Pavarotti 1935. október 12-én született Modenában. Apja pék és amatőr énekes volt, aki még nyolcvanon túl is fellépett, anyja dohánygyárban dolgozott. Ő kisfiúként a helyi templomban énekelte az altszólamot, majd amikor hangja mélyülni kezdett, a városi kórusba igazolt át. Rövid ideig volt iskolai tanító és biztosítási ügynök, sőt futballista, játékával helyi sztár lett. A sikeres kórus azonban az éneklés felé terelte és komolyan nekilátott hangja képzésének. Hivatalosan 1961. április 29-én debütált Reggio Emiliában, Puccini Bohéméletében. 1963-ban Hollandiában mutatkozott be, majd 1965-ben meghódította a milánói Scala híresen igényes közönségét is. 1966-ban a londoni Covent Garden színpadán Donizetti Az ezred lánya Toniójaként - a tenoristákat rettegésben tartó áriában - példátlan könnyedséggel énekelte ki egymás után kilencszer a magas C-t.

A brav

Luciano Pavarotti © AP

úrt a New York-i Metropolitan közönsége előtt is megismételte 1972-ben, ekkor rekordot jelentő 17 alkalommal hívták ki a függöny elé. A következő két évtizedben egyre mackósabb alakja uralta a világ operaszínpadait: szó szerint a világ minden táján fellépett, a nyolcvanas években a kínai közönséget is elkápráztatta. 1977-ben Amerika elbűvölten figyelte a televízióban a Bohémélet előadását a Metropolitan Operából Pavarottival a főszerepben - ez volt minden idők egyik legnézettebb operaközvetítése. A zenerajongók nagy szerencséjére Pavarotti művészete teljében lett világhírű, s minden nagy szerepét hangfelvételek örökítik meg. Puszta neve is hatalmas tömegeket vonzott, a londoni Hyde Parkban 150 ezren, Párizsban az Eiffel-torony tövében 300 ezren hallgatták, a New York-i Central Parkban pedig félmilliós tömeg gyűlt össze ingyenes koncertjére. Arany- és platinalemezeinek se szeri, se száma és több Grammy-díjjal is kitüntették. Budapesten is többször vendégszerepelt. 2003-ban a Met-ben adta búcsúkoncertjét, ahol bejelentette, hogy hetvenedik születésnapján végleg visszavonul.

Pavarottit sokan és sokszor vádolták azzal, hogy üzletet csinál a zenéből. A kritikák akkor erősödtek fel, amikor 1990-ben a Nessun Dorma című Puccini-ária lett előadásában a labdarúgó világbajnokság dala. Ugyanettől az évtől kezdve José Carreras és Placido Domingo társaságában adott koncerteket. "A három tenor" repertoárjába könnyed darabokat is felvettek, popzenésznek is becsületére váló sikereket arattak, és közelebb hozták az emberekhez a magas művészetet. Pavarottitól nem állt távol a jótékonyság sem: évről évre koncerteket adott barátaival, amelyek bevételét nemes célokra ajánlotta fel. Nevével versenyeket is szerveznek, amelyek célja a fiatal tehetségek felkutatása.

Több évtizedes házasság után elvált feleségétől és elvette titkárnőjét, majd hatvanon túl ismét apa lett. 2004-ben betegsége miatt visszavonult a színpadtól.

2006-ban világ körüli búcsúturnét kezdett, ezt azonban egészségi állapota miatt félbe kellett szakítania, s tavaly júliusban hasnyálmirigy-rákkal operálták. Az utóbbi hetekben már elterjedt a hír, hogy állapota rosszabbodott, ezt azonban Pavarotti és köre mindig cáfolta, sőt, azt ígérték, hogy a Maestro visszatér a színpadra. Egy korábbi interjúban arra a kérdésre, hogy mit vinne magával egy lakatlan szigetre, azt felelte: Verdi Requiemjét, mert ott úgyis hamar meghal az ember. Ráadásul - tette hozzá -, tenoristaként már igen csak hozzászokott a meghaláshoz