Kuznyecov számos nagy port felverő ügyben képviselt olyan ismert személyiségeket vagy csoportokat, akik szembekerültek az orosz hatóságokkal. Ő képviselte a Kurszk atom-tengeralattjáró katasztrófájában meghalt haditengerészek családját az Európai Bíróságon, és ő védte többek között Manana Aszlamazjánt, a Képzett Média Alapítvány volt vezetőjét és Igor Szutyagint, a kémkedés vádjával tizenöt év szabadságvesztésre ítélt atomfegyver-szakértőt.

Ezúttal a sikkasztással vádolt Levon Csahmahcsján volt szenátor ügyvédjeként került bajba Kuznyecov. Az ügyvéd hozzájutott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) titkos jelzéssel ellátott dokumentumához, amelyből kiderül, hogy Csahmahcsján telefonját már azelőtt lehallgatták, hogy megfosztották volna képviselői mentelmi jogától. A törvény értelmében nem tekinthető államtitoknak és nem titkosítható olyan információ, amely azt bizonyítja, hogy az állami szervek jogellenesen, az emberi jogokat sértve jártak el. Kuznyecov erre hivatkozva be is nyújtotta a bíróságnak az FSZB szóban forgó dokumentumát.

A moszkvai tveri kerületi bíróság azonban szerdán helyt adott a fővárosi ügyészség kérelmének, és engedélyezte, hogy államtitok felfedése alapján büntetőeljárást indítsanak Kuznyecov ellen. E törvénycikk alapján még soha egyetlen ügyvéd ellen sem emeltek vádat. Ha bűnösnek találják, akár háromévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

Moszkvai szakmai és ellenzéki körökben az ügyvédi hivatás elleni példátlan támadásként értékelték a bíróság döntését. Az orosz ügyvédi közösség több tagja arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben a nyomozati hatóságok fokozták a nyomást azokra az ügyvédekre, akik aktívan részt vettek különösen nagy port felvert és politikai színezetű perekben. A moszkvai ügyvédi kamara idén júniusban utasította el a főügyészség azon kérését, hogy zárja ki tagjai közül Karina Moszkalenkót, Mihail Hodorkovszkijnak, a Yukos olajtársaság volt vezetőjének az egyik ügyvédjét.