Az egy bizonyos szúnyogfajta - Culicoides imicola - által terjesztett betegség minden kérődzőfélére veszélyes, ám járványszerűen nem terjed az állatok között, csak a fertőzött rovarok által, és az emberre nem jelent egészségügyi kockázatot. A Defra szombati hivatalos közleménye hangsúlyozza, hogy nem állatjárványról van szó, és az érintett farmon csak a beteg tehenet ölik le.

A kéknyelv-betegséget, amely a szájban és környékén vérzéseket, valamint táplálkozási nehézségeket és bénulást is okozhat, korábban elsősorban Afrikában és a mediterrán térségben észlelték, de az utóbbi időszakban több ezer eset fordult elő Európában is, ezért a brit állategészségügyi hatóságok tartottak nagy-britanniai megjelenésétől. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy a brit állattenyésztést augusztus óta rendre visszatérő száj- és körömfájás-esetek is sújtják, amelyek miatt jelenleg tilos a brit szarvasmarha-kivitel, és az országon belül is komoly korlátozások vannak érvényben.

Az első száj- és körömfájásos megbetegedéseket augusztus első hetében észlelték London közelében, a délkelet-angliai Surrey grófság egy farmján, de később úgy tűnt, hogy a kórt sikerült elszigetelni. Alig néhány nappal azután azonban, hogy a kormány szeptember elején feloldotta az augusztusi előfordulások nyomán elrendelt korlátozásokat, ismét megjelent a kór, az első járványgóctól nem messze.

Éppen szombaton jelentették be, hogy a száj- és körömfájás kórokozóját a szeptember eleji újbóli felbukkanás óta immár a negyedik gazdaságban mutatták ki. Ugyanez a betegség 2001-ben katasztrófát okozott a brit mezőgazdaságban. Akkor országosan több mint kétezer farmon jelent meg a kórokozó; a hatóságok csaknem hatmillió állat kényszervágását rendelték el. Az akkori járvány 8 milliárd fontjába (háromezer milliárd forint) került a brit államkasszának.

Az idei év elején a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusa pusztított a legnagyobb brit baromfitenyésztő és -feldolgozó cég, a jelentős magyarországi érdekeltséggel is bíró Bernard Matthews egyik kelet-angliai pulykatelepén, ahol 159 ezer szárnyast kellett leölni a kór felbukkanása miatt. Az esetről készült brit szakminisztériumi jelentés annak idején Magyarországot nevezte meg a fertőzés legvalószínűbb forrásának, elismerve ugyanakkor, hogy erre közvetlen bizonyítékot a vizsgálat során nem találtak.