Az amerikai törvényhozás, a kongresszus 435 fős alsóházának, a képviselőháznak minden tagját újraválasztják; a mandátumok két évre szólnak. A 100 fős felsőházban, a szenátusban a hatéves mandátumok egyharmadáról lesz szavazás. Az olyan választásokat, amilyen az idei is, amikor nincsen elnökválasztás, ciklusfelező vagy félidős (midterm) választásoknak szokták nevezni. A 2006-os törvényhozási választásokkal egyidejűleg 36 szövetségi állam kormányzóját is újraválasztják.

A félidős választásokat minden negyedik év novemberében, az első hétfőt követő kedden, idén november 7-én rendezik meg. Az utóbbi években átalakult választói szokások alapján azonban már egyre kevésbé lehet választási napról beszélni. Inkább választási hetekről van szó: több millió amerikai, a szavazásra jogosultak valószínűleg több mint egynegyede ugyanis már előzetesen voksolt.

A képviselőház új tagjai 2007. január 3. és 2009. január 3. között fognak szolgálni az Egyesült Államok 110. kongresszusában. Az alsóházban a szövetségi államok népességük arányának megfelelő számú, de legalább egy képviselői mandátumot kapnak. A felsőházban az a 33 szenátori hely kerül kiosztásra.

A kormányzó Republikánus Párt jelenleg a kongresszus mindkét házában többségben van. A képviselőháznak 230 republikánus és 202 demokrata tagja van, 1 független, 2 hely betöltetlen. A szenátusban 55 mandátum a többségi párté, 44 az ellenzéké, 1 szenátor független.

Az előzetes felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy a demokraták jobban szerepelnek a választásokon a republikánus jelölteknél. Ez az amerikai választások történetének megfelelő átalakulás, hiszen a kétciklusos elnökségek hatodik évében, vagyis a második félidős választásokon a kormányzó párt általában több-kevesebb mandátumot veszít az ellenzékkel szemben. Idén az az egyik legfontosabb - George Bush elnökségének hátralevő két évét nagyban befolyásoló - kérdés, hogy milyen arányú lehet a demokraták győzelme: a képviselőházon kívül vajon a szenátus irányítását is magukhoz tudják-e ragadni. Ha a demokraták nyernek, a képviselőházban a republikánusok 1995 óta tartó többségi uralma szakad meg. A Demokrata Pártnak a képviselőházban a jelenleginél 15-tel több helyet kell megszerezni ahhoz, hogy magának tudhassa a többséget. A 33 megüresedő szenátusi helyből jelenleg 18 a demokraták, 15 pedig a republikánusok kezében van. Elemzők szerint a népszerűtlen iraki háború ellenére a felsőházban kicsi az esélye a hatalomváltásnak; a demokratáknak hattal kellene növelniük mandátumaik számát a többség eléréséhez.

A felmérések szerint a demokraták többé-kevésbé sikeresen a Bush elnökről és az iraki háborús politikáról való népszavazássá változtatták az általános választásokat, és az amerikaiaknak már csak alig 30 százaléka támogatja az iraki háborút, ami a legalacsonyabb arány a 2003-as invázió óta.

A kongresszusi választásokkal egy napon az Egyesült Államok 36 szövetségi államában kormányzóválasztást is tartanak, 22 élén jelenleg republikánus kormányzó áll, 14-et demokrata párti kormányzó vezet. Az 50 amerikai szövetségi államban 28-22 a republikánus, illetve a demokrata kormányzók aránya. A kormányzóválasztásokon azonban nem a pártszimpátiák, hanem a kormányzók személyisége és a helyi kérdések a döntőek.

A szavazási technikák a szövetségi államokon belül is megyénként eltérőek, némely térségekben cédulán jelölik be a választók döntésüket, máshol géppel, egy gomb megnyomásával vagy egy kar lehúzásával voksolnak. Van, ahol szavazatszámlálók értékelik ki a szavazócédulákat, és van ahol optikai leolvasó-készülékek rögzítik a leadott szavazatokat, a legkorszerűbb az érintő képernyős megoldás.