A török hadsereg több ízben sürgette az ankarai kormányt: engedélyezze a behatolást a főleg kurdok lakta észak-iraki területre, megakadályozandó a törökországi kurd harcosokat abban, hogy e területet törökországi célpontok elleni támadások bázisául használják. A határon túlról indított akciókért Ankara a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) teszi felelőssé.

Az 1984-ben kezdődött fegyveres harcban, amelynek célja önálló kurd állam létrehozása Törökország délkeleti részén, eddig több mint 30 ezren haltak meg. A török hadsereg időnként tüzérségi támadásokat indít a PKK iraki állásai ellen, máskor pedig kisebb rajtaütéseket hajt végre a határövezetben.

Zebari, aki maga is kurd származású, kijelentette: Irak megérti Törökország jogos félelmeit, és kész a párbeszédre, mert szerinte a probléma tárgyalásos úton megoldható. Ugyanakkor ellenez minden beavatkozást belügyeibe és szuverenitásának mindennemű megsértését. A rendezés megoldására a legalkalmasabbnak a közös iraki-amerikai-török biztonsági bizottságot nevezte az iraki külügyminiszter, hozzátéve: kormánya kész a bizottság munkájának helyet biztosítani Bagdadban.

Az Egyesült Államok, bár a PKK-t a terrorista szervezetek közé sorolja, attól tart, hogy egy Észak-Irak elleni nagyobb méretű török katonai akció feldühítené a vele szövetséges iraki kurdokat, miáltal tovább szélesedne a konfliktus a háború sújtotta ország e viszonylag nyugalmas térségében.