Amikor erre a provokációra Izrael nem reagált azonnal és erőteljesen, július 12-én a libanoni határ közelében nyolc izraeli katonát öltek meg a Hezbollah fegyveresei, két másikat pedig foglyul ejtettek, eközben pedig százötven rakétát lőttek ki Izrael területére - szögezte le Polgár Viktor.

Kiemelte: Izraelnek joga volt az önvédelemre. Mint mondta, a napjainkra kialakult helyzet, a polgári áldozatokkal járó fegyveres konfliktus nyomatékossá teszi annak szükségességét, hogy lefegyverezzék a libanoni milíciákat, különösen a Hezbollahot, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559-es határozatának megfelelően.

"Hasznos lenne, ha a libanoni kormány ténylegesen gyakorolni tudná szuverenitását az ország egész területe felett, így Dél-Libanonban is" - hangsúlyozta a külügyi szóvivő.

A magyar álláspont az, hogy mielőbb véget kell vetni az ellenségeskedésnek, amely az ártatlan civil lakosságot is sújtja. Ezt egy fenntartható tűzszünetnek kell követnie, a konfliktus pedig megnyugtatóan aligha képzelhető el egy nemzetközi stabilizációs erő dél-libanoni szerepvállalása nélkül. Polgár Viktor kitért arra, hogy utóbbi hatékony működéséhez az ENSZ BT-nek határozott és erős mandátumot kell adnia.

"Erről előzetes egyeztetések folynak, nincs még döntés. Ami Magyarország esetleges részvételét illeti, egyelőre semmit nem lehet tudni annak feltételeiről, de ha felkérést kapunk, megvizsgáljuk a részvétel lehetőségét" - közölte a szóvivő. Megjegyezte: figyelembe kell venni, hogy Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalásának lehetőségei korlátozottak, hiszen a magyar katonák egy sor másik válságövezetben teljesítenek szolgálatot.

A külügyi szóvivő elmondta, hogy Izraelnek és Libanonnak egyaránt mindent meg kell tennie az ártatlan polgári lakosság védelme érdekében, és tartózkodnia kell a nemzetközi humanitárius jogot sértő cselekményektől.

Polgár Viktor szólt arról, hogy Magyarország a háborús konfliktus első napjaiban hatmillió forintos pénzbeli gyorssegélyt utalt át a libanoni kormány kárenyhítő alapja számára, majd azóta egy százezer eurós felajánlást is tett humanitárius célokra, a magyarországi nem kormányzati segélyszervezetek bevonásával.

"Nem szabad megengedni a válság továbbterjedését és szükséges, hogy a szembenálló felek visszafogottságot tanúsítsanak" - jelentette ki Polgár Viktor. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány június 26-án elítélte a Kerem Salom-i túszejtést, július 12-én a Hezbollah támadását, július 31-én a kanai bombázásról adott ki nyilatkozatot, Várkonyi László szakállamtitkár aznap a parlament európai ügyek bizottságában, Göncz Kinga külügyminiszter pedig augusztus 1-jén az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén fejtette ki a kabinet álláspontját.

A szóvivő kitért arra, hogy az elmúlt napokban Damaszkuszban és Tel-Avivban járt. Kiemelte: a magyar külképviseletek Dél-Libanonban, Gázában és Izraelben egyaránt mindent megtettek és tesznek ezután is a magyar állampolgárok biztonságának szavatolása, szükség esetén az övezetből kijutásuk érdekében.