Mindezt az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kabinet szóvivője erősítette meg hétfő délutáni állásfoglalásában, s hasonlóan nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Franz Josef Jung védelmi miniszter is.

Szerte az országban megszigorították ugyanakkor a biztonsági intézkedéseket azt követően, hogy egy iszlamista csoport vasárnap az ország elleni terrortámadásokkal fenyegette meg a berlini kormányt. Hasonló fenyegetés érkezett az osztrák kormány címére is. A feltételezett terroristák azt követelték, hogy mindkét ország haladéktalanul vonja ki katonáit Afganisztánból. Az üzenetet a Kalifátus Hangja elnevezésű csoport nevében tették fel a világhálóra.

Egy nappal korábban Németország egy másik fenyegetést is kapott. Egy kevéssé ismert iraki fegyveres csoport azzal fenyegetőzött, hogy kivégez két német túszt - egy 61 éves német asszonyt és felnőtt fiát -, amennyiben Berlin nem vonja ki csapatait tíz napon belül Afganisztánból. "Az Igazságosság Nyilai" elnevezésű szervezet fenyegetése ugyancsak egy internetes honlapon jelent meg.

Hétfőn több magas rangú német politikus is közölte, hogy komolyan veszik a fenyegetéseket, s szerte az országban megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A "legilletékesebb" Wolfgang Scha:uble belügyminiszter rádiónyilatkozatában hangsúlyozta: nem tartják kizártnak az esetleges terrortámadásokat, de Németország semmilyen körülmények között sem enged a zsarolásnak.

A miniszter utalt arra, hogy az ország továbbra is teljesíti az afganisztáni nemzetközi békefenntartásban vállalt feladatát. Németország mintegy háromezer katonával vesz részt az északi körzetek biztonságának szavatolásában, s ezen kívül rendőrök kiképzésében is közreműködik. "Az Afganisztán stabilizálásában való szerepvállalás, a terroristák elleni harc egyben saját biztonságunkat is szolgálja" - jelentette ki a miniszter.

Az Irakban fogva tartott német túszokkal kapcsolatban Steinmeier külügyminiszter az afganisztáni kivonulás határozott elutasítása mellett megerősítette, hogy változatlanul ülésezik az ebből a célból létrehozott válságstáb. A hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a két túsz kiszabadítása érdekében, de ezzel összefüggésben konkrétumokat továbbra sem közölt a miniszter.

Berlinben tartják magukat azok a nézetek, amelyek szerint a túszejtés, illetve az ezzel kapcsolatos üzenet pusztán zsarolási kísérlet. Magukat megnevezni nem kívánó források korábban emlékeztettek: az elmúlt években kétszer raboltak el német állampolgárokat Irakban, 2005 végén Susanne Osthoff régészt, 2006 elején pedig Thomas Nitzschke és René Bra:unlich mérnököket. Az elrablók később szabadon bocsátották a túszokat, sajtóértesülések szerint a német kormány által kifizetett, tetemes váltságdíj fejében. A hivatalos Berlin viszont soha nem ejtett szót az állítólagos váltságdíjról.

Német biztonsági szakértők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a terroristák a jövőben üzeneteik eljuttatása, illetve a különböző fenyegetések nyilvánosságra hozatala érdekében még inkább támaszkodnak majd az internetre, mint eddig. Emellett szól az is, hogy az internet kevésbé ellenőrizhető, s a szöveg - a legtöbb esetben rémisztő képekkel alátámasztva - rendkívül hatásos lehet. Ennek kapcsán utaltak a volt iraki diktátor, Szaddám Huszein kivégzésére, ami minden hatósági óvintézkedés ellenére hamar felkerült az internetre.