbury tudományügyi és Ian McCartney kereskedelmi államminisztert is bekérették meghallgatásra. A brit sajtó értesülése szerint a rendőrség a kormányfő beidézését sem zárja ki.

Blair azonban a BBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta: nem tud arról, hogy a munkáspárti kormány bármely tagja bárkinek bármilyen kiváltságot vagy nemesi címet pénzért adott volna.

Szavai szerint nem teljesen közismert, hogy a Lordok Házában van néhány hely, amelyek betöltésére a pártok javasolhatnak támogatókat. Ez nem kiváltság-osztogatás; a felső kamarába ugyanígy javasolhatnak pártoló tagokat a konzervatívok és a liberális demokraták is - tette hozzá.

Az 1997-ben, jórészt korrupcióellenes programmal hatalomra került Labour a brit sajtót néhány hete elöntő riportok szerint a tavalyi választási kampány előtt bejelentés nélkül 14 millió fontos (5,6 milliárd forintos) kölcsönt vett fel vagyonos adományozóktól. Jóllehet ez önmagában még nem törvénybe ütköző, a kampányt hitellel támogatók közül azonban többet cserébe a kormány nemesi rangra és felsőházbeli tagságra javasolt.

Nagy-Britanniában a politikai pártok nem részesülnek állami támogatásban; a pártok finanszírozása döntően adományokból történik, elvileg szigorú átláthatósági szabályok alapján.

Az ügyben kezdett rendőrségi vizsgálat alapja az a 80 évvel ezelőtt hozott törvény, amely tiltja, hogy a mindenkori kormány pénzért nemesi és egyéb rangokat, kiváltságokat osztogasson.

Blair a vasárnapi BBC-interjúban gyakorlatilag kizárta, hogy - amint az többen saját pártjában is várják és sürgetik - már a Labour idei őszi kongresszusán bejelenti távozását. A miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy még legalább egy évig hivatalában marad, miután kijelentette: a nyolc vezető ipari hatalom (G8) jövő évi csúcsértekezletén is ő kívánja Nagy-Britanniát képviselni.

Blair még hónapokkal a tavaly májusi parlamenti választások előtt - a brit politikatörténetben példátlan módon - nyilvánosságra hozta, hogy a 2009-ben vagy 2010-ben esedékes következő választásokon már nem ő akarja a Munkáspártot vezetni. Távozásának időpontját azonban azóta sem közölte - legerőteljesebb utalása is csak úgy hangzott, hogy utódjának "bőséges időt" fog hagyni a berendezkedésre -, és ezzel azóta sem szűnő találgatásözönt indított el a sajtóban és a politikai közvéleményben.