Szimbolikus időzítéssel, a mellrák elleni küzdelem hónapjának, októbernek az elején alakult a parlamenti Tisza-frakció hölgytagjaiból egy szakmai fókuszú közösség, a Női Műhely, amely kihasználná, hogy főképp éppen a 44 tiszás női képviselőnek köszönhetően, a rendszerváltás óta nem ült ennyi hölgy politikai döntéshozóként az Országgyűlésben – mondta a HVG-nek a Női Műhely egyik szószólója, Pásztor Anett.
A kormánypárti politikus – aki a külügyi bizottság alelnöke és a nemzetbiztonsági bizottság tagja – elmondta, nem véletlen, hogy első megnyilvánulásaként a Női Műhely a mellrák elleni küzdelem és a szűrővizsgálatok fontosságára hívták fel a figyelmet, és csoportképükön mindenki viselt jelzésként valami rózsaszínűt: a mellrák a nők körében a leggyakoribb daganatos betegség a világon, a korai felismerés pedig életet menthet.
Pásztor Anett, a Tisza-frakció Női Műhely egyik szószólója szerint az időzítés szimbolikus
Tisza-frakció
„Nem külön női politikát akarunk, hanem szemléletválást sok területen, így a jogalkotásban, a politikai munkában: egy olyan, teljesebb politikai szemléletet, amelyben helyet kap a női nézőpont, hogy a nőket érintő kérdések ne kerüljenek mindig a sor végére” – magyarázta a HVG-nek Pásztor Anett. Céljuk nem az érdekképviselet, hanem az értékalapú politizálás és szemlélet, ami eddig jórészt hiányzott.
A Női Műhely nem hierarchikus szervezet, inkább alkotóközösség a politikus szerint, ahol a 44 tiszás képviselő hamar egymásra talált. Ráéreztek a közös hangra, és arra, hogy bár nagyon sok helyről jöttek, különböző életutakkal és tapasztalásokkal, de sok bennük a közös és szeretnék új megoldásokkal, új gondolatokkal segíteni a közpolitikát, elérni, hogy a mindennapi politika része legyen a felelősségvállalás, ami
reményeik szerint hosszabb távon visszaadhatja a politikába és a politikusokba vetett hitet.
https://hvg.hu/360/20240214_Novak_Katalin_Varga_Judit_Balog_Zoltan_Orban_Viktor_Rogan_Antal_NER_kegyelem_botrany_a_nok_szoknyaja_mogott
Arra a kérdésre, hogy korábban is volt példa a nők politikai reprezentációjának erősítésére, több pártban működött a női kvóta, és voltak szimbolikus kezdeményezések a női képviselők, kormánytagok arányának emelésére is, ezek kevés érdemi eredményt hoztak, mitől lesz most más a helyzet, Pásztor Anett azt mondta: már a kiindulási alap is sokkal bíztatóbb, hiszen soha nem volt ennyi női képviselő a Parlamentben, illetve a kormányban.
A Női Műhelynek a Tisza 44 képviselője a tagja, de Pásztor jelezte: kiterjesztenék az együttműködést más frakciók felé is, hiszen nem szabad elzárkózni egymástól, fontos a közös gondolkodás, kiállás. Utóbbira lehetőség nyílik majd, amikor a közeljövőben egy, a mellrák elleni közdelemre a figyelmet felhívó felszólalásukhoz lehetősége lesz mindenkinek szimbolikusan csatlakozni egy rózsaszín szalag viselésével.
A Női Műhely tagjai a kivilágított Lánchíd előtt a hétvégi Egészség Hídja Összefogás eseményen
Facebook / Tisza-frakció
Arra a kérdésre, hogy a Női Műhely kinőheti-e magát a frakciókon átívelő, a Parlamenten belüli politikai fórummá, vagyis alakulhat-e női képviselői csoport – vagyis a frakciókkal vagy bizottságokkal ellentétben nem formális, hanem klubszerű szerveződés –, a Tisza politikusa azt mondta, erről még nem volt szó, de nem zárkóznak el tőle. Megjegyezte, a hangsúly a szemléletváltáson és az edukáción van.
E téren Pásztor Anett fontosnak nevezte, hogy lett következménye a HVG újságírója, Martini Noémi ügyének, amikor a rendőrség egy nyilvánosságra került belső levélben „kékharisnyázva” utasította el kollégánknak a nők elleni közterületi agresszióról szóló interjúkérelmét. Fontosnak nevezte azt is, hogy szakmai vitát kell folytatni az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáról, ezt legközelebbi munkaülésén tárgyalja is a Női Műhely.
https://hvg.hu/itthon/20260907_tuntetes-isztambuli-egyezmeny-nojogok-feminizmus
Ismert, az Isztambuli Egyezményt, vagyis a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló nemzetközi szerződést Magyarország 2014-ben aláírta ugyan, ám a Fidesz-többség nem ratifikálta, nem tette a jogrend részévé. Később, KDNP-s javaslatra hivatalosan is elutasították, mondván: „genderzés” van a szövegben, sőt Varga Judit miniszter még politikai hisztinek is nevezte az egyezményt.
Több nő, mint fideszes
A Tiszának köszönhetően több nő lesz az új Parlamentben, mint fideszes – büszkélkedett áprilisban Magyar Péter, és igaza volt. Az új Országgyűlés összetétele drámaian megváltozott, és ebben nagy szerepe volt a 141 képviselőt a törvényhozásba küldő Tiszának, hiszen köztük rögtön 44 nő van. Ehhez jön még 9 fideszes és 2 KDNP-s női politikus, így a képviselőház 199 tagjából 55 nő – közben az egykori kormánypárt, a Fidesz frakciója csak 44 fős. Az összesen 55 nő 27,6 százalékos arány, szemben az előző cikluskezdet 14 százalékával (28 fő). Ezzel az EU 27 tagállamának parlamentje között a magyar rögtön hat helyet javítva a sereghajtó 27.-ről a 21. helyre ugrott, bár még így sem érjük el a 2025-ös EU-átlag 34 százalékot. Amellett, hogy két fontos poszton is nő dolgozik (a Tisza-frakciót Bujdosó Andrea vezeti, a házelnök – és így egy darabig az ideiglenes államfő is – pedig Forsthoffer Ágnes), a kormányon belüli arányokon is sokat javított a Tisza. A májusban hivatalba lépett kabinetben négy női miniszter van – Orbán Anita külügy-, Görög Márta igazságügyi-, Lannert Judit oktatás és gyermekügyi, valamint Lőrincz Viktória településfejlesztési –, míg az utolsó Orbán-kormányban ez a szám nulla volt Varga Judit 2023-as lemondása után, előtte pedig ő volt egyedül nő. Korábban a rekord a negyedik Orbán-kormány alatt 3 női miniszter volt, de 1990 óta jellemzően inkább csak egy nő tagja volt a kabineteknek.
Nyitóképünkön a Tisza-frakció Női Műhelyének tagjai a Parlament előtti csoportképen. Fotó: Facebook / Tisza-frakció
