Igaz viszont, hogy a májusi veszteség szinte azonos a júliusival. Ezzel a tendenciával ellentétben 24,6 százalékkal csökkent az erőszakos cselekményekben meghalt rendőrök száma (191 júniusban, 144 júliusban). Az iraki hadsereg 79 katonát veszített, ami több mint kétszerese a júniusi veszteségnek (31).

© AP

Júniusban a polgári sebesültek száma 1691 volt, júniusban 1561. Ez 8,3 százalékos növekedés. A megölt "lázadók" száma a hetedik hónapban 425 volt, a hatodikban 417, az elfogottak száma pedig 2191, illetve 2265 - közölték a minisztériumok.

Szerdán egyébként újabb merényleteket hajtottak végre Bagdadban. A terrorakcióknak az első jelentések szerint 7 halottja volt, köztük három amerikai katona. Egy amerikai járőrosztag gépkocsiját páncéltörő szerkezettel robbantották fel kedden este az iraki főváros keleti részén. Hárman meghaltak, hatan megsebesültek - közölte az amerikai hadsereg. Bagdad központjában szerdán délelőtt parkoló gépkocsiba rejtett pokolgép négy civilt ölt meg és kilencet sebesített meg.

Negroponte: korai kivonulni

John Negroponte amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán úgy nyilatkozott, hogy káros következményekkel járna egy Irakból való amerikai távozás. Negroponte, aki a Dél-Kelet-Ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) éves külügyminiszteri találkozóján vesz részt Manilában, úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai jelenlét "nagy segítség és stabilizáló erő Irakban". Az ASEAN hétfőn az Irakban tartózkodó valamennyi külföldi haderő "pontos menetrend szerinti és kiegyensúlyozott távozását", valamint az ország belső stabilitásának megteremtését szorgalmazta.

Szíriaiak: ideje kivonulni

A szíriaiak többsége amellett van, hogy az Egyesült Államok fejezze be az iraki háborút, miközben helyesli az iraki lázadók és más olyan közel-keleti csoportok pénzügyi támogatását, amelyeket Washington terrorszervezeteknek tekint. Ez derül ki egy olyan közvélemény-kutatás szerdán Washingtonban nyilvánosságra hozott eredményéből, amelyre nem gyakran van példa az arab országban.

A szíriaiak túlnyomó többsége fontosnak tartja a nyugati országokkal való kereskedelmi és politikai kapcsolatokat, de az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzését a többség - igaz csak kis többség - ellenzi. Szíriában ritkán készülhet tárgyilagos felmérés, mivel a Bassár el-Aszad irányította damaszkuszi vezetés bebörtönzi a demokrácia híveit.

A felmérést az amerikai kongresszus két pártja által közösen felállított Terror Free Tomorrow nevű bizottság finanszírozta, amely azon munkálkodik, hogy aláássa a nemzetközi terrorizmus támogatottságát. A bizottság tanácsadó testületében helyet foglal John McCain, arizonai szenátor, republikánus párti elnökjelölt és Thomas Foley demokrata párti volt alsóházi elnök, Washington állam képviselője.

Az Egyesült Államok célja, hogy elszigetelje Szíriát, mert a Közel-Kelet jelentős destabilizáló tényezőjének tekinti. Visszatérően azzal vádolja annak vezetését, hogy lehetővé teszi külföldi harcosoknak az Irakba való bejutást, és ők utána csatlakoznak az al-Kaida terrorszervezethez és más Amerika-ellenes lázadócsoportokhoz. Szíria tagadja ezt a vádat.

A bizottság egy hónappal korábban Iránban készíttetett felmérést, amelynek eredménye szerint a lakosság nagy része helyesli, hogy az ország atomfegyvereket fejlesszen ki.