Uniós átlagban a lakosság 53 százaléka gondolja "jó dolog"-nak az EU-tagságot, két százalékkal kevesebb, mint tavasszal, míg a 25 ország lakóinak 16 százaléka (+3) nem helyesli azt. A leglelkesebbek az írek, a luxemburgiak és a hollandok (rendre 78, 74, 72 százalék), míg a legkevésbé intergációpártiak a britek, az osztrákok, a finnek és a magyarok (34-39 százalék). A csatlakozásra váró országok közül Bulgáriában, Romániában és Törökországban 55 százaléknál magasabb az EU-tagság helyeslése, Horvátországban azonban mindössze 32 százalék.
 
Ugyancsak a sor végére került Magyarország annál a kérdésnél, amely azt feszegette, haszonnal járt-e a tagság az ország számára: tavasz óta 11 százalékkal kevesebben, 41 százaléknyian válaszoltak igennel. Ennél kevésbé csak a britek (39) tartják hasznosnak a tagságot, míg például Írországban 87 százaléknyian tisztában vannak azzal, hogy a belépés előnyös volt. Az uniós átlag 54 százalék.

Saját hazájukat illetően a felmérés szerint Franciaországban és Magyarországban a legborúlátóbbak az emberek: mindkét országban 61 százaléknyian úgy érzik, hogy - a kérdés fogalmazása szerint - a "dolgok rossz irányba mennek".